Az Ab k�zlem�ny�ben hangs�lyozta, hogy ennek az �gynek nem az er�szakos t�bbsz�r�s visszaes�kre vonatkoz�, �gynevezett h�rom csap�s, hanem csak a halmazati b�ntet�s s�lyos�t�s�val �sszef�gg� rendelkez�sek alkotm�nyoss�g�nak vizsg�lata volt a t�rgya. Ezek a halmazati szab�lyok olyan elk�vet�kre is vonatkozhattak, akik els� alkalommal k�vettek el egyszerre, vagy r�vid id�n bel�l legal�bb h�rom, szem�ly elleni er�szakos b�ncselekm�nyt, de kor�bban m�g soha nem voltak b�ntetve. (A h�rom csap�s alkalmaz�s�nak felt�tele, hogy az elk�vet�t kor�bban m�r befejezett elj�r�sokban legal�bb k�t alkalommal joger�sen el�t�lt�k.)

A F�v�rosi T�rv�nysz�k �s a F�v�rosi �t�l�t�bla b�r�inak alkotm�nyb�r�s�gi ind�tv�nyaiban kifog�solt szigor�bb halmazati szab�lyok szerint, ha valaki legal�bb h�rom, szem�ly elleni er�szakos b�ncselekm�nyt k�vet el, �s azokat egy elj�r�sban vizsg�lja a b�r�s�g, akkor a legs�lyosabb cselekm�ny b�ntet�si t�tel�nek fels� hat�ra k�tszeres�re emelkedik, ha pedig ez meghaladn� a h�sz �vet, vagy egy�bk�nt a halmazatban l�v� cselekm�nyek k�z�l valamelyik �letfogytig tart� szabads�gveszt�ssel is b�ntethet�, akkor �letfogytig tart� szabads�gveszt�st kell kiszabnia az elj�r� b�r�s�gnak.

Az Ab indokl�s�ban kiemelte: a b�ncselekm�nny� nyilv�n�t�st �s a b�ntet�si rendszer kialak�t�s�t illet�en a t�rv�nyhoz� szabads�ga sz�les k�r�. Egyes elk�vet�i csoportok s�lyosabb b�ntet�s�nek lehet�s�ge b�ntet�politikai k�rd�s. Az Ab-nek pedig nem feladata b�ntet�politikai c�lok, k�vetelm�nyek helyess�g�r�l �s indokair�l, �gy k�l�n�sen azok c�lszer�s�g�r�l �s hat�konys�g�r�l d�nteni.

Jelen �gyben a szigor�bb halmazati b�ntet�skiszab�s alapfelt�tele, hogy a b�ncselekm�nyek elb�r�l�sa egy elj�r�sban t�rt�nj�k. Az egy elj�r�sban t�rt�n� elb�r�l�s azonban puszt�n az adott �gyben elj�r� egyes b�r�s�gok c�lszer�s�gi szempont� d�nt�s�n m�lik, az viszont, hogy a cselekm�nyek elb�r�l�sa egy elj�r�sban vagy k�l�n t�rt�nik, teljesen elt�r� b�ntet�skiszab�st eredm�nyez. Ezzel kapcsolatban az Ab meg�llap�totta: s�rti a jogbiztons�gb�l fakad� kisz�m�that�s�g �s el�rel�that�s�g k�vetelm�ny�t, hogy a kifog�solt rendelkez�sek alapj�n a legal�bb h�rom, szem�ly elleni er�szakos b�ncselekm�nyt elk�vet� terheltek eset�ben nem azonosak a b�ntet�skiszab�s k�r�lm�nyei, nem el�rel�that�, hogy mikor ker�lhet sor a szigor�bb halmazati szab�lyok alkalmaz�s�ra, k�zt�k az �letfogytiglani szabads�gveszt�s k�telez� kiszab�s�ra.

Erre a probl�m�ra id�n febru�rban m�r az alapvet� jogok biztosa is felh�vta a figyelmet �s indokoltnak tartotta a kifog�solt rendelkez�sek m�dos�t�s�t.

Az Ab a vizsg�lt rendelkez�snek azt a fordulat�t is alapt�rv�ny-ellenesnek nyilv�n�totta, amely bizonyos esetekben a b�r�i m�rlegel�s kiz�r�s�val k�telez�v� teszi az �letfogytiglan kiszab�s�t. Az Ab indokl�sa szerint ellent�tes a jog�llami b�ntet�si rendszer alkotm�nyoss�gi krit�riumaival, ha a b�r�s�gok a b�ncselekm�nyeket nem �rt�kelhetik t�nyleges s�lyuk szerint.

Az Ab ezzel kapcsolatban arra h�vta fel a figyelmet: a t�madott rendelkez�sek a b�ntet�s k�telez� alkalmazhat�s�ga szempontj�b�l azonosan kezelik a szem�ly elleni er�szakos b�ncselekm�nyek kateg�ri�j�ba tartoz� valamennyi b�ncselekm�nyt, holott azok elt�r� s�ly�ak.

Az Ab szerint az elk�vetett b�ncselekm�nyek s�ly�hoz igazod�, a b�ntet�si rendszer alapt�rv�nyi krit�riumainak megfelel�en differenci�lt b�ntet�skiszab�st a szigor�bb halmazati szab�lyok eset�ben az szolg�lta volna, ha a jogalkot� megteremtette volna a jogalkalmaz�i m�rlegel�s lehet�s�g�t a hat�rozott ideig tart�, illetve az �letfogytig tart� szabads�gveszt�s alkalmazhat�s�ga k�z�tt.

Az Ab az �j Btk. alapt�rv�ny-ellenes rendelkez�s�t hat�lybal�p�s�re – 2013. j�lius 1-j�re – visszahat� hat�llyal semmis�tette meg, tov�bb� kimondta, hogy a kor�bbi Btk. hasonl� szab�lyai sem alkalmazhat�k.

Az Ab elrendelte az alapt�rv�ny-ellenes rendelkez�sek alkalmaz�sa alapj�n joger�sen lez�rt b�ntet�elj�r�sok fel�lvizsg�lat�t, ami azonban kiz�r�lag a b�ntet�skiszab�st �rinti. Az Ab hat�rozata alapj�n egyetlen b�ntet�s sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen b�ntet� �gyet sem kell �jrat�rgyalni, csup�n az alkalmazott b�ntet�jogi szankci�r�l kell �jb�l hat�rozni.

A hat�rozathoz az alkotm�nyb�r�s�gi elj�r�sban r�szt vev� 14 alkotm�nyb�r�b�l kett�, Dienes-Oehm Egon �s Pokol B�la f�z�tt k�l�nv�lem�nyt. Balsai Istv�n alkotm�nyb�r� ebben az elj�r�sban nem vett r�szt.