December 12-re halasztotta az elsõfokú határozat kihirdetését az OTP Ingatlanlízing Zrt. devizahiteles perében a Fõvárosi Törvényszék pénteken Budapesten.

Az Országgyûlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövõ év elejétõl automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerzõdéseket.

A korábban késedelembe esett devizahitelesek, ha az elszámolás után képesek törleszteni tartozásukat, akkor ugyanazon szabályok alapján dönthetnek a devizahitel megtartásáról, mint a rendesen fizetõ ügyfelek - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI kérdésére.

A Kúria várhatóan még idén elbírálja azokat a felülvizsgálati kérelmeket, amelyek mostanáig beérkeztek a devizahiteles perekben a pénzintézetektõl – közölte csütörtökön a Kúria az MTI érdeklõdésére.

Budapest, 2014. november 20., csütörtök (MTI) – A 2020 végéig, vagyis a hat éven belül lejáró devizahitelek forintosítását tenné opcionálissá egy bizottsági módosító javaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége.

Az elszámolás hatásait figyelembe véve azok, akik 2008-ban vettek fel devizahitelt, ugyanolyan helyzetben lesznek, mintha forintban adósodtak volna el, a 2005-2007 között hitelt felvevõk pedig a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával lesznek elõnyösebb helyzetben – mondta Becsei András alelnök, a bankszövetség keddi háttérbeszélgetésén.

Nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerzõdéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény, amely alapján az állam és a pénzintézetek közti ezzel kapcsolatos perek folynak – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.

A bankszövetség fõtitkára szerint a forintosítás piaci árfolyama az elmúlt idõszak változásait nézve kedvezõ, és várhatóan az lesz a jövõ év elsõ fél évében is, a forint ugyanis ma nincs a “nagyon erõsen gyenge oldalon” az elmúlt hónapokhoz képest.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsõ rendelete arról, hogy a pénzügyi intézményeknek hogyan kell elszámolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. A rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Elutasította a Fõvárosi Ítélõtábla másodfokon, jogerõsen a Merkantil Váltó és Vagyonbefektetõ Bank állammal szembeni keresetét szerdai tárgyalásán, a bank az egyoldalú szerzõdésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.

Az MNB elkészítette a devizahiteles ügyfelekkel történõ elszámolás módszertanát, ennek alapján az ügyfelek túlfizetéseit tõke-elõtörlesztésként kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek. A rendeletet kedden fogadta el az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa.

A Fõvárosi Ítélõtábla szerdai tárgyalásán másodfokon, jogerõsen elutasította az Erste Lakáslízing Zrt. keresetét, amelyben az egyoldalú szerzõdésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.

November 7-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla hétfõn a CIB Bank Zrt. devizaperében.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a hétfõi tárgyaláson.

A jegybank elszámolási képlete híján és az eltérõ lízingszerzõdések miatt nehéz pontos összegeket kalkulálni, mennyi járhat vissza az autóhiteleseknek, a Magyar Lízingszövetség szerint egyelõre azt lehet mondani, hogy reálisan a kihelyezett összeg 10-20 százalékát kaphatja vissza egy-egy lízingadós.

A másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla szerdán kihirdetett jogerõs határozatában jóváhagyta a Fõvárosi Törvényszék szeptember 10-én, a Raiffeisen Bank és a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében hozott elsõfokú ítéleteit, amelyekben elutasította a pénzügyi intézmények magyar állam elleni, devizahitelekkel kapcsolatos kereseteit, és arra kötelezte õket, hogy fizessenek meg egyenként 635 ezer forint másodfokú perköltséget az alperesnek.

Az elsõfokú ítéletet részben megváltoztatva, teljes egészében elutasította a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla a Magyar Cetelem Bank Zrt. keresetét kedden.

A magyar állam elállt a fellebbezéstõl, így – miután a pénzügyi vállalkozás nem nyújtott be fellebbezést – jogerõs az IMPULS-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. ügyében szeptemberben kihirdetett elsõfokú ítélet, amely szerint a pénzintézet általános szerzõdési feltételei érvénytelenek és tisztességtelenek.

A másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla kedden kihirdetett másodfokú határozataiban jóváhagyta a Fõvárosi Törvényszék FHB Jelzálogbank Nyrt., valamint FHB Kereskedelmi Bank Zrt. ügyében hozott elsõfokú ítéleteit, amelyekben elutasította a kereseteiket a magyar állam ellen, az FHB Ingatlanlízing Zrt. perében október 30-ára halasztotta a határozat kihirdetését.

Elsõ fokon két, másodfokon tizenegy devizahiteles keresetet tárgyaltak a héten a bíróságok. A másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla újabb két perben – a Porsche Bank és a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam ellen indított perében – fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), míg a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. perében hatályon kívül helyezte az elsõfokú ítéletet.

A Fõvárosi Ítélõtábla csütörtöki tárgyalásán október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében.

A Fõvárosi Ítélõtábla szerdai tárgyalásán – másodfokú bíróságként – jogerõsen helyben hagyta az Aegon Magyarország Hitel Zrt. által, a magyar állam ellen indított perben az elsõ fokon eljárt Fõvárosi Törvényszék elutasító ítéletét.

A devizahiteleseket érintõ elszámolásról szóló MNB-rendelet az elszámolási törvény hatálybalépését követõen, november elején lép életbe. A rendeletben leírt módszertan alapján kell majd a bankoknak az árfolyamrés semmisége és a tisztességtelen, egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt együttesen elszámolniuk – mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az MTI-nek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfõn elindította azt a két tendert, amely a lakossági devizahitelek kivezetéséhez, az elszámoláshoz és a forintosításhoz szükséges devizamennyiséget biztosítja majd. A 3 milliárd euró felajánlott mennyiségre mintegy 1 milliárd eurónyi ajánlat érkezett a bankoktól.

Október 22-ére halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla szerdán az MKB Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.