A kutat�sban t�bb mint 21 ezer fogyaszt� vett r�szt 21 eur�pai orsz�gban.

A k�vetel�skezel� c�g a kutat�s eredm�ny�t ismertet� �sszefoglal�ban eml�keztetett arra, hogy a hivatalos eur�pai adatok szerint csaknem 5 milli� 25 �v alatti munkan�lk�li volt 2014 harmadik negyed�v�ben, ar�nyuk t�bb mint k�tszer akkora, mint a teljes eur�pai n�pess�gen bel�l. A fiatalok a d�li orsz�gokban boldogulnak a legnehezebben; Spanyolorsz�gban �s G�r�gorsz�gban a 25 �v alattiak t�bb mint fele munkan�lk�li.

A rossz gazdas�gi k�r�lm�nyek miatt a k�lf�ldre k�lt�z�st kil�t�sba helyez�k ar�nya k�l�n�sen magas, 53 sz�zal�kos G�r�gorsz�gban, ezt k�veti 45 sz�zal�kkal Spanyolorsz�g, 43 sz�zal�kkal Lengyelorsz�g �s 42 sz�zal�kkal Magyarorsz�g.

A fiatalok szerint a j�v�ben v�rhat� p�nz�gyi helyzet�k rosszabb lesz, mint a sz�leik�. T�zb�l h�rom eur�pai fiatalnak saj�t bevall�sa szerint nincs el�g p�nze ahhoz, hogy a sz�m�ra megfelel� �letsz�nvonalat el�rje. A legnehezebb helyzetben az �sztek, az �rek �s a franci�k �rzik magukat. Minden negyedik eur�pai fiatal p�nz n�lk�l marad a sz�ml�k befizet�se ut�n.
Az �ltal�nos fizet�si hajland�s�g tov�bb romlott Magyarorsz�gon is, amely G�r�gorsz�g ut�n m�sodik legrosszabb fizet�si mor�llal rendelkez� orsz�g a r�gi�ban. A fiatalok helyzete halmozottan probl�m�s.

B�r a magyarok t�lnyom� r�sze fontosnak tartja a sz�ml�k befizet�s�t �s ezt lehet�s�g szerint id�ben meg is teszi, a lakoss�g 40 sz�zal�k�nak neh�zs�get okoz a befizet�s. A nemfizet�s els�dleges oka a munkan�lk�lis�g, illetve a hitelekhez kapcsol�d� p�nz�gyi probl�m�k.

A kutat�st online �nkit�lt�s k�rd��v seg�ts�g�vel folytatt�k le. A potenci�lis v�laszad�k szem�lyre szabott e-mailes megh�v�st kaptak. A felm�r�s c�lcsoportjai azok voltak, akik legal�bb 15 �vesek, �s f�k�nt vagy r�szben felel�sek saj�t maguk vagy h�ztart�suk p�nz�gyeinek kezel�s��rt. Orsz�gonk�nti kv�t�kat hat�rozt�k meg nem, �letkor �s r�gi� alapj�n, hogy mindenhol orsz�gos reprezentat�v mint�t kapjanak.