A banksz�vets�g az MTI-hez p�nteken eljuttatott k�zlem�ny�ben lesz�gezte, hogy a hitelint�zetek mindig az aktu�lis jogszab�lyoknak megfelel�en ny�jtott�k szolg�ltat�sukat, amelyet a devizahitelez�s elm�lt tizenk�t �ve sor�n mind jogalkot�i, mind bankfel�gyeleti szempontb�l szigor� ellen�rz�s �s folyamatos j�v�hagy�s k�s�rt.

A sz�vets�g r�mutat: az �j jogszab�ly �ltal �rv�nyes�tett gyakorlat s�rti a jogbiztons�got, elbizonytalan�tja a befektet�ket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a mag�njogi szerz�d�sek alapj�t, �s ennek bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lehetnek a t�rsadalomra – teszik hozz�.

Ha a hitelszerz�d�seket ki lehet vonni a polg�ri t�rv�nykez�s �ltal�nos el�v�l�si szab�lyai al�l, akkor a tov�bbiakban b�rmilyen szerz�d�st�pust, ak�r az ad�sv�teli-, b�rleti- vagy munkaszerz�d�seket is �j szab�lyok al� lehet helyezni – visszamen�leges hat�llyal – �rvel a szervezet.

A banksz�vets�g a jogbiztons�g fenntart�sa �rdek�ben azt rem�li, hogy a k�zt�rsas�gi eln�k a jogszab�lyt nem �rja al�, hanem elk�ldi az Alkotm�nyb�r�s�gnak el�zetes normakontrollra a tartalmi �s formai hib�k miatt.

A k�zlem�nyben jelezt�k: a bankok tov�bbra is �rdekeltek abban, hogy a devizahiteles k�rd�st minden f�l sz�m�ra megnyugtat�an �s igazs�gosan, a forinthitelesek �rdekeit is figyelembe v�ve rendezze az Orsz�ggy�l�s. Ehhez a p�nzint�zetek az �ltal�nos jogelveken alapul� �s a t�rsadalom eg�sz�nek �rdekeit szem el�tt tart� jogszab�lyokat tartanak sz�ks�gesnek, amelyek el�k�sz�t�s�hez felaj�nlj�k szakmai t�mogat�sukat �s egy�ttm�k�d�s�ket.