A magyar bankrendszerben jelent�s �trendez�d�s folyik, az elm�lt id�szakban t�bb tulajdonosi �trendez�d�s kezd�d�tt �s hat, kisebb jelent�s�g� kivonul�s ment v�gbe, a "piaci torta" pedig, amelyen a bankoknak osztozkodniuk kell jelent�sen zsugorodott - mondta.

Patai Mih�ly felid�zte, hogy a bankrendszer bev�telei jelent�sen estek, ugyanakkor az �lland� k�lts�gek l�nyegesen megugrottak, alapvet�en a korm�ny int�zked�sei, a bankad�, a tranzakci�s illet�k miatt. Ebb�l k�vetkez�en n�h�ny bank sz�m�ra egyszer�en nincs hely a hazai piacon. Csak azok a bankok tudnak a j�v�ben �letk�pesen m�k�dni, amelyek az �zleti modellj�ket hozz� tudj�k igaz�tani az �j piaci elv�r�sokhoz �s a tulajdonosi strat�gi�hoz - h�zta al�.

2015 legfontosabb kih�v�s�nak nevezte a magyar bankrendszer sz�m�ra az elsz�mol�si, a forintos�t�si �s a fair bank t�rv�nyb�l ad�d� feladatokat. Ehhez csatlakozik a lakoss�gi hitelez�s �j felt�telrendszere, amelyeket a jegybank m�r kor�bban meghirdetett. A h�rom t�rv�nyb�l fakad� feladatok nagyon komoly oper�ci�s kih�v�st jelentenek a bankok sz�m�ra, azonban a projektekkel minden bank j�l halad, �gy tartani tudja majd az el��rt hat�rid�ket.

Az elsz�mol�s r�szleteir�l �s teend�ir�l minden �gyf�l szem�lyre sz�l� levelet fog kapni, a bankok pedig t�bb csatorn�n kereszt�l t�j�koztatj�k az �gyfeleket az �ltal�nos inform�ci�kr�l, �gy a website-jukon, a fi�kokban is - sorolta. Patai Mih�ly szerint nem val�sak azok az ut�bbi napokban elterjedt h�rek, hogy ezek a banki feladatok nagym�rt�kben megterhelik a p�nzint�zetek netbankjait. Az elsz�mol�si feladat val�ban nagy terhet jelent az �rintett bankok sz�m�ra, amelyek jelent�s er�forr�sokkal dolgoznak a t�rv�ny �ltal el��rt folyamaton, ugyanakkor mivel a fejleszt�s jelenleg teszt rendszereken fut, �gy a napi folyamatokat, a netbanki rendelkez�sre �ll�st nem �rintheti.

Az elsz�mol�si, a forintos�t�si �s a fair banki t�rv�nyb�l ered� feladatok megold�sa ut�n a magyar bankrendszer v�gre �jra tudja kezdeni a norm�lis banki �zletmenetet a lakoss�gi hitelez�sben, �s ez a legfontosabb - hangs�lyozta.

Kifejtette: a j�v�ben a lakoss�gi ter�leten a fi�kh�l�zat b�v�t�se m�r nem els�dleges, egyetlen �t, a fiatalabb nemzed�k m�r digit�lis nemzed�k, az internetes kult�r�t ig�nyli. A v�llalati hitelez�sben pedig, amikor a forint alapkamata k�zel�t az eur�kamatokhoz, �j lehet�s�gek ny�lnak meg a forinthitelez�sre. A kor�bbi eszk�z-forr�s gazd�lkod�s gyakorlat�t jelent�sen meg kell v�ltoztatni - mutatott r� az eln�k.

A bankok szakmai �rdeke is a felel�s banki hitelez�s - emelte ki. R�vid t�von az MNB-nek a t�rleszt�r�szletekre vonatkoz� ad�ss�gf�k szab�lyai visszavethetik a lakoss�gi hitelez�st, hosszabb t�von viszont hasznosak lehetnek, mert a gazdas�g tisztul�s�t, �s a banki min�s�gi portf�li�k fel�p�l�s�t eredm�nyezik.

