A t�rv�nysz�k szeptemberben azt k�rte az Alkotm�nyb�r�s�gt�l (AB), hogy a test�let mondja ki: a devizahitel-szerz�d�sek egyes k�rd�seir�l sz�l� t�rv�ny sz�mos rendelkez�se alkotm�nyellenes. Az elj�r�st b�r�s�g az AB d�nt�s�ig felf�ggesztette.

Az AB november 11-�n kimondta: nem �tk�zik alapt�rv�nybe a devizahiteles banki k�lcs�nszerz�d�seket egyoldal�an m�dos�t�, tisztess�gtelen kik�t�sek k�vetkezm�nyeit meghat�roz� t�rv�ny.

A b�r�s�g a p�nteki t�rgyal�s sor�n t�j�koztatott arr�l, hogy az AB megk�ldte a t�rv�nysz�knek egy m�sik �gyben meghozott hat�rozat�t, ebben az �gyben azonban nem. Erre tekintettel a b�r�s�g felh�vta az AB-t arra, hogy mivel k�t ind�tv�nyt k�ld�tt, ebben az �gyben is meg kell k�ldenie r�sz�re a hat�rozatot. Ezen �gyben a AB hat�rozat november 21-�n �rkezett meg a b�r�s�gra – ismertette a tan�cs eln�ke.

A felperes p�nzint�zet jogi k�pvisel�je fenntartotta kereseti k�relm�t.

K�rte, hogy m�rs�kelj�k az alperesi munkad�jat, mivel az alperes �ltal beny�jtott megb�z�si szerz�d�sb�l nem der�l ki, hogy erre a perre vonatkozik-e. Hozz�tette: a k�t becsatolt r�szletesebb iratb�l az egyik formairat, amit m�s perekben is ugyanezen sz�vegtartalommal beadtak. A m�sik irat m�r munk�t felt�telez, mondta, de egy m�sik �gyben, az OTP Jelz�logbank per�ben ugyanekkora �sszeget terjesztett el� az alperesi k�pvisel�, pedig ott sokkal nagyobb munk�t kellett elv�gezni.

Az alperes magyar �llam jogi k�pvisel�je ellenk�relm�t v�ltozatlan form�ban fenntartotta �s k�rte a felperes kereset�nek elutas�t�s�t. Hozz�tette: a becsatolt kivonat erre a perre vonatkozik, nem tudja mi�rt �ll�tja a felperes, hogy nem. Az �gy iratmennyis�ge, a feldolgozand� joganyag mennyis�ge indokolta a munkad�j �sszeg�t - mondta.
A tan�cs eln�ke ezt k�vet�en berekesztette �s hat�rozathirdet�sre elhalasztotta a t�rgyal�st.