Mikor j�n el a csere id�pontja, �s pontosan milyen biztons�gi elemekkel kell "felszerelni" a p�nzeket ahhoz, hogy igaz�n korszer�nek sz�m�tsanak. A Magyar Nemzeti Bank friss, Versenyben a technik�val �s a hamis�t�kkal c�m� tanulm�nya alapj�n arra is keresik a v�laszt, melyek azok az elemek, amelyek biztons�goss�, rendk�v�l nehezen hamis�that�v� teszik az �j forintot.

Nem �rulunk el �jdons�got azzal, hogy a gazdas�g szerepl�i �ltal v�gzett fizet�si m�veleteket jellemz�en elektronikus �ton vagy k�szp�nzben bonyol�tj�k le. Nemzetk�zi kutat�sok ugyanakkor azt t�masztj�k al�, hogy a k�szp�nz tov�bbra is fontos r�sze a gazdas�g m�k�d�s�nek, �gy mindennapi �let�nknek.

Magyarorsz�gon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legf�bb �gyfelein - a hitelint�zeteken �s a Post�n - kereszt�l hozza forgalomba a forintbankjegyeket �s �rm�ket. A bankok �s a Posta az MNB-n�l vezetett banksz�ml�juk terh�re hasonl�an vehetnek fel k�szp�nzt, mint ahogyan a mag�nszem�lyek is a saj�t banksz�ml�jukr�l a bankfi�kban teszik. A k�szp�nz v�gs� �llom�sa szint�n az MNB: a nem megfelel� min�s�g� bankjegyek megsemmis�t�se a jegybank kiz�r�lagos joga, mik�nt az is, hogy az elavult c�mletek bevon�s�r�l d�nts�n.

Mikor �rdemes a forgalomban lev� p�nzek c�mlet�sszet�tel�n v�ltoztatni?

Ha a lakoss�g nem haszn�l egy adott - jellemz�en �rme - c�mletet, s az gyorsan "kicsap�dik" a forgalomb�l. Ez t�rt�nt haz�nkban az 1 �s 2 forintosok eset�ben, ami miatt az MNB a c�mletek bevon�sa mellett d�nt�tt. Szint�n indokolhatja a fizet�eszk�z�k c�mlet�sszet�tel�ben val� v�ltoztat�st, ha egy adott kisebb �rt�k� bankjegyc�mlet min�s�ge drasztikusan leromlik. Ekkor t�bbet kell bel�le selejtezni, �s komoly k�lts�get jelent az �vente nagy mennyis�gben leselejtezend� bankjegyek p�tl�sa. Ebben a helyzetben a jegybank d�nthet �gy, hogy �rm�vel v�ltja fel a bankjegyet (ez t�rt�nt Magyarorsz�gon 2009-ben, amikor a 200 forintos bankjegyet �rm�re cser�lt�k).

Jellemz�en b�v�l a bankjegyek c�mletsk�l�ja, ha megugrik az infl�ci� - azaz romlik a p�nz v�s�rl�ereje. Erre haz�nkban az 1990-es �vekben volt p�lda, amikor sz�ks�gess� v�lt az 5000, 10 000 �s 20 000 forintos bankjegyek bevezet�se a fizet�si forgalom megk�nny�t�se �rdek�ben. Ugyanakkor a magas c�mlet�rt�k� bankjegyek kibocs�t�sa nemcsak k�szp�nzlogisztikai szempontb�l m�rlegelend�. A rejtett gazdas�g elleni k�zdelem szempontj�b�l kifejezetten nem k�v�natos a magas c�mlet�rt�k� bankjegyek forgalomba ker�l�se. Ugyanakkor egyel�re nem kell sz�m�tanunk arra, hogy �j c�mleteket is bevezetnek Magyarorsz�gon.


Minden ig�nynek megfelelni

R�gen persze minden egyszer�bb volt: a bankjegyeket a bankokban k�zzel ellen�rizt�k, sz�molt�k, az utc�kon nem voltak sem parkol��r�k, sem p�nzt kezel� automat�k. A m�v�szek �ltal megtervezett, majd a k�l�nleges elj�r�sok alkalmaz�s�val k�l�nleges pap�rra, ig�nyesen nyomtatott bankjegyek, bonyolult biztons�gi elemek n�lk�l is, ak�r �vtizedekig szolg�lhattak a forgalomban.

