Az eg�szs�g meg�rz�s�t, valamint a t�lzott vagy k�nyszeres szerencsej�t�k okozta anyagi k�rok minimaliz�l�s�t tartotta szem el�tt aj�nl�sai �ssze�ll�t�sakor a bizotts�g – �ll a br�sszeli test�let k�zlem�ny�ben.

Az aj�nl�sok szerint a tag�llamoknak jogszab�lyban kellene k�telezni�k az internetes szerencsej�t�kot k�n�l� szolg�ltat�kat, hogy a honlapok t�j�koztass�k a l�togat�kat a kock�zatokr�l. Br�sszel szerint emellett a tag�llamoknak azt is biztos�taniuk kell, hogy kiskor�ak ne f�rhessenek hozz� az internetes szerencsej�t�khoz, emellett pedig arra is t�rekedni�k kellene, hogy a gyermekek a lehet� legkevesebbszer ker�lhessenek kapcsolatba a szerencsej�t�kokkal, bele�rtve azok hirdet�seit is.

A bizotts�g azt is javasolja, hogy az internetes szerencsej�t�kot k�n�l� honlapokon legyen regisztr�ci�hoz k�t�tt a j�t�k lehet�s�ge, a j�t�kosoknak pedig igazolniuk kelljen szem�lyazonoss�gukat �s �letkorukat. A szolg�ltat� �gy Br�sszel szerint nyomon k�vetheti a felhaszn�l�k szok�sait, �s “megkond�thatja a v�szharangot”, ha �gy v�li, hogy egy j�t�kos t�l sok kock�zatot v�llal.

Emellett a test�let arra is javaslatot tesz, hogy a szerencsej�t�kot k�n�l� honlapok aj�nlj�k fel annak lehet�s�g�t, hogy a j�t�kos be�ll�thassa, legfeljebb mennyi p�nzt akar majd kock�ztatni, �s folyamatosan t�j�koztass�k arr�l, hogy mennyit nyer vagy vesz�t, �s sz�netet tarthasson, ha sz�ks�g�t �rzi.

Az aj�nl�sok r�v�n a bizotts�g azt is el��ratn� a tag�llamokkal, hogy a j�t�kosok sz�m�ra seg�lyvonalat kell l�trehozni, ahov� esetleges probl�m�ikkal fordulhatnak, valamint a lehet� legk�nnyebb� kellene tenni sz�mukra, hogy megsz�ntethess�k fi�kjukat, ha akarj�k.

A br�sszeli test�let �gy v�li, hogy az internetes szerencsej�t�kok hirdet�sein�l is a t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�sra �s az �tl�that�s�gra kellene t�rekedni: a honlapoknak nem szabadna p�ld�ul megalapozatlan nyer�si es�lyekkel kecsegtetni�k az embereket, illetve nyom�st gyakorolniuk az�rt, hogy b�rki j�t�kba kezdjen, vagy azt sugallani, hogy a szerencsej�t�k r�v�n megoldhat�k a t�rsadalmi, munkahelyi, szem�lyes vagy p�nz�gyi probl�m�k.

Az Eur�pai Bizotts�g szerint a tag�llamoknak azt is el� kellene �rniuk, hogy az internetes szerencsej�t�kot k�n�l� c�gek �gyfelekkel foglalkoz� alkalmazottait megfelel�en k�pezz�k ki az�rt, hogy meg�rts�k, milyen kock�zatokat rejt a szerencsej�t�k, s ennek megfelel�en kommunik�ljanak a j�t�kosokkal.

A bizotts�g adatai szerint az EU-ban mintegy 7 milli� ember j�tszik valamilyen internetes szerencsej�t�kot, ami a vil�gpiac mintegy 45 sz�zal�ka, a feln�tt lakoss�g k�r�ben pedig 0,1-0,8 sz�zal�kra tehet� azok ar�nya, akik szenved�lybetegek.

“A szerencsej�t�k akkor v�lik probl�m�v�, ha puszta �lvezetb�l f�gg�s�gg� alakul” – �rvel a br�sszeli test�let, amely szerint a fiatalokra �s gyermekekre leselked� vesz�ly az�rt nagyobb, mert �k nagyobb ar�nyban haszn�lj�k az internetet, ez�rt k�nnyebben is ker�lnek kapcsolatba az on-line szerencsej�t�k valamilyen form�j�val.

A bizotts�g arra k�ri a tag�llamokat, hogy m�sf�l �ven bel�l tudass�k Br�sszellel, milyen int�zked�seket hoztak, hogy eleget tegyenek az aj�nl�soknak. A bizotts�g ezt k�vet�en tov�bbi egy �v m�lva mond majd �t�letet arr�l, hogyan �rt�keli ezeket az int�zked�seket. Miut�n aj�nl�sokr�l van sz�, ezek nem k�telez� �rv�ny�ek.