Hossz� �vek �ta v�v harcot a nyomor�s�g ellen. Az ellenz�k nagy�tani igyekszik a szeg�nys�gben �l�k k�r�t, a korm�nyzat cs�kkenteni. Merre tartunk val�j�ban?

L. Rit�k N�ra: A szeg�nys�g �rz�kelhet�en feler�s�d�tt az elm�lt �vekben, egyre t�bb a lecs�szott csal�d. Ugyanakkor arr�l lehetne vitatkozni, hogyan m�rj�k a nincstelens�get. Az a szeg�ny, aki a kar�csonyt anyagi helyzete miatt nem tudja �nnepibb napp� tenni a t�bbin�l, vagy az, aki nem tud elmenni egy �vben egyszer nyaralni, esetleg nem tudja kifizetni a k�z�zemi sz�ml�it, vagy nincs t�v�je? Az is k�rd�s, hogy ut�bbi p�lda egy 21. sz�zadi szeg�nys�gfogalomban mennyire �rtelmezhet� luxusk�nt. A szeg�nys�g szakadatlanul jelen volt a vil�gban �s soha nem is fogjuk tudni megsz�ntetni. Mindig lesznek a t�rsadalomban olyanok, akik a perif�ri�n �lnek. De nem mindegy, milyen az ar�nyuk egy orsz�gban. A nyomor sz�le blogot az MSZP korm�nyz�sa idej�n kezdtem el �rni. Ha valaki beleolvas az els� bejegyz�sekbe, vil�gosan l�tja, nem sok minden v�ltozott. Nem politikai szempontb�l gondolkodom teh�t a probl�m�n, hanem szakmaib�l. Amit viszont hat�rozottan �rzek, hogy az ut�bbi id�ben felgyorsult az elszeg�nyed�s. Nyilv�n �rz�kelhet� ebben a kor�bbi korm�nyokon �tg�rgetett probl�mahalmaz, �s a gazdas�gi vil�gv�ls�g is. Viszont most er�s agg�lyaim vannak afel�l, hogy a korm�nyzati int�zked�sek j� f�kusz�ak –e, �s val�ban lehet�s�ge adnak-e a probl�ma megold�s�ra.

Hol kezd�dik a nyomor sz�le?

L. Rit�k N�ra: A nyomor�s�gban hat�rozottan el lehet k�l�n�teni k�t k�rt. Az egyikbe azok tartoznak, akik az�rt �lnek a l�tminimum alatt, mert lecs�sztak, elvesztett�k munkahely�ket, vagy a sv�jci frank alap� hitel csapd�j�ba estek, esetleg olyan v�ltoz�sok t�rt�ntek az �let�kben, amib�l k�ptelenek visszarendez�dni a norm�lis v�g�nyra. Viszont �k m�g rendelkeznek az �nfenntart�s k�pess�g�vel. Ez�rt szerencs�sebb helyzetben vannak, mert ha seg�ts�get kapnak, m�g k�pesek v�ltoztatni. A szeg�nyek m�sik csoportja viszont gener�ci�k �ta nem rendelkezik az �nfenntart�s k�pess�g�vel. Nemzed�kek �ta fekete- �s alkalmi munk�n szocializ�l�dnak �s nem szereznek megfelel� szakk�pes�t�st, h�napr�l h�napra �lnek, �s �k ezt �r�k�tik �t a gyerekeiknek is.

A bihari falvak jelent�s r�sz�ben az �ltal�nos iskol�sok t�bbs�get roma. Milyen j�v� v�r ezekre a gyerekekre?

L. Rit�k N�ra: A nyomor�s�g egyszerre �p�l k�v�l �s bel�l. Azok a gyerekek, akik az �nfenntart�si k�pess�ggel nem rendelkez�, a nyomor�s�got gener�ci�k �ta �t�r�k�t� csal�dokban �lnek, teljesen es�lytelenek. A megsz�let�s�k pillanat�t�l �p�l az a korl�t, ami benne tartja �ket ebben a helyzetben �s nincs �t�r�k�thet� k�pess�g arra, hogy kit�rjenek, p�ld�ul tanuljanak. Hi�ba hoz l�tre a rendszer mindig valamilyen seg�t�, felz�rk�ztat� tev�kenys�get, a csal�di hat�s sokkal er�sebb, b�rmin�l. A pedag�gus szakma azt tan�tja, a j� iskola ak�r �tven sz�zal�kot is k�pes lefaragni a szocializ�ci� okozta h�tr�nyb�l, de val�j�ban ez az ar�ny sokkal kedvez�tlenebb. �s nem is besz�lhet�nk ma j� iskol�r�l. A szeg�nys�g bel�lr�l kialakul� bilincs�t az int�zm�nyrendszer ma m�g ink�bb meger�s�ti. Amikor a vesz�lyeztetett csoportba tartoz� fiatalok el�rik a tank�telezetts�g 16 �ves korhat�r�t, otthagyj�k az iskol�t �s otthon teng�dnek. Ezek a gyerekek ma olyan m�rt�kben vannak kit�ve a kriminaliz�l�d�snak hogy elk�peszt�. Hiszen most vannak abban a korban, mikor szeretn�nek ruh�t, cip�t, telefont, sz�rakoz�st, de p�nz�k nincs r�. A rendszer nem k�pes kezelni ennek a csoportnak a probl�m�it. Mert azt mondani, hogy tanulhatn�l, itt a lehet�s�g, nem el�g. A probl�ma enn�l sokkal bonyolultabb, �s a hib�k nemcsak a gyerekek szocializ�ci�j�ban vannak, hanem az int�zm�nyekben is. Az eszk�ztelens�g jellemzi az iskol�kat, melyekre fals elv�r�sok nehezednek. A k�zmunka sem fogja visszavezetni ezeket az embereket a munka vil�g�ba, nem er�s�ti meg azokat a k�pess�geiket, amiknek nincsenek birtok�ban.

