Több jogászhoz hasonlóan nem tetszik a devizahiteles ügyekben az egységesített eljárás Léhmann György siófoki ügyvédnek.

Az új törvény miatt 25, de akár 40 százalékkal is csökkenhet a devizahitelesek törlesztõrészlete januártól – mondta a Fidesz frakcióvezetõje. Rogán Antal szerint a devizahitelesek az õket segítõ jogszabály után egy az egyben visszakapják a pénzüket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy számol, hogy 900 milliárd forintba kerül majd mindez a bankoknak, ráadásul kamatos kamat is járhat a hiteleseknek. A jegybank egyik vezetõje szerint ugyanis, ha a hitelesek befektették volna azt a pénzt, amit az árfolyamréssel és a kamatemeléssel éveken át elvettek tõlük, arra is kaptak volna kamatot.

Az Országgyûlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban. A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerzõdésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerzõdését az eszközkezelõ rendezte.

A devizahitelesek legújabb mentõcsomagjának megismerése után jogi – és hiteles – körökben újabb kérdések vetõdnek fel. Dr. Damm Andrea segít tisztázni néhány felettébb nehéz kérdést.

Jókora meglepetés érheti az adósokat, ha már az elsõ körben jelentõs banki visszatértésekre számítanak az árfolyamrés miatt.

Akár 900 milliárd forint is lehet az az összeg, amennyit a bankok utólag visszafizetnek az embereknek az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt - ezt a Nemzeti Bank ügyvezetõ igazgatója mondta a Kossuth Rádiónak, miután megjelent a törvénytervezet a devizahitelesek megsegítésérõl. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt: elsõsorban azokon segít a kormány a devizahiteles törvénnyel, ahol a család otthona forog kockán.

Várhatóan ma nyújtja be az Országgyûlésnek a kormány az elsõ devizahiteles csomagra vonatkozó törvényjavaslatát, a pontos elszámolásra pedig õsszel kerülhet sor.

Körülbelül 1 millió forint járhat vissza majd egy átlagos devizahitelesnek, ha életbe lép az új törvény. A kormánypárti politikusok eddigi nyilatkozatai alapján vélhetõen ezt az összeget levonják a fennálló tartozásból, így akár 20 százalékkal is csökkenhetnek a törlesztõrészletek. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: szeptemberre dolgozzák ki az elszámolás szabályait, de a legfõbb cél, hogy senki ne maradjon fedél nélkül.

A héten benyújtja a kormány törvényjavaslatát a Kúria által megállapított tisztességtelen szerzõdéses feltételek (árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések) orvoslására - jelentette be Varga Mihály.

A Kúria közzétette honlapján a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerzõdések egyes rendelkezéseinek a tisztességtelensége tárgyában hozott jogegységi határozatának indoklását.

A Kúria hétfõi döntése óta a fõ kérdés, hogy a frankhitelesek mennyit és hogyan kapnak vissza. A politika által megerõsített alapszabály, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek.

A Kúria felemás döntést hozott a devizahiteles kérdésekben, sem a bankok, sem a devizahitelesek nem voltak teljesen elégedettek. De kinek kedvez a határozat, és hogyan juthatok pénzhez a bankomtól? Mikor jön a kormány mentõcsomagja?

Nemcsak a lakáscélú devizakölcsönöket, hanem például a szabad felhasználású devizahitelt felvevõket is érintené az a törvény, amelyet õsszel fogadhat el az Országgyûlés a Kúria jogegységi döntése alapján – errõl a Fidesz frakcióvezetõje beszélt hétfõn Az Estében. Rogán Antal arra is utalt: azokon is segítenének, akik régóta nem tudnak törleszteni, vagy akár már évekkel ezelõtt visszafizették devizahitelüket. Szeptemberben így végleg lezárulhat a devizakölcsönök évek óta húzódó ügye.

Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen, de sok esetben az egyoldalú szerzõdésváltoztatás is lehet tisztességtelen, ha a banki tájékoztatás nem volt teljes, érthetõ.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelõ tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerzõdés erre vonatkozó része nem érthetõ.

Alapjaiban változtatja meg a devizahitelesek kilátásait a Kúria keddi döntése és két hét múlva várható újabb (a korábbiakat is egészen más megvilágításba helyezõ) jogegységi határozata.

A Kúria döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közti devizahitel-szerzõdésnek az a két pontja érvénytelen, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik, és ahelyett az MNB mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

Létrehoznának Magyarországon egy ún. rossz bankot, amelybe a felhalmozódott bedõlt kereskedelmi (azaz nem lakossági) hiteleket tennék át. Ezzel tehermentesítenék a bankokat, amelyek új hiteleket tudnának nyújtani a gazdasági szereplõknek.

Meglepõ fejleményt tudatott az egyik devizahitelesekkel foglalkozó ügyvéd: az egyik jelentõs lakossági ügyfélkörrel rendelkezõ bank maga javasolta az elszámolást ügyfelével.

Az árfolyamgát kiterjesztésérõl és részleges adósságelengedésrõl ír a devizahitelesekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentése.

A Kúria õsszel várható jogegységi döntése után állíthatja össze a kormány a devizahitelesek megsegítésére szánt, remélhetõleg végleges csomagot.

Tömegesen vonhatja maga után a devizahitel-szerzõdések érvénytelenségét az Európai Bíróság a magyar vonatkozású Kásler-ügyben hozott ítélete.

Nem mondta ki az Európai Bíróság a devizahiteles szerzõdés érvénytelenségét a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés.

Meg kell várni a Kúria döntését az új devizahitelezést érintõ jogszabály megalkotásával – mondta Gulyás Gergely fideszes országgyûlési képviselõ kedden a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában, az Alkotmánybíróság hétfõi határozatára reagálva.

Miközben a kormányzat egyre csak vár (az Ab után most már a Kúriára), a bíróságok még az egyértelmûnek látszó ügyekben sem hajlandóak számolni.