K�ria: nincs egy�rtelm� jogi helyzet a rend�r�k sajt�fot�z�sa �gy�benForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-01-28 13:44:37 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/17031
Címkék: Bihari h�rek, fot�z�s, k�ria, rend�r�k, sajt�fot�z�s, Simonn� Gombos Katalin
Nincs egy�rtelm� jogi helyzet az int�zked� rend�r�k sajt�fot�z�sa �gy�ben - mondta Simonn� Gombos Katalin, a K�ria polg�ri koll�gium�nak sz�viv�je a legfels�bb b�r�i f�rum h�tf�i jogegys�gi �l�s�t k�vet� sajt�t�j�koztat�n, Budapesten.

A K�ria teljes �l�se h�tf�n meghozott jogegys�gi hat�rozat�ban megsemmis�tette azt a 2012-es jogegys�gi d�nt�st, mely szerint csak a beleegyez�s�kkel lehetett felismerhet� fot�t, hangfelv�telt k�z�lni az int�zked� rend�r�kr�l - tette hozz� a K�ria b�r�ja.

�gy a kor�bbi jogegys�gi d�nt�st a b�r�s�gok m�r nem alkalmazhatj�k, �m �j t�mpontokat egyel�re nem tudott adni a K�ria, a jelenlegi helyzet jogalkot�ssal, vagy esetr�l esetre konkr�t b�r�s�gi d�nt�sekkel, jog�rtelmez�sekkel tehet� majd egy�rtelm�bb� - mondta a sz�viv�.

A 2012-es jogegys�gi d�nt�st �s az egys�ges �t�lkez�si gyakorlatot tavaly k�t esem�ny �rintette: 2014. m�rcius 15-�n �letbe l�pett az �j polg�ri t�rv�nyk�nyv (Ptk.), mely n�mileg v�ltoztatott az idevonatkoz� kor�bbi szab�lyoz�son, majd 2014 szeptember�ben az Alkotm�nyb�r�s�g (Ab) - elt�rve a 2012-es jogegys�gi d�nt�st�l, illetve a b�r�i gyakorlatt�l - egy konkr�t �gyben kimondta, hogy a rend�ri int�zked�sr�l k�sz�lt k�pfelv�tel az �rintett rend�r hozz�j�rul�sa n�lk�l is nyilv�noss�gra hozhat�, ha az nem �nc�l�.

(Az adott �gyben az Index a rendv�delmi szakszervezetek 2011-es t�ntet�s�r�l k�sz�lt tud�s�t�s�ban k�z�lt rend�r�kr�l felismerhet� fot�kat. Az emiatt indult polg�ri perben a F�v�rosi �t�l�t�bla joger�sen k�rt�r�t�s megfizet�s�re k�telezte a port�lt szem�lyis�gi jogi jogs�rt�s miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotm�nyjogi panasszal, a test�let pedig 2014. szeptemberi hat�rozat�val megsemmis�tette a t�bla �t�let�t, mert az s�rtette az alapt�rv�nyben r�gz�tett sajt�szabads�got. Az adott �gyben hozott Ab-d�nt�s azonban m�s �gyeket, illetve jogszab�lyt nem �rint.)

A K�ria 2014. okt�ber elej�n k�zlem�nyben tudatta, hogy nem alkalmazhat� a Ptk. hat�lybal�p�se, 2014. m�rcius 15. ut�ni �gyekben a 2012-es k�riai jogegys�gi d�nt�s, am�g annak fel�lvizsg�lat�t el nem v�gzik.

H�tf�n a mintegy k�t�r�s k�s�ssel kezd�d�tt sajt�t�j�koztat�n Simonn� Gombos Katalin elmondta, a K�ria mindh�rom koll�giuma, a polg�ri, a b�ntet� �s a k�zigazgat�si-munka�gyi koll�gium egy�ttes �l�s�n hosszas vita bontakozott ki.

A kor�bbi, 2012-es jogegys�gi d�nt�s hat�lyon k�v�l helyez�s�t az indokolta, hogy az annak alapj�n sz�letett egyik joger�s �t�letet az Ab megsemmis�tette. Ugyanakkor a K�ria �gy v�li, amikor arr�l sz�letik d�nt�s, hogy fot�zhat�-e egy int�zked� rend�r, nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy k�zfeladatot l�t el, hanem "mag�n�rdekekre" is - fejtegette a K�ria b�r�ja, aki hozz�f�zte: a rend�r, puszt�n amiatt, hogy k�zter�leten, nyilv�nos helyen int�zkedik, m�g nem k�zszerepl�, �s ezut�n sem lesz az, de nem is mag�nszem�ly, hanem k�zfeladatot l�t el, �s az adott szitu�ci�t�l f�gg�en, esetr�l esetre lehet majd m�rlegelni, hogy k�z�lhet�-e r�la felismerhet� fot�, avagy sem.

