R�szlegesen megnyerte a magyar �llam ellen ind�tott devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt., a F�v�rosi T�rv�nysz�k cs�t�rt�k�n kihirdetett els�fok�, nem joger�s �t�lete szerint egyes id�szakokban megfeleltek a tisztess�gess�g krit�riumainak �s �gy tisztess�gesek, �rv�nyesek voltak a p�nz�gyi v�llalkoz�s �ltal r�gz�tett �ltal�nos szerz�d�si felt�telek (�szf).
A b�r�s�g �t�lete szerint tisztess�gesek voltak a p�nz�gyi v�llalkoz�s �ltal megfogalmazott �s �rv�nyes �ltal�nos szerz�d�si felt�telek 2010. janu�r 1-j�t�l, amikort�l a hat�lyos �szf tartalmazta, hogy az UCB az �gyf�l �ltal fizetend� d�j- �s k�lts�gt�telek m�rt�k�t jogosult �vente egyszer a KSH �ltal k�zz�tett �ves �tlagos infl�ci� m�rt�k�ben egyoldal�an, az �gyf�l sz�m�ra kedvez�tlen�l m�dos�tani a KSH k�zz�t�tel�t k�vet�en. Az UCB megtehette ezt f�ggetlen�l att�l, hogy a k�lcs�nszerz�d�st mely napon �rt�k al�, �s f�ggetlen�l a kamatperi�dus fordul�napj�t�l.
A b�r�s�g meg�llap�totta azt is, hogy k�s�bb, 2010. november 5-t�l m�r ezt megtoldott�k egy tov�bbi mondattal, amely kimondta: azon d�jak, illetve k�lts�gek eset�n, amelyek olyan szolg�ltat�sokhoz kapcsol�dnak, mint p�ld�ul a f�ldhivatali elj�r�s, amelyet az UCB-n kereszt�l fizetnek meg a fogyaszt�k, de annak �r�t nem az UCB hat�rozza meg, a d�jak, illetve k�lts�gek m�rt�k�nek v�ltoztat�s�ra vonatkoz�an az UCB a k�ls� szolg�ltat�k �rv�ltoztat�s�t tov�bbh�r�tja az �gyfeleire.
A t�rgyal�son kider�lt: az UCB Ingatlan Zrt. mintegy 5500 k�lcs�nszerz�d�s�t �rinti a b�r�s�gi elj�r�s.
El�z�leg a b�r�s�g v�gz�ssel elutas�totta a felperes UCB azon k�r�s�t, hogy forduljon a b�r�s�g a perben az Alkotm�nyb�r�s�ghoz, illetve el�zetes d�nt�shozatali elj�r�st kezdem�nyezzen az Eur�pai Uni� b�r�s�g�n�l.
A t�rgyal�s sor�n a felperes UCB �s az alperes �llam hosszasan vit�ztak arr�l, mennyire feleltek meg a p�nz�gyi v�llalkoz�s felmond�si felt�telei a K�ria jogegys�gi hat�rozat�ban, illetve a devitahiteles t�rv�nyben r�gz�tett �ltal�nos elveknek.
Az UCB jogi k�pvisel�je szerint a v�llalkoz�s �szf-j�ben benne volt a szerz�d�s felmond�s�nak lehet�s�ge, az �llam jogi k�pvisel�je szerint azonban a p�nz�gyi v�llalkoz�snak nemcsak a felmond�s lehet�s�g�t, hanem annak re�lis alternat�v�it is bele kellett volna foglalnia az �szf-be.
Az �llam jogi k�pvisel�je �gy �rvelt: az egy�sszeg� visszafizet�s el��r�sa mellett az esetleg fennmarad� tartoz�s visszafizet�s�nek �temez�s�t is lehet�v� kellett volna tennie az UCB-nek, �gy p�ld�ul a hitelkiv�lt�s lehet�s�g�t is tartalmaznia kellett volta a felt�teleknek.
Az UCB per�vel p�rhuzamosan zajlott a CIB L�zing Zrt. �llam ellen ind�tott pere: ebben az elj�r�sban a b�r�s�g a hat�rozat kihirdet�s�t elhalasztotta szeptember 19-�re. Ebben a perben is a b�r�s�g – ak�rcsak a megel�z� devizahiteles perekben – v�gz�ssel elutas�totta, hogy a b�r�s�g az Alkotm�nyb�r�s�ghoz, illetve az Eur�pai B�r�s�ghoz forduljon.