Deviz�sok: �ri�si v�ltoz�s a l�that�ron!Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-06-05 10:44:09 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/12612
Címkék: Bihari h�rek, k�ria, devizahitelesek
Alapjaiban v�ltoztatja meg a devizahitelesek kil�t�sait a K�ria keddi d�nt�se �s k�t h�t m�lva v�rhat� �jabb (a kor�bbiakat is eg�szen m�s megvil�g�t�sba helyez�) jogegys�gi hat�rozata.

A bankoknak k�telez�v� v�lhat a szerz�d�sek �tsz�m�t�sa, nemcsak a lak�s-, hanem minden m�s lakoss�gi hiteln�l is. M�g az �rfolyamok ter�n is lehet v�ltoz�s.

Nemcsak a jelz�loghiteleseknek, hanem minden fogyaszt�si k�lcs�nt felvett devizahitelesnek visszaj�rhat az �rfolyamr�s – �rtuk meg a K�ria keddi d�nt�s�t k�vet� sajt�t�j�koztat� (k�p�nk�n) alapj�n. Az ad�sok szempontj�b�l azonban enn�l is jelent�sebb fejlem�nyek v�rhat�ak. A K�ria Polg�ri Koll�giuma (PK) j�nius 16-�n t�bb fontos pontban d�nt majd. Jogegys�gi hat�rozatot hoznak az �rfolyamr�s mellett (ez a mostani – hangs�lyozottan egyedi �gyben hozott – d�nt�s alapj�n bor�t�kolhat�an kedvez� lesz az ad�soknak) arr�l is: tisztess�gtelen-e az a gyakorlat, hogy az �rfolyamkock�zatot a bankok kiz�r�lag az ad�sokra terhelik. Ugyancsak vizsg�lj�k, hogy az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s milyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem felel meg az �tl�that�s�g k�vetelm�ny�nek, de az �rfolyamkock�zat esetleges t�j�koztat�si hi�nyoss�gainak tisztess�gtelens�g�t is. Az igenl� v�laszok minden esetben semmiss�get eredm�nyeznek.

A b�r�s�gok el�tt lev� devizahiteles perek 95 sz�zal�ka �gynevezett meg�llap�t�si elj�r�s – mondta az Az�np�nzem.hu �rdekl�d�s�re Wellmann Gy�rgy, a K�ria Polg�ri Koll�gium�nak vezet�je. A jog�sz hangs�lyozta, hogy a semmiss�g a k�zhiedelemmel ellent�tben nem azt jelenti, hogy az ad�soknak ne kellene visszafizetni�k a hitelt. Abban az esetben r�ad�sul (a jogi k�pvisel�k ezt �ll�tj�k be abszol�t gy�zelemk�nt), amikor nem hozhat� helyre a szerz�d�s, akkor visszamen�leges hat�llyal fel kell sz�molni a jogviszonyt, teh�t azonnal lej�rtt� v�lik minden tartoz�s.

Elsz�mol�si m�dra akadhat minta

A K�ria �ppen ez�rt t�rekedett arra, hogy tal�ljon olyan elsz�mol�si m�dot, ami nem b�r�i m�rlegel�sen m�lik, hanem t�rv�nyi alapja van. Az �rfolyamr�s eset�ben a Polg�ri T�rv�nyk�nyv egyik passzus�ban erre r� is leltek. Erre alapozva mondt�k, hogy a Magyar Nemzeti Bank deviza k�z�p�rfolyama alapj�n kell sz�molni (a devizahiteleket v�teli �rfolyamon ny�jtott�k a bankok, a t�rleszt�shez pedig elad�si �rfolyamot sz�moltak, 2010 �ta azonban m�r k�telez� a k�z�p�rfolyam alkalmaz�sa).