Az Ab d�nt�se elt�rt att�l a b�r�i gyakorlatt�l, amely ilyen �gyekben a mag�njogi megk�zel�t�sre helyezte a hangs�lyt. E szerint a k�zfeladatot ell�t� szem�lyek meg�t�l�se att�l f�gg, milyen szitu�ci�ban v�gzik munk�jukat. P�ld�ul az orsz�gos m�ret�, k�z�rdekl�d�sre sz�mot tart� t�megrendezv�nyek olyan szitu�ci�nak min�s�lnek, ahol nem kell a rend�r beleegyez�s�t k�rni ahhoz, hogy k�pm�s�t kitakar�s n�lk�l k�z�lj�k. De �ltal�nos kijelent�seket a jelenlegi helyzetben nem lehet tenni, minden egyes jogvita eld�nt�sekor �jra �s �jra �ssze kell m�rni az adott �gyben egym�ssal konkur�l� jogokat, mint p�ld�ul a sajt�szabads�g �s az int�zked� rend�r szem�lyis�gi jogai.

Nem �ll�that�, hogy a K�ria d�nt�se alapj�n egy�rtelm� jogi helyzet j�tt l�tre, �s az sem biztos, hogy v�gleges megold�s sz�letett. Az orsz�g b�r�i azonban f�ggetlenek �s legjobb tud�suk, meggy�z�d�s�k szerint megalkothatj�k saj�t d�nt�seiket, jog�rtelmez�seiket, �s ha azok nyom�n esetleg jogbizonytalans�g �szlelhet�, akkor a K�ria visszat�rhet a k�rd�sre - jegyezte meg Simonn� Gombos Katalin. Hozz�tette: az egyes b�r�i jog�rtelmez�sek mellett seg�thet a jogalkot�s is, p�ld�ul a kiv�telek egy�rtelm� szab�lyoz�s�val.

K�rd�sre v�laszolva a szakember elmondta: a h�tf�i d�nt�s konkr�t k�vetkezm�nye, hogy a kor�bbi jogegys�gi hat�rozat nem alkalmazhat� folyamatban l�v� perekben, �m ebb�l nem k�vetkezik, hogy az arra hivatkoz�ssal m�r joger�sen lez�rt �gyek a K�ri�n fel�lvizsg�lati elj�r�sban sikeresen t�madhat�k.

A jogegys�gi d�nt�st a K�ri�nak 15 napon bel�l kell nyilv�noss�gra hoznia.

A K�ria h�tf�i k�zlem�nye szerint "a k�z�gyek szabad vitathat�s�g�nak kit�ntetett c�lja �rdek�ben a k�zhatalom birtok�ban fell�p�, szolg�latot teljes�t� szem�ly szem�lyis�gi jogv�delme m�rc�j�nek kimunk�l�sakor a b�r�i gyakorlat nem hagyhatja figyelmen k�v�l az Ab hat�rozatban r�gz�tett alapjogi �sszef�gg�seket".

A tavaly szeptemberi Ab-hat�rozat indokl�sa kimondja, hogy "rend�ri int�zked�sr�l k�sz�lt k�pfelv�tel hozz�j�rul�s n�lk�l is nyilv�noss�gra hozhat�, ha a nyilv�noss�gra hozatal nem �nc�l�, vagyis az eset k�r�lm�nyei alapj�n a jelenkor esem�nyeir�l sz�l� vagy a k�zhatalom gyakorl�sa szempontj�b�l k�z�rdekl�d�sre sz�mot tart� t�j�koztat�snak, k�z�gyet �rint� k�pi tud�s�t�snak min�s�l".

Az Ab-hat�rozat tartalmazza azt is, hogy "rend�ri bevet�s demonstr�ci�kon minden esetben a jelenkor esem�ny�nek min�s�l", �m ebben az esetben sem k�z�lhet� a k�p, ha a rend�r emberi m�lt�s�g�nak s�relm�t okozza, p�ld�ul, mert a s�r�l�s�t, szenved�seit mutatja.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!