Ennek r�szletszab�lyait a Magyar Nemzeti Bank �llap�tja majd meg. A t�rv�ny banki kamatmorat�riumot is bevezet legk�s�bb 2016 �prilis�ig. A Tr�cs�nyi L�szl� igazs�g�gyi miniszter �ltal jegyzett jogszab�lyt 167 igen, egy nem szavazattal, k�t tart�zkod�s mellett hagyta j�v� a H�z. Ut�bbi voksokat h�rom f�ggetlen k�pvisel�, Fodor G�bor, K�nya P�ter �s Szab� Szabolcs adta le.

A j�lius elej�n elfogadott els� devizahiteles t�rv�ny ut�n ez a m�sodik jogszab�ly, amelyet az Orsz�ggy�l�s a K�ri�nak a p�nz�gyi int�zm�nyek fogyaszt�i k�lcs�nszerz�d�seire vonatkoz� jogegys�gi hat�rozat�val kapcsolatban elfogad. A most megszavazott t�rv�ny a fogyaszt�i hitelek �rv�nytelen szerz�d�ses rendelkez�seinek alapj�n sz�ks�ges elsz�mol�st szab�lyozza, mivel az ilyen szerz�d�ses kik�t�sek miatt t�lfizet�s keletkezett a fogyaszt�k jav�ra.

A t�lfizet�st a t�ketartoz�s terh�re, el�t�rleszt�sk�nt kell elsz�molni. Els�k�nt a devizahitelesekn�l zajlik le az elsz�mol�s: a nem peresked� bankoknak 2015. janu�r 15-29. k�z�tt, a pert ind�t�knak febru�r 1-28. k�z�tt - vagy legk�s�bb a polg�ri peres elj�r�s befejez�s�t�l sz�m�tott 60. napig - kell elk�ldeni�k �gyfeleiknek az elsz�mol�st.

A forinthiteles szerz�d�sek egyoldal� m�dos�t�sai �gy�ben a bankok 2015. janu�r 5-12. k�z�tt ind�thatnak pert. A nem peresked� p�nzint�zeteknek �prilis 16-30. k�z�tt, a peresked�knek pedig augusztus 15. �s szeptember 30. k�z�tt - vagy legk�s�bb a polg�ri peres elj�r�s befejez�s�t�l sz�m�tott 60. napig - kell elk�ldeni�k az elsz�mol�st forinthiteles �gyfeleiknek. Az elsz�mol�ssal kapcsolatban minden k�lts�g a bankot terheli.

A bankoknak - az �gyf�l k�r�s�re - a v�gt�rleszt�kkel is el kell sz�molniuk: az �rintettek - t�zezer forintos d�j ellen�ben - 2015. m�rcius 1-31. k�z�tt k�rhetnek elsz�mol�st a p�nz�gyi int�zm�nyt�l, amelynek ezt 2015. november 30-�ig kell megk�ldenie. Ha az elsz�mol�s eredm�nyek�nt kider�l, hogy a fogyaszt�nak p�nz j�r vissza, a t�zezer forintot is vissza kell t�r�teni neki. A t�zezer forintos elj�r�si d�jat - a t�rv�nyalkot�si bizotts�g m�dos�t� javaslata alapj�n - azoknak nem kell megfizetni�k, akik devizahitel�k v�gt�rleszt�s�hez forintalap� k�lcs�nt vettek fel.

Az elsz�mol�si m�dszertan f�szab�lya - mint azt expoz�j�ban az igazs�g�gy-miniszter is kifejtette -, hogy a fogyaszt�t olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerz�d�sk�t�s id�pontja �ta a t�rv�nyes �rfolyamon �s a szerz�d�sk�t�skori, eredeti kamatszinten t�rt�nt volna az elsz�mol�s. Ha a tartoz�st deviz�ban hat�rozt�k meg, a t�lfizet�st is �t kell v�ltani az adott deviz�ra. Ennek sor�n a t�lfizet�st is azon az �rfolyamon kell elsz�molni, amelyen a p�nz�gyi int�zm�ny a t�rleszt�st, vagyis a t�lfizet�shez kapcsol�d� kamat- �s t�ket�rleszt�st �tv�ltotta.

