A k�zlem�ny szerint a p�rul j�rt id�sek szinte kiv�tel n�lk�l hasonl� k�r�lm�nyekr�l sz�molnak be: eg�szs�g�gyi vizsg�latra h�vj�k �ket, majd egy viszonylag “s�lyos diagn�zist” k�z�lnek, melyre megold�st kiz�r�lag a t�bb sz�zezer forint �rt�k� bioptron l�mpa vagy massz�zsfotel megv�s�rl�sa jelenthet. Jellemz� tov�bb�, hogy a 14 napos el�ll�si jog �rv�nyes�t�s�t k�l�nb�z� kifog�sokra hivatkozva jogszer�tlen�l megtagadj�k – tette hozz� az NFH.

A t�j�koztat�s szerint az id�seket az �rubemutat�kat szervez� v�llalkoz�sok eg�szs�gnapra, eg�szs�g�gyi sz�r�vizsg�latra, teljes k�r� eg�szs�gmeg�rz� programra, illetve ingyenes �llapotfelm�r�sre h�vj�k, p�ld�ul sz�v- �s �rrendszeri �llapotfelm�r�sre, v�rcukorszintm�r�sre, testzs�rm�r�sre, �riszdiagnosztik�ra. A megh�v�sb�l azonban nem der�l ki, hogy a v�gs� c�l a fogyaszt�k meggy�z�se a t�bb sz�zezer forint�rt k�n�lt term�kek megv�s�rl�s�r�l.

Annak ellen�re, hogy a fogyaszt�kat 2014. j�nius 13-t�l indokl�s n�lk�li el�ll�si jog illeti meg, a term�kbemutat�kon v�s�rolt �ru �tv�tel�nek napj�t�l sz�m�tott 14 napon bel�l, sokan nem tudj�k, hogy l�tezik ez a lehet�s�g, �s jogszer�en, b�r�s�gi �t ig�nybev�tele n�lk�l is visszakaphatj�k a p�nz�ket. Pedig az el�ll�st az elad�nak tudom�sul kell vennie, �s a v�tel�rat vissza kell fizetnie.

A k�t hete �letbe l�pett jogszab�ly egy uni�s ir�nyelv hat�s�ra egyes�tette a polg�ri t�rv�nyk�nyv eddig is l�tez� passzusait az “�zleten k�v�li �rt�kes�t�s” �s a “t�vollev�k k�zti �rt�kes�t�s” szab�lyain�l. A kor�bbi nyolc munkanapnyi el�ll�si id�t 14 munkanapra n�velt�k. B�r a jogszab�ly alapj�n nem k�telez� �r�sban el�llni ut�lag a v�telt�l, a k�s�bbi bizony�t�s �rek�ben az �r�sbeli (t�rtivev�nyes) form�t javasolja az NFH.

F�l�p Zsuzsanna, a hat�s�g sz�viv�j�nek t�j�koztat�sa szerint, az el�ll�si jog hat�rid�ben t�rt�n� gyakorl�sa nem tehet� f�gg�v� semmilyen felt�telt�l, �gy ellent�telez�sek�nt nem k�thet� ki p�ld�ul k�tb�r, v�tel�r-visszatart�s vagy egy�b fizet�si k�telezetts�g. Nem tagadhat� meg a v�tel�r visszafizet�se, arra hivatkoz�ssal, hogy a fogyaszt� �ltal ig�nyelt hitel- vagy k�lcs�nig�nyl�si folyamat m�r elindult.

B�r a folyamatos hat�s�gi ellen�rz�sek, illetve a jogszab�lyi szigor�t�sok el�seg�thetik, hogy a j�v�ben kevesebb jogs�rt�s legyen, a hat�s�g tapasztalatai azonban azt mutatj�k, hogy tov�bbra is kiemelt figyelmet ig�nyel a ter�let, illetve az �rintett fogyaszt�k el�zetes t�j�koztat�sa.