A modern bankjegyeknek (az elm�lt h�sz �vben) azonban m�r m�s felt�teleknek is meg kell felelni�k:
term�szetesen a bankjegyeken tal�lhat�, a m�solatokt�l az eredeti p�nzt egy�rtelm�en megk�l�nb�ztet� biztons�gi elemeket az utcai automat�knak is fel kell ismerni�k.
egyre jobb min�s�g� f�nym�sol�kat, printereket lehet v�s�rolni, melyek ak�r bankjegyhamis�t�shoz is felhaszn�lhat�k.

A forgalomban l�v� forint bankjegysorozat legr�gebbi c�mleteinek kibocs�t�sa 17 �vvel ezel�tt kezd�d�tt, de ezek, a tervez�s folyamat�t is figyelembe v�ve m�r a "feln�tt kort" is el�rik.

A kibocs�t�s kezdete, vagyis 1997 �ta eltelt �vek sor�n a technikai korszer�s�g �s a hamis�t�kkal szembeni el�ny meg�rz�se �rdek�ben folyamatosan fejlesztett�k a c�mleteket, melyekre �jabb, a hamis�t�s ellen hat�konyabban v�d�, a lakoss�g �s a p�nzt�rosok �ltal is egyszer�bben ellen�rizhet� elemek ker�ltek.

A bankjegysorozat ugyanakkor m�szaki szempontb�l term�szetes m�don avul �s ezt a hamis�t�k is igyekeznek kihaszn�lni: egyre jobb min�s�g� m�solatokat k�sz�tenek.

Az alkalmi hamis�t�k egyszer� hamis�tv�nyai mellett folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felk�sz�ltebb m�helyekben el��ll�tott, kifinomult m�dszerekkel k�sz�tett "profi" m�solatok is. Ezek gyakran a boltok p�nzt�rosait is megt�vesztik. R�ad�sul a hamis�t�k c�lpontjaiv� a nagyobb egyedi k�r�rt�ket jelent�, legmagasabb �rt�k� c�mletek (20 000, 10 000 �s 5000 forintosok) v�ltak.


�j jelek a bankjegyen

A meg�jul� forintbankjegyek - a kor k�vetelm�nyeinek megfelelve - a trad�ci� m�lt� folytat�s�t is kifejezik, hiszen a l�that� �s nem l�that� biztons�gi megold�sok rendszere harmonikusan illeszkedik a m�r ismert f�bb grafikai mot�vumok k�rnyezet�be.

A bankjegy pap�rj�ban egyr�szt olyan - f�ny fel� tartva, �tn�zetben l�that� - v�zjel tal�lhat�, amelyben a portr� mellett m�r a c�mlet�rt�k is megjelenik m�sr�szt a bankjegy k�zep�t�l jobbra tal�lhat� biztons�gi sz�lon is olvashat� az MNB bet�k mellett a 10 000 �rt�kjelz�s. Ugyancsak k�nnyen ellen�rizhet� az el�oldalon a meg�jult hologram is, melynek egyes elemein az �rt�kjelz�s illetve Magyarorsz�g c�mere l�that�.

A p�nzt�rosok sz�m�ra t�bb, csak UV-l�mp�val ellen�rizhet� elem is tal�lhat�. A fejlesztett bankjegyeken UV-A �s UV-C f�nyben is t�bb sz�nben vil�g�t az Eszter-gomi Bazilika kupol�j�nak k�pe �s tov�bbi seg�ts�g a p�nzt�rosok sz�m�ra az is, hogy a hologram f�lia egyes elemei szint�n fluoreszk�lnak. A fejleszt�sek sor�n gondoltak a vakokra �s a gyeng�nl�t�kra is, akik sz�m�ra tapinthat�, nagy fest�k r�tegvastags�g� fel�letek seg�thetik az azonos�t�st.