A prosztatar�k korai, idej�ben t�rt�n� felismer�se fontos c�l, ennek �rdek�ben aj�nlatos, hogy a 40 �v f�l�tti f�rfiak �vente l�togass�k meg az urol�giai szakrendel�st, ahov� k�l�n h�ziorvosi beutal� sem sz�ks�ges – h�vta fel a figyelmet a Magyar R�kellenes Liga.

A f�rfiak h�gy-ivarrendszeri probl�m�i k�z�tt vezet� helyet foglalnak el a prosztata (d�lmirigy) betegs�gei. A leggyakrabban el�fordul� betegs�gek: prosztatagyullad�s, a prosztata j�indulat� megnagyobbod�sa �s a r�k (rosszindulat� daganat).
Id�sek betegs�ge

A prosztatar�k els�sorban az id�sebb f�rfiak betegs�ge, de 40 �ves �letkor ut�n b�rkin�l, b�rmikor kialakulhat �s kialakul�s�nak vesz�lye az �letkor el�rehaladt�val egyre ink�bb n�vekszik. 50 �ves korban a f�rfiak 50 sz�zal�k�n�l, 80 �ves korban m�r a 90 sz�zal�k�n�l fenn�ll valamely prosztataprobl�ma (p�ld�ul a j�indulat� megnagyobbod�s).

A prosztatar�k kialakul�sakor a daganatot k�ros n�veked�s� sejtek �llom�nya alkotja, melyek szab�lytalanul oszt�dnak. Ezen k�ros sejtburj�nz�sok a korai id�szakban m�g a prosztat�n bel�l maradnak, s�lyosabb esetben azonban r�terjedhetnek a k�rnyez� (prosztat�n k�v�li) sz�vetekre is (metasztatiz�l�dott-�tt�tet k�pez� prosztatar�k), k�ros�tva a sz�vetek �s a nyirokszervek m�k�d�s�t. Ha ez a daganat tov�bb terjedve el�ri a nyirokcsom�kat, akkor m�r b�rmely egy�b szervhez, szervrendszerhez (pl. a h�gyh�lyagba, v�gb�lbe), vagy a csontokba is �tterjedhet.
Megel�z�s sz�r�ssel

Magyarorsz�gon a prosztatar�k a f�rfiak k�r�ben a harmadik leggyakoribb daganatos hal�l. �vente mintegy n�gyezer friss prosztatar�kos esetet diagnosztiz�lnak, �s 1400-1600-an vesz�tik �let�ket a betegs�g miatt, pedig az id�ben felfedezett prosztatar�k gy�gy�that�. Az idej�ben t�rt�n� felismer�st szolg�lj�k a sz�r�vizsg�latok, melyek fontoss�g�t a statisztik�k is al�t�masztj�k: m�g Nyugat-Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban a frissen diagnosztiz�lt prosztata r�kos esetek 80 sz�zal�ka m�thet�, azaz m�g nem terjedt a prosztata hat�rain t�l, addig Magyarorsz�gon az ar�ny ford�tott: a betegek 70-80 sz�zal�ka m�r �tt�tekkel ker�l orvoshoz. Ekkor a seb�szi beavatkoz�s, amely a korai esetek 90 sz�zal�k�ban t�z �ven t�li t�l�l�st biztos�t, m�r nem ker�l sz�ba.

A kezdeti �llapot t�bbnyire t�netmentes, de a panaszok megjelen�se eset�n a t�netek ugyanazok mind a j�indulat�, mind a rosszindulat� megbeteged�sek eset�ben. A prosztatar�k gyan�ja eset�n a pontos �s v�gleges diagn�zishoz (kiterjed�s, m�ret, sz�vettani t�pus) tov�bbi vizsg�latokra van sz�ks�g, amely a diagn�zis fel�ll�t�s�n t�l azt a c�lt is szolg�ja, hogy a beteg az �llapot�nak megfelel�, legeredm�nyesebb kezel�st kaphassa. A kezel�sek t�rh�za a megfigyel�s �s v�rakoz�s m�dszer�t�l a m�t�ten kereszt�l a hormonkezel�sig, a kemoter�pi�s �s sug�rkezel�sig t�bbf�le, esetenk�nt egym�ssal p�rhuzamosan v�gzett beavatkoz�s is lehet.

A betegs�g korai st�diumaiban hormonk�sz�tm�nyek seg�tenek, de el�rehaladottabb st�diumokban, amikor a r�k metasztatiz�l (�tt�tet ad m�s szervekbe) �s a hormonk�sz�tm�nyekre m�r nem reag�l, kemoter�pi�s gy�gyszerek ad�sa v�lik sz�ks�gess� a t�l�l�s n�vel�s�re �s az �tt�tel adta f�jdalom cs�kkent�s�re. Ez urol�gus, onkol�gus �s onkoradiol�gus szakorvos egy�ttes csapatmunk�j�t jelenti.

Az id�ben felismert prosztatar�k gy�gy�that�, vagy legal�bbis visszaszor�that� �s a beteg sz�m�ra j� min�s�g�, l�nyeg�ben t�net- �s panaszmentes �let biztos�that�. Abban az esetben, ha a tumor a prosztatamirigyre lokaliz�l�dott, m�t�ttel a daganat teljes elt�vol�t�sa mintegy 90 sz�zal�kos gy�gyul�si es�lyt biztos�t.

Ha a beteg k�s�n ker�l orvoshoz (a daganat �tt�tet k�pzett) a gy�gyul�s es�lyei a prosztatar�k st�diumainak s�lyosbod�s�val egyre ink�bb romlanak, �s m�r csak a t�l�l�s idej�nek n�vel�s�re van es�ly.