Devizahitelek - M�sodfokon is pert vesztett az OTP Bank, OTP Jelz�logbank �s OTP Ingatlanl�zingForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-01-11 09:37:16 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/16713
Címkék: Bihari h�rek, devizahitel, devizahitelek, devizahiteles, devizahiteles per, OTP, OTP Bank, OTP Ingatlanl�zing, OTP Jelz�logbank
M�sodfokon is elutas�totta a b�r�s�g az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelz�logbank Zrt. �s az OTP Ingatlanl�zing Zrt. devizahitel-szerz�d�sek �gy�ben a magyar �llammal szemben beny�jtott kereseteit cs�t�rt�k�n.

Az OTP Bank �s Jelz�logbank per�ben december 5-�n sz�letett �t�let els�fokon, akkor a F�v�rosi T�rv�nysz�k elutas�totta az OTP Bank kereset�t, amelyet az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s sor�n alkalmazott �ltal�nos szerz�d�si felt�telek (�szf) tisztess�gess�g�nek meg�llap�t�s�ra ny�jtott be. A hat�rozat ellen mind a p�nzint�zet, mind az alperes magyar �llam fellebbezett.

A m�sodfok� b�r�s�g indokl�sa szerint a felperes p�nzint�zet fellebbez�se alaptalan, az alperes indokl�s elleni fellebbez�s�t nagyr�szt alaposnak tal�lta.

A b�r�i tan�cs eln�ke a m�sodfok� t�rgyal�st k�vet�en hirdette ki az �t�letet. A b�r�s�g k�telezte az els� �s a m�sodrend� felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 635 ezer forint m�sodfok� perk�lts�get, valamint 1 milli� forint plusz �fa m�rs�kelt �sszeg� �gyv�di munkad�jat.

Az �t�l�t�bla �ll�spontja szerint az els�fok� b�r�s�g helyesen �llap�totta meg a t�ny�ll�st, annak �t�letet�vel is egyet�rtett, ugyanakkor indokl�s�val csak kisebb r�szben �rt egyet.

Az �t�l�t�bla meg�llap�totta: az �ltala a t�rv�ny hat�lya al� tartoz�nak min�s�tett valamennyi �szf kapcs�n, hogy azok nem teljes�tik a vil�gos, �rthet�, egy�rtelm�, valamint az �tl�that�, ellen�rizend� szab�lyoz�s k�vetelm�ny�t egyik id�szakban sem.

A m�sodfok� b�r�s�g szerint nem helyt�ll� az els�fok indol�sa, amely szerint az�rt nem kezdem�nyezett el�zetes d�nt�shozatali elj�r�st, mert az Ab nem v�laszolta meg azt a k�rd�st, hogy az �llam milyen min�s�gben vesz r�szt a perben, azaz alkotm�nyosan szerepl�je lehet-e az elj�r�snak. Az Ab egy kor�bbi d�nt�s�ben ugyanis kimondta: az �llam a fogyaszt�k �rdek�ben, a fogyaszt�i ig�nyek �rv�nyes�l�se �rdek�ben vesz r�szt a perben – mondta a b�r�.

A m�sodfokon elj�r� b�r�s�g szerint el�zetes d�nt�shozatal akkor kezdem�nyezhet�, ha a nemzeti b�r�s�gnak az el�tte folyamatban l�v� perben sz�ks�ge van az uni�s jog �rtelmez�s�re az �rdemi d�nt�s meghozatal�hoz. Ha a magyar �llam nem vehetne r�szt alkotm�nyosan a perben, akkor meg kellene sz�ntetni a pert, �s nem lenne el�zetes d�nt�shozatalra szorul� k�rd�s – tette hozz� a b�r� az indokl�s �sszefoglal�sakor.

A peres felek �ltal hivatkozott uni�s fogyaszt�v�delmi ir�nyelvvel kapcsolatban a b�r� kiemelte: az ir�nyelv c�lja, hogy a fogyaszt�kkal szerz�d� felek ne alkalmazzanak tisztess�gtelen szerz�d�ses felt�teleket. Mivel az �gyben a felperesek a fogyaszt�kkal szerz�d� felek, ez�rt �k nem t�maszthatnak ig�nyt saj�t javukra a fogyaszt�v�delmi ir�nyelve alapozva.