Ha ugyanezt az anal�gi�t venn�k alapul a v�rhat� jogegys�gi d�nt�sn�l, akkor a felsz�m�that� kamatok ter�n is �rdekes helyzet �llhatna el�. Legal�bbis akkor, ha a kamatalkalmaz�st teljes eg�sz�ben tisztess�gtelennek tal�ln�k. A jelenleg hat�lyos Ptk. szerint ugyanis idegen p�nznemben meghat�rozott p�nztartoz�s eset�n a kamat m�rt�ke az adott p�nznemre a kibocs�t� jegybank �ltal meghat�rozott alapkamat, ha ilyen nincs, a p�nzpiaci kamat (a sv�jci frank ir�nyad� kamata 2007-ben m�g 2,5 sz�zal�k volt, mostanra pedig 0,2 sz�zal�kra esett). A k�sedelemre pluszban ennek egyharmad�t lehet felsz�m�tani. Zuhan� kamatok eset�n nem mell�kes, hogy tov�bbi rendelkez�sk�nt a t�rv�ny szerint kamat sz�m�t�sakor a k�sedelemmel �rintett napt�ri f�l�v els� napj�n �rv�nyes jegybanki alapkamat ir�nyad� az adott napt�ri f�l�v teljes idej�re.

Kor�bbi sz�m�t�sainkban – az akkori �ll�snak megfelel�en – az �rfolyamr�s- �s a kamatemel�s hat�s�nak visszafizet�s�vel kalkul�ltunk. Az a havi t�rleszt�t 15 sz�zal�kkal cs�kkentette volna. A t�t azonban az�ta j�csk�n megemelkedett. Ma m�r a teljes �rfolyamr�s visszaj�rhat, a K�ria – mint azt Wellmann be is jelentette – megv�ltoztatja tavaly ny�ri d�nt�s�t (amiben m�g csak az emel�st tal�lt�k jogszer�tlennek). Nagyon nagy k�rd�s, hogy a kamatokr�l hogyan hat�roznak. Az ad�sok sz�m�ra azonban a legnagyobb jelent�s�ge annak van, hogy az egyoldal�an az ad�sra h�r�tott �rfolyamkock�zatr�l milyen d�nt�s sz�letik.

Ak�rhogy is lesz, az m�r biztos, hogy az ad�sok sz�m�ra kedvez� ir�nyban mozdult el az �gy. A menetrend szerint j�nius 16-�n megsz�letik a jogegys�gi d�nt�s, erre alapozva hozhat a korm�nyzat jogszab�lyt. Ezt k�vet�en Wellmann szerint a bankok �tsz�molj�k a szerz�d�seket, ami okafogyott� teszi a pereket. Nagy r�sz�k meg is sz�nik majd. (Az �gyv�deknek esetenk�nt t�bb sz�zezer forintot fizet� peresked�k mindenesetre ennyivel j�rhatnak rosszabbul a t�bbiekn�l, b�r az az�rt nem hallgathat� el, hogy n�lk�l�k aligha jutottak volna el id�ig a folyamatok.)

A PK vezet�je egy�rtelm�v� tette, hogy a jogegys�gi hat�rozat minden fogyaszt�i szerz�d�sre (teh�t a deviza alap� szem�lyi k�lcs�n�kre, aut�hitelekre �s l�zingekre is) vonatkozik majd. (K�rd�s persze, hogy mit d�nt a korm�ny.) Elsz�mol�st azok az ad�sok is k�rhetn�nek, akik m�r kifizett�k k�lcs�n�ket. N�mi bizonytalans�g m�g az el�v�l�si id�vel kapcsolatban l�tszik. Az MNB �t �ves id�tartammal kalkul�l, a Ptk. azonban azt mondja ki, hogy ha a k�vetel�st a jogosult menthet� okb�l (p�ld�ul mert fogalma sem volt arr�l, hogy ezt megtehetn� – a szerk.) nem tudja �rv�nyes�teni, az el�v�l�s nyugszik. A t�rv�ny szerint az akad�ly megsz�n�s�t�l sz�m�tott egy�ves hat�rid�n bel�l a k�vetel�s akkor is �rv�nyes�thet�, ha az el�v�l�si id� m�r letelt.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!