A t�rv�nysz�k egyben elutas�totta a bank ind�tv�ny�t, amely az elj�r�s felf�ggeszt�s�re �s az Alkotm�nyb�r�s�ghoz (Ab), illetve az Eur�pai Uni� B�r�s�g�hoz fordul�sra ir�nyult.

A K&H �ll�spontja szerint a per alapj�ul szolg�l� t�rv�ny sz�mos ponton alkotm�nyellenes, �gy p�ld�ul s�rti a jog�llamis�g elv�t, a tisztess�ges elj�r�shoz val� jogot, a visszamen�leges jogalkot�s tilalm�t �s egyes “stat�ri�lis szab�lyai” a b�r�i f�ggetlens�g elv�t.

A p�nzint�zet azt is ind�tv�nyozta, hogy a t�rv�nysz�k k�rjen el�zetes d�nt�shozatali elj�r�st az Eur�pai Uni� B�r�s�g�t�l.

A felperes jog�sza sz�v� tette azt is, hogy sz�les k�rben elfogadott joggyakorlat, a jogalkot�, a korm�ny, �s a kor�bbi P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete �ltal ismert �s �vek �ta alkalmazott szerz�d�si felt�telek ut�lagos megv�ltoztat�s�r�l van sz�, ami �ll�spontjuk szerint alapt�rv�nyellenes.

A bank �gyv�dje felh�vta a figyelmet arra, hogy nemcsak a k�zelm�ltban elfogadott devizahiteles t�rv�nyt, hanem a 2004 �s 2014 k�z�tti, mindenkori jogszab�lyi k�rnyezetet is vizsg�lni kell a szerz�d�sek �rv�nytelens�g�nek elb�r�l�sakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszab�lyok t�bbsz�r is jelent�sen v�ltoztak.

Elmondta azt is, hogy a jogszab�lyv�ltoz�sok el�re nem l�that�ak, a szerz�d�sben lehetetlen meghat�rozni, hogy egy j�v�beli, a szerz�d�s megk�t�s�nek id�pontj�ban m�g nem ismert jogszab�lyv�ltoz�s milyen hat�st gyakorol majd a fogyaszt� �ltal fizetend� d�jakra.

A bank �gyv�dje felvetette azt is, hogy nemcsak a szerz�d�sek �rv�nytelens�ge vagy �rv�nyess�ge mer�lhet fel, hanem a r�szleges �rv�nytelens�g is.

A felperesi oldal a perben alkalmazand� devizahiteles t�rv�ny – szerinte “stat�ri�lis” – szab�lyai kapcs�n elmondta, hogy 500 oldalas kereset�kre m�r m�snap meg�rkezett az alperesi v�lasz, ami a bank �gyv�dje szerint arra utal, hogy az alperes nem tartalmilag, �rdemben, hanem �ltal�noss�gban, esetleg a hasonl� perekben gyakorlatilag egyform�n reag�l. Egy �jabb, 200 oldalas alperesi iratot pedig nem sokkal a t�rgyal�s el�tt kaptak meg, �gy lehetetlen arra �rdemben reag�lni.

A b�r�s�g m�g a t�rgyal�s k�zben is kapott �jabb terjedelmes iratot a bank jog�szait�l.

Az alperes magyar �llam jogi k�pvisel�je a kereset elutas�t�s�t, illetve az Ab-hez �s az Eur�pai Uni� B�r�s�g�hoz val� fordul�s mell�z�s�t ind�tv�nyozta.

A magyar �llam jogi k�pvisel�je a felperessel szemben azt hangs�lyozta: a k�zelm�ltban elfogadott devizahiteles t�rv�ny megfelel az Alapt�rv�ny rendelkez�seinek, �s mivel nem v�ltoztat a felek jogi helyzet�n, ez�rt nem mer�l fel a visszamen�leges jogalkot�s s�relme sem. Hozz�tette, hogy �ll�spontja szerint megfelel� volt a felk�sz�l�si id�, a t�rv�ny nem s�rti a b�r�i f�ggetlens�get �s a jogbiztons�got sem.

A magyar �llam jogi k�pvisel�je megjegyezte azt is, hogy m�g mindig f�lmilli� ilyen szerz�d�s l�tezik..

A t�rgyal�s utols� szakasz�ban a b�r�i tan�cs egyik tagja t�bb konkr�t k�rd�st is feltett a bank jogi k�pvisel�j�nek a K�ria jogegys�gi d�nt�s�ben meghat�rozott, �s onnan a t�rv�nybe �temelt felt�telekkel kapcsolatban, amelyek teljes�l�se eset�n lehet tisztess�ges az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s, �gy p�ld�ul, hogy a kezel�si k�lts�g hogyan viszonyult a p�nzpiaci kamatok v�ltoz�s�hoz.

A t�rv�ny fel�ll�t egy v�lelmet, mely alapj�n a fogyaszt�i hitelszerz�d�sek egyoldal� m�dos�t�sa tisztess�gtelen �s �rv�nytelen. Ezt a v�lelmet a bankok a b�r�s�g el�tt megk�s�relhetik megd�nteni, ha bizony�tj�k, hogy a szerz�d�seik megfelelnek a K�ria jogegys�gi d�nt�s�ben az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�sok tisztess�gess�g�vel kapcsolatban t�masztott felt�teleknek.

A perekben teh�t a p�nz�gyi int�zm�nyek fogyaszt�i k�lcs�nszerz�d�seire vonatkoz� k�riai jogegys�gi d�nt�ssel kapcsolatos k�rd�sek rendez�s�r�l sz�l� t�rv�ny alapj�n arr�l kell d�ntenie a b�r�s�gnak, hogy tisztess�gesek-e a pert ind�t� p�nz�gyi int�zm�ny sz�m�ra egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�st – p�ld�ul kamat-, k�lts�g-, vagy d�jemel�st – lehet�v� tev� �ltal�nos szerz�d�si felt�telek. (A t�rv�ny nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

A j�lius 26-�n hat�lyba l�pett t�rv�ny szerint a keresetek beny�jt�s�nak v�gs� hat�rideje augusztus 25., h�tf�.

M�lt p�nteken kezd�d�tt az els�, a bankok �ltal az �llam ellen ind�tott devizahiteles per, amelyben a K�thely �s Vid�ke Takar�ksz�vetkezet kereset�t a b�r�s�g formai okra hivatkozva elutas�totta.

A napokban t�bb tucatnyi hasonl� per indul el a t�rv�nysz�ken.