A b�r� k�zl�se szerint a felperes joggal hivatkozott arra, hogy a K�sler-�gy �rfolyamr�sre vonatkoz� meg�llap�t�sai automatikusan nem alkalmazhat�k az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�sra. A fogyaszt�t a szerz�d�sk�t�skor az egyoldal� kamat-, k�lts�g- �s d�jm�dos�t�s f�bb mechanizmus�r�l �s felt�teleir�l vil�gosan t�j�koztatni kell, valamint a jog gyakorl�sakor is inform�lni kell a meghozott d�nt�sr�l az ok megjel�l�s�vel �s biztos�tani sz�m�ra a val�s felmond�s lehet�s�g�t. A b�r� r�mutatott: a jog gyakorl�sakor t�rt�n� t�j�koztat�s nem p�tolja a szerz�d�sk�t�skori t�j�koztat�st.

A b�r� kit�rt arra, hogy a vil�gos, �rthet� megfogalmaz�s jog�t nem el�g deklar�lni, a jog tartalm�t is szab�lyozni kell, mert ha ez nem jelenik meg a szerz�d�sben, akkor al�-f�l�rendelts�g keletkezik, ami nem polg�ri jogi jogviszony.

Az �t�l�t�bla szerint fel sem mer�lhet, hogy az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s joga a b�r�i �ton val�, vagy jogszab�llyal t�rt�n� szerz�d�sm�dos�t�s alternat�v�ja legyen a szerz�d�sben. A vis major jelleg� okokhoz nem k�thet� az egyoldal� szerz�d�s m�dos�t�si jog, mivel �gy az egyik f�l �rdeks�relme a m�sik f�l esetleg hasonl�an s�lyos �rdeks�relm�vel legyen elh�r�tva – tette hozz� a b�r� az indokl�s ismertet�sekor.

Az OTP Ingatlanl�zing eset�ben az �t�l�t�bla megalapozottnak tartotta az alperes magyar �llam fellebbez�s�t - miszerint a t�rv�nysz�k �t�let�b�l nem der�l ki egy�rtelm�en, hogy a kik�t�sek t�rv�ny hat�lya al� tartoz�s�nak hi�ny�ban, vagy a tisztess�gtelens�g miatt utas�totta el a p�nzint�zet kereset�t -, �gy r�szben megv�ltoztatta az els�fok� �t�let indokl�s�t.

Az �t�let szerint a p�nzint�zet valamennyi vizsg�lt �ltal�nos szerz�d�si felt�tele (�szf) egyik id�szakban sem el�g�tette ki az egy�rtelm�s�g �s �tl�that�s�g k�vetelm�ny�t, ugyanis a felperes p�nzint�zet nem szab�lyozta a fogyaszt� k�telezetts�gv�llal�s�nak m�rt�k�t �s mechanizmus�t.

Az alkalmazand� t�rv�ny jelleg�n�l fogva a fenti krit�riumok elmulaszt�s�b�l k�vetkezik, hogy az �szf-ek nem felelhettek meg t�bbek k�z�tt a szimmetria elv�nek sem – hangzott el.

A F�v�rosi �t�l�t�bla elutas�totta a p�nzint�zet elj�r�s felf�ggeszt�s�re �s az Alkotm�nyb�r�s�ghoz (Ab), valamint az Eur�pai B�r�s�ghoz fordul�sra vonatkoz� k�relm�t �s 635 ezer forint m�sodfok� perk�lts�g megfizet�s�re k�telezte a t�rsas�got.

A tan�cseln�k elmondta: az Ab hat�rozata k�telez�, amely eld�nt�tte, hogy a tavaly ny�ron elfogadott jogszab�ly nem s�rti a jogbiztons�got, sem a tisztess�ges elj�r�shoz val� jogot, valamint a visszahat� hat�ly� t�rv�nyalkot�s tilalm�t, teh�t ezekben a t�rgyk�r�kben az el�zetes d�nt�shozatallal kapcsolatos k�relem megalapozatlan.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!