Az elsz�mol�snak r�sze az �j t�rleszt�r�szlet meghat�roz�sa is. A bankoknak minden olyan esetben elsz�mol�si k�telezetts�g�k van, amelyben a t�rv�ny hat�lya al� tartoz� fogyaszt�i k�lcs�nszerz�d�s m�g nem sz�nt meg, vagy 2009. j�lius 26. ut�n - azaz az els� devizahiteles t�rv�ny hat�lybal�p�s�t megel�z� �t �ven bel�l - sz�nt meg. Elsz�mol�si k�telezetts�g�k van akkor is, ha a szerz�d�s e 2009-es id�pont el�tt sz�nt meg, de abb�l el nem �v�lt k�vetel�s sz�rmazik.

A jogszab�ly felhatalmaz�st ad az MNB-nek, hogy az elsz�mol�si m�dszertan r�szletes szab�lyait rendeletben hat�rozza meg. Az is a jegybank joga lesz, hogy ellen�rizze az elsz�mol�st. Azokra, akiknek az ingatlanj�t megvette a Nemzeti Eszk�zkezel�, valamint az �rfolyamg�tba bel�pettekre speci�lis szab�lyok vonatkoznak. El�bbiek eset�ben a f�szab�ly az, hogy a p�nz�gyi int�zm�nyeknek nem kell elsz�molniuk a fogyaszt�val, az eszk�zkezel�nek azonban j�rhat visszat�r�t�s.

Az �rfolyamg�tba bel�pettek eset�ben a fogyaszt�i k�vetel�st az esed�kess� v�lt �s lej�rt tartoz�sok elsz�mol�sa ut�n els�sorban a gy�jt�sz�mla-hitel, a fogyaszt�i k�vetel�s ezt esetlegesen meghalad� r�sz�t pedig a gy�jt�sz�mla-hitelhez kapcsol�d� devizahitel-tartoz�s terh�re sz�molj�k el.

Amellett, hogy az elsz�mol�si t�rv�ny alapj�n a bankoknak vissza kell t�rni�k a szerz�d�sk�t�skori kamatszintre, a jogszab�ly banki kamatemel�si morat�riumot is bevezet legk�s�bb 2016. �prilis 30-�ig, �gy a p�nzint�zeteknek nem lesz joguk egyoldal� kamat-, k�lts�g- vagy d�jemel�sre. Rog�n Antal, a Fidesz frakci�vezet�je kor�bban azt mondta, hogy legk�s�bb a 2016-os hat�rid�ig az Orsz�ggy�l�s �jabb jogszab�lyokat fogad majd el, hogy a bankok �tt�rjenek a hitelek �tl�that� �raz�s�ra.

A t�rv�nyalkot�si bizotts�g m�dos�t�s�t elfogadva azt is r�gz�tett�k, hogy a bankok nem mondhatj�k fel a fogyaszt�i hitelszerz�d�seket az elsz�mol�si id�szakban. Az elsz�mol�ssal kapcsolatban az �gyfelek panasszal �lhetnek bankjukn�l, elutas�t�s eset�n pedig a P�nz�gyi B�k�ltet� Test�lethez fordulhatnak. A t�rv�ny szab�lyozza a f�lbeszakadt v�grehajt�si elj�r�sokat is. E szerint ezek leghamarabb az elsz�mol�s ut�n folytathat�k.

A Fidesz frakci�vezet�j�nek szeptember k�zepi t�j�koztat�sa szerint 400 p�nzint�zetnek kell minden fogyaszt�i deviza- �s forinthitellel elsz�molnia, ami �sszesen mintegy 1,3 milli� csal�dot - nagys�grendileg 680 ezer deviza- �s 650 ezer forintalap� hitelt - �rint. Egy �tlag devizahiteles eset�ben 25 sz�zal�kkal cs�kkenhetnek a t�rleszt�r�szletek �s a kamatok, de olyan is lehet, akin�l ez el�ri a 30 sz�zal�kot. Rog�n Antal szerint ezermilli�rd forint k�r�l van az az �sszeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a csal�dok sz�m�ra. Az elsz�mol�si t�rv�ny t�lnyom� r�sze november elsej�n l�p hat�lyba.