A banksz�vets�g fenntartja, az �rfolyamr�s alkalmaz�sa jogszer�Forrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-07-02 14:18:16 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/13247
Címkék: Bihari h�rek, �rfolyamr�s, banksz�vets�g, devizahitel, gazdas�g, k�ria
A Magyar Banksz�vets�g fenntartja, hogy az �rfolyamr�s alkalmaz�sa jogszer�, nemzetk�zileg is elismert val�s gyakorlat, �s azon az �ll�sponton van, hogy az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s szigor� szab�lyait a bankszektor marad�ktalanul teljes�tette – mondta Kov�cs Levente, a banksz�vets�g f�titk�ra kedden Budapesten, sajt�t�j�koztat�n.

A bankok a b�r�s�gi perekre rendelkez�sre �ll� hat�rid�k meghosszabb�t�s�t k�rt�k a jogalkot�kt�l, egy�ttal azt szeretn�k el�rni, hogy a k�s�bb tisztess�gtelennek bizonyul� banki t�telek elsz�mol�s�val egyszerre t�rt�njen meg a devizahitelek forintos�t�sa – emelte ki a f�titk�r.

Kov�cs Levente szerint m�lt�nytalan a hitelint�zeti szektor kapcs�n kollekt�v b�n�ss�get eml�teni, hiszen a 150 magyarorsz�gi hitelint�zet egym�ssal versenyezve k�n�lta a k�l�nb�z� hiteleket elt�r� kond�ci�kkal.

Kov�cs Levente r�mutatott: az �rfolyamot alapvet�en a korm�nyzat gazdas�gpolitik�ja �s a jegybank �rfolyam-politik�ja hat�rozza meg. A K�ria hat�rozata szerint az �rfolyamkock�zat val�s, l�tez� kock�zat, amely “a kedvez�bb kamatm�rt�k ellen�ben” az �gyfelet terheli. A hitelek felv�telekor az �gyfelek a forint �s a kedvez�bb kamatoz�s� devizahitelek k�z�l v�laszthattak. D�nt�s�ket tudatosan, megfelel� banki �s fel�gyeleti t�j�koztat�s mellett hozt�k meg, err�l kock�zatfelt�r� nyilatkozatot �rtak al� – emelte ki.

Megjegyezte: a bankszektor az egyik legszigor�bban szab�lyozott �s ellen�rz�tt �gazat, az eg�sz szektor m�k�d�se a jogk�vet�sre �p�l.

Kov�cs Levente ismertet�se szerint a jogalkot� a devizahitelek k�z�l a lak�sc�l� hitelekn�l 2011 �ta, a szabad felhaszn�l�s� jelz�loghitelekn�l 2014. j�lius 1-j�t�l �rta el� k�telez�en a k�z�p�rfolyam alkalmaz�s�t, �gy a bankok joggal gondolhatt�k �gy, hogy a t�bbi hiteln�l nem volt tisztess�gtelen az �rfolyamr�s alkalmaz�sa.

A 275/2010-es korm�nyrendelet annak idej�n �j form�ban pontosan lefektette a hitelszerz�d�sek egyoldal� m�dos�t�s�nak szab�lyait is, amelyet a bankszektor marad�ktalanul teljes�tett. Most ezen jogszab�lyon alapul� szerz�d�sek jogi megfelel�s�g�t is megk�rd�jelezi a jogalkot�, �s a felel�ss�get a bankok v�ll�ra helyezik – mondta Kov�cs Levente.

Kiemelte: a 2002-t�l indult devizahitelez�sn�l csak 2014-ben – ut�lagosan – mondt�k ki jogszab�lyban, hogy milyen �rfolyamokat haszn�lhatnak a bankok.

A f�titk�r az el�v�l�s szab�lyoz�s�nak felr�g�s�t is m�lt�nytalannak tartan�. Elmondta: a K�ria megv�rta az Eur�pai B�r�s�g egy konkr�t �gyben hozott hat�rozat�t, ezek ut�n a d�nt�se minden bizonnyal a magyar �s eur�pai uni�s alaplevekre �s jogrendre �p�lt, amelynek egyik �l� alapeleme az �t�ves el�v�l�s.

Sz�lt arr�l, hogy a bankszektor hagyom�nyosan az egyik legnagyobb ad�fizet�, az egy�ttesen t�bb t�zezer embert foglalkoztat� hitelint�zetek k�l�nad�k n�lk�l is �vi 220 milli�rd forintot fizetnek be az �llamkassz�ba. 2010 �ta a k�l�nad�k �s egy�b, egyszeri int�zked�sek ment�n tov�bbi 1000 milli�rd forint terhet kaptak a p�nzint�zetek, ami devizahitelesek�nt k�tmilli� forintnak felel meg. Ezek ut�n joggal mer�l fel, hogy a tov�bbi rendez�s terheit milyen ar�nyban m�lt�nyos a bankokra terhelni, k�l�n�s tekintettel a forinthitelesek �s a hitellel nem rendelkez�k �ltal is megfizetett t�rsadalmi k�lts�gekre – h�vta fel a figyelmet.

R�mutatott: az eg�sz t�rsadalom �rdeke az, hogy egy, az �ltal�nos jogelveknek megfelel�, egy�rtelm�en v�grehajthat�, a terheket m�lt�nyosan eloszt� jogszab�ly sz�lessen. A banksz�vets�g tov�bbra is partner a t�rsadalmi �rdeket szolg�l� jogszab�ly el�k�sz�t�s�ben – sz�gezte le.

Hangs�lyozta, hogy a potyautasok kisz�r�se tov�bbra is feladat, hiszen nem szabad jogszab�lyokkal vissza�l�seket t�mogatni.

A bankok szerint �s a szab�lyoz�k mellett a hitelfelvev�knek is volt �s van felel�ss�g�k. A pozit�v ad�slista hi�nya miatt t�bb mint 1000 �gyf�l vett fel 10-n�l t�bb lak�shitelt, a cs�cstart� devizahiteles pedig 28 darab k�lcs�nt nem fizet. A hi�nyos szab�lyoz�si k�rnyezet, a hamis j�vedelemigazol�sok �s a tr�kk�s �rt�kbecsl�sek mind k�zrej�tszottak abban, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki – �sszegezte Kov�cs Levente.

A bankszektor a terheket m�lt�nyosan eloszt�, a t�rsadalom �rdekeit szolg�l� jogszab�ly megalkot�s�t t�mogatja, amely a bet�tesek sz�m�ra is megfelel�. Vannak konkr�t javaslataik, de ezt nem szeretn�k a nyilv�noss�g el� t�rni. Rog�n Antal kedvezm�nyes �rfolyam� forintos�t�sr�l sz�l� javaslat�t nem is �rti a banksz�vets�g – fogalmazott a f�titk�r.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!