A K�ria jogegys�gi d�nt�s�n alapul�, a ny�ron elfogadott t�rv�ny szerint v�lelmezni kell a devizahiteles szerz�d�sek egyoldal� m�dos�t�sainak – d�j-, k�lts�g- �s kamatemel�s�nek – tisztess�gtelens�g�t �s emiatti �rv�nytelens�g�t. A t�rv�ny ugyanakkor szigor� elj�r�si felt�telekkel lehet�v� tette a p�nz�gyi int�zm�nyeknek, hogy a t�rv�nyi v�lelmet megd�ntve bizony�ts�k: m�gis megfelelnek a t�rv�nyben t�masztott szigor� tartalmi felt�teleknek �s tisztess�gesek, �rv�nyesek egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�saik.

A t�rv�ny egyes rendelkez�seinek alkotm�nyoss�gi vizsg�lat�t h�rom, els� fokon elj�r�, f�v�rosi t�rv�nysz�ki b�r� kezdem�nyezte.

Az Ab a k�zlem�nyben megjegyezte, hogy az �gyben lefolytatott alkotm�nyb�r�s�gi vizsg�latnak nem volt t�rgya a deviza alap� hitelszerz�d�sekben sem az �rfolyamkock�zat, sem pedig az �rfolyamr�s alkotm�nyoss�ga.

Az Alkotm�nyb�r�s�g az ind�tv�nyok alapj�n els�sorban azt vizsg�lta, hogy a t�rv�ny rendelkez�sei s�rtik-e a visszahat� hat�ly� jogalkot�s tilalm�t, tov�bb�, hogy a b�r�s�gi elj�r�sok szab�lyai megfelelnek-e a tisztess�ges elj�r�s k�vetelm�nyeinek.

Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�soknak a kezdetekt�l fogva mindv�gig korl�tj�t k�pezte a j�hiszem�s�g �s tisztess�gess�g �ltal�nos t�rv�nyi k�vetelm�nye. A hitelpiaci t�rv�ny speci�lis felhatalmaz� rendelkez�se nem helyezte hat�lyon k�v�l �s nem is f�ggesztette fel a tisztess�gess�g k�vetelm�ny�t.

Az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�sok tisztess�gess�g�nek a konkr�t felt�teleivel kapcsolatos jog�rtelmez�st ugyan ut�lag foglalt�k polg�ri koll�giumi v�lem�nybe, k�riai jogegys�gi hat�rozatba, majd v�g�l t�rv�nybe, de ezek a k�vetelm�nyek kezdett�l fogva levezethet�k voltak az �ltal�nos h�tt�r-jogszab�lyi rendelkez�sekb�l – fogalmaz az AB.

A tisztess�gess�g m�rc�je nem v�ltozott, puszt�n a vizsg�lt t�rv�nyben r�gz�t�sre ker�lt az, ami kor�bban is (a r�gi Ptk. �s a b�r�i gyakorlat alapj�n) eleve k�vetelm�ny volt. A r�gi (�s az �j) Ptk. rendelkez�sei, valamint a K�ria �ltal kialak�tott elvek alapj�n a k�rd�ses szerz�d�si kik�t�sek tisztess�gess�g�nek a jogi meg�t�l�s�n a t�madott t�rv�ny nem v�ltoztatott, hanem csak annak meglev� helyes tartalm�t r�gz�tette.

A tisztess�ges elj�r�shoz val� joggal �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a deviza- �s forinthitelez�sb�l ered� vit�s k�rd�sek nem csup�n az �rintett ad�sok probl�m�i, hanem azok nemzetgazdas�gi �s �gy �sszt�rsadalmi jelent�s�g�ek.

Ebb�l kifoly�lag nem oldhat�k meg hat�konyan kiz�r�lag a hagyom�nyos, k�tp�lus� polg�ri perekben. A p�nz�gyi int�zm�nyek sz�m�ra a keresetind�t�sra adott 30 napos hat�rid� nem tekinthet� sem sz�ks�gtelen, sem ar�nytalan alapjog-korl�toz�snak. Ez az id� elegend� volt arra, hogy a p�nz�gyi int�zm�nyek re�lisan m�rlegelhess�k �s elhat�rozhass�k, hogy meg k�v�nj�k-e d�nteni a tisztess�gtelens�g t�rv�nyi v�lelm�t. A felk�sz�l�shez a felperesek felhaszn�lhatt�k a kor�bban ellen�k ind�tott perekben rendelkez�sre �ll� �rveket �s bizony�t�kokat is. Az elj�r�sban alkalmazott egy�b, szint�n viszonylag r�vid hat�rid�kkel �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy azok sem tekinthet�k a felek �ltal teljes�thetetlennek, vagy olyannak, melyek eleve kiz�rn�k a megalapozott d�nt�s meghozatal�t.

Mindezekre tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g a b�r�i kezdem�nyez�seket teljes eg�sz�ben elutas�totta.

A hat�rozathoz Juh�sz Imre, Salamon L�szl� �s Sulyok Tam�s alkotm�nyb�r�k p�rhuzamos indokl�st, Kiss L�szl�, L�vay Mikl�s, Paczolay P�ter �s Pokol B�la alkotm�nyb�r�k pedig k�l�nv�lem�nyt csatoltak.

Hangs�lyozz�k: a jelen �gyben lefolytatott alkotm�nyb�r�s�gi vizsg�latnak nem volt t�rgya a deviza alap� hitelszerz�d�seket illet�en sem az �rfolyamkock�zat, sem pedig az �rfolyamr�s alkotm�nyoss�ga. Ugyancsak nem volt t�rgya a most meghozott hat�rozatnak a F�v�rosi �t�l�t�bla �ltal beny�jtott b�r�i kezdem�nyez�sek, valamint az �rintettek �ltal beny�jtott alkotm�nyjogi panaszok elb�r�l�sa. Ezekben a m�g folyamatban l�v� �gyekben az Alkotm�nyb�r�s�g folytatja a vizsg�latot, �s hamarosan d�nt�st fog hozni.

A szeptember 29-�n indult m�sodfok� elj�r�sokban eddig 32 �t�let sz�letett a F�v�rosi �t�l�t�bla t�rgyal�sain, mindegyikben helybenhagyt�k az els�fok� �t�letet, az Erste Bank eset�ben r�szlegesen.

Egy p�nzint�zet m�g az els�fok� elj�r�sban visszal�pett, h�rom pert – az OTP Bank �s az OTP Jelz�logbank k�z�s kereset�t, az Eger �s Vid�ke Takar�ksz�vetkezet, tov�bb� az OTP Ingatlanl�zing magyar �llam ellen ind�tott per�t – felf�ggesztettek az�rt, mert a b�r� m�r els� fokon az Alkotm�nyb�r�s�ghoz (Ab) fordult. A m�sodfokon elj�r� �t�l�t�bla n�gy bank eset�ben fordult az Ab-hez. A m�sodfok� perek a h�ten is folytat�dnak.