2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 

A jövõ évi adótörvényekhez 34 módosító javaslat érkezett a képviselõktõl, 3 kormánypárti, 16 jobbikos, 8 LMP-s, 6 MSZP-s és 1 független képviselõtõl érkezett.

Az elõterjesztés célja, hogy a bankok tisztességes hitelezési gyakorlatot folytassanak és erõs fogyasztóvédelmi garanciák lépjenek életbe 2015-tõl - közölte az Igazságügyi Minisztérium.

Az internetszolgáltatásra jövõre kiterjesztendõ távközlési adóra elõfizetésenként vezetik be a felsõ határt, amely magánszemély elõfizetõk esetében 700 forint, nem magánszemély elõfizetõk esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévõ szabályokhoz – derül ki az Országgyûlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az Országgyûlés hétfõi döntése értelmében elengedik azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési idõszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki.

A Magyar Nemzeti Bank "pénzszórásáról", a gazdaságpolitikáról, a sportról, az almatermelõk helyzetérõl és a felsõoktatási gólyatáborokról volt szó kedden napirend elõtt az Országgyûlésben.

A jogszabály alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket.

A közszolgáltatásokat érintõ több fogyasztóvédelmi szabályt is módosított szerdán az Országgyûlés a fideszes Németh Szilárd és Balla György javaslatára, akik ügyfelek javaslataira hivatkozva kezdeményezték a változtatásokat.

Huszonkét törvényt fogadott el az Országgyûlés a 13 ülésnapos tavaszi-nyári ülésszakán. A fontosabb törvényjavaslatok között szerepelt a devizahiteleseket megsegítõ jogszabály, a reklámadótörvény és az önkormányzati választási rendszer átszervezését célzó törvény.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket is pontosítja a pénzügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet pénteken fogadott el az Országgyûlés.

Az Országgyûlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyûlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésérõl címmel.

A devizahitelekrõl, a családtámogatásokról, a közteherviselésrõl és a pedagógus kar megalakulásáról szóltak a napirend elõtti felszólalások az Országgyûlés csütörtöki, rendkívüli ülésén. Ezt megelõzõen Kövér László házelnök bejelentette: Szelényi Zsuzsa (független) megszüntette az összeférhetetlenségét okozó körülményeket.

A levezetõ elnök is szavazhat ezentúl az Országgyûlés plenáris ülésein minden döntéskor.

Kilenc minisztériummal mûködik majd a júniusban megalakuló harmadik Orbán-kormány.

Az Országgyûlés megalakította az új bizottsági rendszerét a keddi alakuló ülésen. A képviselõk megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

Megalakult az új parlament2014-05-07 14:40:54

Letették esküjüket az országgyûlési képviselõk az alakuló ülésen.

A korábbinál kevesebb, 15 állandó bizottsággal és 13 nemzetiségi szószólóval kezdte meg munkáját az új, kisebb, 199 fõs Országgyûlés. Újdonság, hogy létrejött az úgynevezett törvényalkotási bizottság is. A benyújtott módosító indítványokat a plenáris ülés helyett ebben a testületben vitatják majd meg a pártok.

Megkezdõdtek szerda délelõtt az új Országgyûlés alakuló ülésének elõkészületei. A megbeszélésen a házvezetés részérõl jelen van mások mellett Such György, az Országgyûlés Hivatalának fõigazgatója, helyettesei, Bárány Tibor és Bakos Emil, a Köztársasági Elnöki Hivataltól pedig Haszonicsné Ádám Mária fõigazgató.

Elsõ alkalommal lehet szószólójuk a Parlamentben a Magyarországon élõ nemzetségeknek. Képviselõjük is lehetett volna, de ehhez túl kevesen szavaztak a nemzetiségi listákra. A szószólói intézmény azonban így is közvetlenebb érdekérvényesítést tesz lehetõvé a korábbiaknál.

Néhány érdekesség az április 6-i parlamenti választásokat követõen felálló új Országgyûlésrõl a szavazatok több mint 98 százalékos összesítése alapján.

Egy hónapon belül alakul meg az új Országgyûlés, az alakuló ülést az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök hívja össze a választást követõ 30 napon belüli idõpontra.

Egy hét múlva lesz az országgyûlési képviselõ-választás, április 6-án több mint nyolcmillió választópolgár szavazhat.

A február közepéig tartó parlamenti ciklusban elfogadott 859 törvény 70 százalékát a kormány terjesztette elõ, a távirati iroda összesítése szerint a minisztériumok közül a nemzetgazdasági, a képviselõk közül Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetõ volt a legaktívabb törvénykezdeményezõ.

A képviselõk egyebek mellett megalkothatják azokat az új szabályokat, amelyek alapvetõen meghatározzák a választás után felálló új, kisebb parlament munkarendjét.

Elfogadta a parlament mûködési rendjét és a képviselõi jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyûlés e ciklusbeli utolsó ülésén csütörtökön. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba. A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyûlés.

« Előző « 3. oldal »  Következő »