Patai Mih�ly a jegybank eln�k�nek kor�bbi nyilatkozat�ra reag�lva elmondta: k�ts�gtelen�l volt az orsz�gban egy k�lts�gvet�si trendfordul�, amelynek hat�s�ra l�that� l�p�sek t�rt�ntek az �llamh�ztart�si stabiliz�ci� ir�ny�ba, ugyanakkor a k�lts�gvet�s �talak�t�s�nak �tj�n meg�ll�s n�lk�l kell v�gigmenni. Egyet�rtett azzal is, hogy lezajlott egy monet�ris fordulat is. Ennek k�t f� elem�t t�mogatja Patai Mih�ly: a "t�relmesen v�gig menedzselt" alapkamatcs�kkent�st, �s a n�veked�si hitelprogramot (nhp), amelyet a jap�n �s a brit jegybank mint�j�ra hajtott v�gre az MNB. A banksz�vets�g eln�ke azzal azonban nem �rtett egyet, hogy gazdas�gpolitikai fordulat is v�gig ment volna. A gazdas�g n�veked�s�ben nem l�tszik a fenntarthat�s�g, a hitelmin�s�t�k ez�rt is v�rnak az orsz�g felmin�s�t�s�vel - mondta. A n�veked�s motorjai ugyanis az uni�s forr�sok �s az MNB n�veked�si hitelprogramja, nem pedig a v�llalatok beruh�z�sai, teljes�tm�ny�k n�veked�se - fejtette ki. A gazdas�gi szak�rt�k emellett nem tartj�k megalapozottnak a szektor�lis ad�k tart�s fenntart�s�t is, mert ezek eredetileg "kr�zisad�k" voltak �s fennmarad�sukig torz�tj�k az eg�szs�ges piaci mechanizmusokat - mutatott r� Patai Mih�ly. Ez�rt is tekinti el�remutat� fejlem�nynek , hogy korm�nyzati szinten napirendre ker�lt a bankad� fokozatos kivezet�se, s azt is megalapozottnak l�tja, hogy a folyamat a gazdas�g�l�nk�t�shez k�t�dj�n, amely mindk�t f�l sz�m�ra kiemelten fontos.

Kiemelte: most az az igazi kih�v�s, hogy a monet�ris politik�ban sikeres kamatcs�kkent�s �s nhp eredm�nyei tart�san, stabilan fennmaradjanak.

Patai Mih�ly elmondta: a v�llalati hitelez�s egyel�re stagn�l, de a 2015-�s �vvel kapcsolatban m�r bizakod�. Lesz�gezte, nem k�n�lati, hanem keresleti probl�ma van ezen a t�ren Magyarorsz�gon. Az eur�z�n�ban az ut�bbi hat �vben cs�kken� tendenci�t mutat a v�llalati hitelek volumene, ezt a v�ls�gra lehet visszavezetni Emellett a gazdas�gi v�ls�g egyik �rz�kelhet� k�vetkezm�nye, hogy a v�llalatok a beruh�z�saikat nagyobb r�szben vagy teljes eg�sz�ben �ner�b�l val�s�tj�k meg. A kis- �s k�zepes v�llalkoz�sokn�l is "rejt�zk�dik" a hitelkereslet, aminek r�szben az is az oka, hogy Magyarorsz�gon a becsl�sek szerint 25-30 sz�zal�kot tesz ki a fekete- �s sz�rkegazdas�g ar�nya. A nem dokument�lt �zleti tev�kenys�ghez a forr�sok el�teremt�se nem jelenik meg hitelkeresletk�nt a magyar bankrendszerben.

Patai Mih�ly v�gezet�l kiemelte: a lakoss�gi hitelez�sben egy szakasz befejez�dik, a devizahitelek kivezet�se megadja a lehet�s�get, hogy �j alapon �ledjen �jra a lakoss�gi hitelez�s.