Mindezt l�tva, mit tehet a pedag�gus?

L. Rit�k N�ra: Az iskola �nmag�ban kev�s a probl�ma megold�s�hoz. Komplexebb probl�makezel�sre van sz�ks�g. Szoros kapcsolatban vagyunk a csal�dokkal, pr�b�ljuk a k�z�ss�get k�pess� tenni az �nfenntart�sra, a gyerekek t�mogat�s�ra, az �nszervez�d�sre. �s seg�tj�k az int�zm�nyrendszer munk�j�t is. De mi van ott, ahol nincs az Igazgy�ngy? Nagyon neh�z azt meg�lni, mikor torokszor�t�, megoldhatatlan probl�m�kkal szembes�l az ember. Nincs olyan, hogy beh�zom a tanterem ajtaj�t �s onnant�l kezdve a „probl�m�k nem j�nnek be”, a gyerekkel egy�tt a szeg�nys�g �sszes vonzata is bej�n.

Legut�bbi blogbejegyz�s�ben azt �rta, ahol a kar�csony nagy �lm�ny, ott v�rj�k a gyerekek. Ki merik mondani a h�tr�nyos helyzet� fiatalok, mire v�gynak?

L. Rit�k N�ra: A kicsik m�g igen, benn�k megvan a v�gy �s sokat jelent, hogy a t�bbi gyerek is kimondja mellett�k. A nagyok m�r nem, nekik m�r nincsenek �lmaik. Ahogy n�nek, egyre ink�bb szembes�lnek azzal, hogy nekik nem sok minden adatik meg. Amikor a kar�csonyr�l k�rdezz�k �ket, m�r csak a v�llukat r�ngatj�k. A legsz�rny�bb l�tni, ahogy a nyomor ki�li a gyerekb�l az �lmodoz�st.

2011 �ta a Tehets�g Nagyk�vete. Hogyan l�tja az ehhez k�t�d� „tehets�g-program” �ltal befutott p�ly�t?

L. Rit�k N�ra: A Tehets�ggondoz� T�rsas�gon bel�l ez egy nagyon megtisztel� c�m, amit els� k�rben kaphattam meg igaz�n neves emberekkel. Ez az elismer�s sz�momra az�rt kiemelten fontos, mert fel tudom h�vni a figyelmet arra, hogy a tehets�ggondoz� programok ma nem, vagy csak elv�tve �rik el a halmozottan h�tr�nyos helyzet� gyerekeket. Nehezen viselem a tehets�ggondoz�s d�b�rg�s�t, mik�zben az es�lyteremt�s m�lyponton van. T�bbek k�z�tt ez az oka, hogy az Igazgy�ngy�t, annak ellen�re, hogy egy nemzetk�zileg jegyzett gyermek k�pz�m�v�szeti m�hely, nem regisztr�ljuk tehets�gpontk�nt. Megfogadtuk, csak akkor fogjuk, ha azt l�tjuk, a h�l�zatban megjelennek t�megesen a halmozottan h�tr�nyos helyzet� gyerekek is.

A m�v�szet lehet mened�k a nyomorb�l?

L. Rit�k N�ra: Arra a pozit�v �rzelmi t�lt�sre, amit az alkot�st ad, minden embernek sz�ks�ge van �s ezt nem csak a nyomor�s�gban tartom fontosnak. A m�v�szet olyan bels� �rt�keket �p�thet, ami ma egyre �rz�kelhet�bben hi�nyzik az emberekb�l. A befel� fordul�s, a m�sikkal nem t�r�d�s, az elanyagiasod�s, a rohan�s, az �rt�kek zavara t�k�letesen mutatja mennyire igaz ez a vil�gra. Ez�rt sz�ks�ges a m�v�szet, az ez elleni harc�rt, tal�n nem az�rt mert mened�k lehet.

Hogyan viszonyul a mai kor embere a szeg�nyekhez?

L. Rit�k N�ra: A t�bbs�g a szeg�ny kateg�ri�t szereti j� szeg�nyk�nt �rtelmezni, amit a Kincskeres� kisk�dm�nben olvashattak. A 19. sz�zadi m�rai-m�riczi szeg�ny fogalom azonban nem azonos a maival. A szeg�nyekt�l sokan azt v�rj�k, hogy teljesen z�rk�zzanak el a fogyaszt�i t�rsadalomt�l, ne legyen t�v�j�k, mobiltelefonjuk, al�zatosan fogadj�k el a helyzet�ket. Ezek az �rt�k�t�letek viszont azt jelzik, hogy az emberek nem tudnak igaz�n belegondolni a 21.sz�zadi szeg�nyek helyzet�be. Ugyanakkor, ha elk�pzel�nk egy l�tminimum alatt �l� �tgyermekes csal�dot egy szob�ba zs�folva, ahol semmi berendez�s sincs, �s nincs meg a sz�l�kben a meseolvas�s, besz�lget�s �t�r�k�tett szok�sa sem, ott a telev�zi� teheti �lhet�bb� a k�zeget. Ha nem �rtj�k meg az okokat, akkor soha nem fogunk tudni j�l seg�teni. �s nem el�g adni, az a j� seg�ts�g, ami fejleszt, �s nem konzerv�lja az �llapotokat. R�ad�sul a seg�t� szerepe sem egyszer�en meg�lhet� dolog, ki kell alak�tani, hogy term�szetess� v�ljon az emberekben. Ne csak kar�csonykor, hanem az �v t�bbi napj�n is.