A szoci�lis �gyek�rt �s t�rsadalmi felz�rk�z�s�rt felel�s �llamtitk�r elmondta, t�bb eddigi szoci�lis t�mogat�s elnevez�se megv�ltozik ugyan, de a szoci�lis t�mogat�sokra ford�tott �llami �s �nkorm�nyzati forr�sok egy�ttes �sszege nem fog cs�kkenni.

A v�ltoztat�sok szerint szoci�lis t�mogat�sokat m�rciust�l k�t helyr�l k�rhetnek az �rintettek: egyr�szt a j�r�sokt�l, m�sr�szt a helyi �nkorm�nyzatokt�l (Budapesten mindkett� ker�leti szinten m�k�dik). A szoci�lis t�mogat�soknak ennek megfelel�en k�t form�ja lesz: a j�r�sokn�l az �gynevezett j�vedelemkompenz�l�-, m�g az �nkorm�nyzatokn�l kiad�skompenz�l� t�mogat�sok ig�nyelhet�k.

A j�vedelemkompenz�l� t�mogat�s c�lja, hogy mindenki sz�m�ra biztos�tsanak egyfajta minimumot a t�l�l�shez, ha nincs m�s j�vedelme. Kiad�skompenz�l� t�mogat�st pedig azok k�rhetnek, akiknek neh�zs�get jelent a rezsi, vagy m�s csal�di kiad�s kifizet�se.

A - j�r�sokt�l k�rhet� - j�vedelemkompenz�l� t�mogat�sok k�z� tartozik tov�bbra is a k�zgy�gyell�t�s, az �pol�si d�j, az id�skor�ak j�rad�ka. Az �nkorm�nyzatokt�l k�t �j t�mogat�si forma ker�l a j�r�si szintre az akt�v kor� munkan�lk�liek ell�t�sak�nt.

Az egyik a munkak�peseknek ny�jtand� foglalkoz�shelyettes�t� t�mogat�s (fht), m�g a m�sik a nem munkak�peseknek ny�jtand� eg�szs�gk�rosodotti �s gyermekfel�gyeleti t�mogat�s (kor�bbi nev�n rendszeres szoci�lis seg�ly).

A k�zfoglalkoztat�sban dolgoz�k nem kapnak fht-t, de amint kiker�lnek onnan, a t�mogat�st �jra foly�s�tj�k a sz�mukra.

A j�vedelemkompenz�l� t�mogat�sokat m�rciust�l teljes eg�sz�ben a k�zponti k�lts�gvet�sb�l finansz�rozz�k, az �nkorm�nyzatoknak ebben m�r nem lesz szerep�k. Az e t�mogat�sokhoz val� jogosults�got a j�r�si hat�s�gok �llap�tj�k meg orsz�gosan egys�ges elvek alapj�n.

Az �nkorm�nyzatokt�l k�rhet� kiad�skompenz�l� t�mogat�sok elnevez�se m�rciust�l egys�gesen telep�l�si t�mogat�s lesz; ebbe tartoznak majd bele a kor�bbi k�l�nb�z� �tmeneti-, csal�di kr�zis-, lak�sfenntart�si- vagy m�s c�men kifizetett seg�lyek.

Czibere K�roly elmondta, a telep�l�si t�mogat�sok helyi rendszer�r�l, szempontjair�l, ig�nyl�si felt�teleir�l, valamint a seg�ly �sszeg�r�l m�rciusig valamennyi telep�l�si �nkorm�nyzat k�pvisel�-test�let�nek rendeletet kell alkotnia. Jelezte: e t�mogat�s fels� hat�ra (az �regs�gi nyugd�jminimum �sszege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta.

Az �llamtitk�r v�lem�nye szerint igazs�gosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az �nkorm�nyzatokn�l jobban l�tj�k, ki a val�ban r�szorult, �s ki az, aki csak vissza akar �lni a t�mogat�si rendszerrel. Arra is felh�vta a figyelmet, nem t�rt�nhet meg, hogy egy szeg�nyebb �nkorm�nyzat nem tud telep�l�si t�mogat�st adni az ott �l�knek.

Czibere K�roly k�zl�se szerint ma 261 olyan v�ros van Magyarorsz�gon, amelyek a jelent�s m�rt�k� ipar�z�si ad�bev�tel�kb�l ki tudj�k majd fizetni ezeket a t�mogat�sokat, a t�bbi �nkorm�nyzat a k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�sb�l kapja meg a sz�ks�ges forr�sokat. Jelezte: erre v�rhat�an 30-34 milli�rd forintos keretet k�l�n�tettek el egy differenci�lt ter�leti kiegyenl�t�si rendszerben.

Az �llamtitk�r az �talak�t�st azzal indokolta, hogy �tl�thatatlan volt a szoci�lis t�mogat�si rendszer, �s nagyon kusza volt az is, milyen seg�lyt finansz�roznak helyi, j�r�si vagy �llami szinten. Utalt arra is, hogy az �nkorm�nyzatok jelz�sei szerint sok volt a vissza�l�s, becsl�sek szerint pedig a t�mogat�sok mind�ssze 60 sz�zal�ka jutott el a legr�szorultabbakhoz.

Czibere K�roly azt mondta, b�zik abban, hogy a m�rciusi v�ltoztat�ssal k�t �vtized ut�n v�gre rendet tudnak tenni a t�mogat�si rendszerben.