Ab: nem alapt�rv�ny-ellenesek a devizahiteles t�rv�ny kifog�solt szakaszaiForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-01-31 18:11:02 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/17092
Címkék: Bihari h�rek, AB, alapt�rv�ny, deviza, devizahitel
Az Alkotm�nyb�r�s�g (Ab) szerint nem alapt�rv�ny-ellenesek az �gynevezett els� devizahiteles t�rv�nynek a b�r�s�g �ltal kifog�solt szakaszai, a test�let ez�rt cs�t�rt�k�n k�zz�tett hat�rozat�ban elutas�totta az ezek alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra �s megsemmis�t�s�re ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�seket.

A m�sodfokon elj�r� F�v�rosi �t�l�t�bla kor�bban t�bbek k�z�tt a K&H, a KDB Bank, a Porsche Bank, �s az evoBank �gy�ben fordult az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

Az Alkotm�nyb�r�s�g a K�ri�nak a p�nz�gyi int�zm�nyek fogyaszt�i k�lcs�nszerz�d�seire vonatkoz� jogegys�gi hat�rozat�val kapcsolatos egyes k�rd�sek rendez�s�r�l sz�l� 2014. �vi XXXVIII. t�rv�nnyel kapcsolatban r�mutatott: a jogbiztons�g nem csup�n az egyes norm�k egy�rtelm�s�g�t k�veteli meg, de az egyes jogint�zm�nyek m�k�d�s�nek a kisz�m�that�s�g�t is. A jogalkot� �nmag�ban azzal, hogy az �llamot a per alperesek�nt neves�ti, nem prefer�lja mint peres felet, hanem csup�n a fogyaszt�k �rdekeit v�d� speci�lis elj�r�si szab�lyokat vezet be.

Az Ab-hez �rkezett b�r�i beadv�nyok egyike szerint meg kell k�l�nb�ztetni az �llam k�z�rdeket v�d� funkci�j�t, valamint azt, hogy polg�ri jogviszonyok alanya lehet. Ebben az �gyben a p�nz�gyi int�zm�nyek �s az �llam k�z�tt m�g k�zvetve sem �ll fenn olyan polg�ri jogi jogviszony, amelynek alapj�n az �llam alperes lehessen. Mint ismert, a t�rv�ny eleve tisztess�gtelennek v�lelmezte a mag�nszem�lyekkel k�t�tt deviza alap� k�lcs�nszerz�d�sek kik�t�seit, amelyet a bankok az �llam ellen ind�tott perben d�nthettek meg. Az ind�tv�nyoz� b�r�k m�sik probl�m�ja az volt, hogy a kor�bban sz�letett joger�s �t�leteket - amelyek kimondt�k, hogy a konkr�t szerz�d�s nem tartalmazott tisztess�gtelen felt�teleket - a t�rv�ny neglig�lja, �s a bankoknak ezekkel - a pervesztes - �gyfelekkel is el kell sz�molniuk.

Az Ab-hez fordult b�r�k szerint s�r�lt a tisztess�ges elj�r�s elve is, miut�n 30 nap alatt kell d�nteni�k, nincs m�djuk sem szak�rt�t kirendelni, sem tan�kat meghallgatni, s�t a t�bb ezer oldalas peranyag sem tanulm�nyozhat� �t tisztess�gesen "n�h�ny nap alatt".
Az Ab t�bbs�gi hat�rozat�ban r�gz�tette, hogy a kor�bbi - hasonl� �gyekben sz�letett - hat�rozatokba foglalt meg�llap�t�sokat, �rveket nem ism�tli meg.

Az �llam alperesi szerep�vel az a probl�ma, hogy az �llam hozza a t�rv�nyt, majd pedig - a t�rv�ny alapj�n - olyan polg�ri jogi jogviszonyok alany�v� (alperes�v�) v�lik, amelyekben se nem jogos�tott, sem nem k�telezett. Az Ab ezt a "rendk�v�li k�r�lm�nyek" miatt tartja alkotm�nyosnak. Anal�gi�kat hoz fel: az �gy�sz is ind�that polg�ri jogi pert, illetve a k�rnyezetv�delmi szervezetek is ind�thatnak pert olyan �gyben, amelyben sem nem jogos�tottak, sem nem k�telezettek. Hasonl�an van perind�t�si joga a fogyaszt�v�delmi hat�s�gnak, valamint a p�nz�gyi fel�gyeletnek is. Azzal, hogy az �llam alperes lesz, csak a fogyaszt�k �rdekeit v�di - sz�l az �rvel�s. A m�sik megold�s t�bb ezer - a hitelfelvev�k �ltal ind�tott - per lett volna, amelyeket a b�r�s�gok nem tudtak volna "hat�konyan kezelni".

A probl�m�t kezelni lehetett volna k�z�rdek� keresettel. A t�rv�nyi megold�s ennek a ford�tott form�ja: az �llam alperesk�nt vesz r�szt az elj�r�sban, de itt is a k�z�rdeket k�pviseli - sz�l az indokl�s.

A m�r megsz�letett joger�s �t�letekkel kapcsolatban el�sz�r egy r�gebbi hat�rozat�ra hivatkozik az Ab: ezeket nem lehet alkotm�nyosan megv�ltoztatni. Miut�n a t�rv�ny az elb�r�lt jogviszonyokat "mintegy �jra�rt�keli", l�nyegesen kisebb �rdeks�relmet okoz a bankoknak, mint a pervesztes ad�soknak okozott volna, ha kimaradnak az elsz�mol�sb�l - sz�l az �rvel�s.

Ami pedig a tisztess�ges elj�r�shoz val� jogot illeti, az elj�r�si t�rv�ny �s a sz�ban forg� devizahiteles t�rv�ny sem z�rja ki azt, hogy a b�r� szak�rt�t rendeljen ki, illetve tan�t hallgasson meg.

Kiss L�szl� alkotm�nyb�r� k�l�nv�lem�nyt f�z�tt a hat�rozathoz. Ebben - egyebek mellett - kifejti: nem �rt egyet azzal, hogy a devizahitelesek m�g csak beavatkoz�k�nt sem vehettek r�szt a saj�t �gy�k elb�r�l�s�ban.

L�vay Mikl�s k�l�nv�lem�ny�ben nem �rtett egyet az elutas�t� d�nt�ssel, mert �ll�spontja szerint az nem biztos�tja a b�r�k f�ggetlens�g�hez sz�ks�ges eszk�zt�rat.

Pokol B�la pedig az�rt utas�totta el a t�bbs�gi hat�rozatot, mert az egy nagy jelent�s�g� alapt�rv�ny kieg�sz�t�st jelent, az Ab pedig nem veheti �t az alkotm�nyoz� hatalmat.
Tavaly november 11-i hat�rozat�ban az Ab m�r meg�llap�totta: nem �tk�zik alapt�rv�nybe a devizahiteles t�rv�ny. Akkor az Ab h�rom, els� fokon elj�r� b�r� kezdem�nyez�s�re ind�tott alkotm�nyoss�gi vizsg�latot. Az Ab hat�rozat�ig felf�ggesztett perek az OTP Bank �s az OTP Jelz�logbank k�z�s kereset�t, az Eger �s Vid�ke Takar�ksz�vetkezet, tov�bb� az OTP Ingatlanl�zing per�t �rintett�k. Mindh�rom �gyben elutas�t� d�nt�s sz�letett els� �s m�sodfokon is, az Ab hat�rozat�t k�vet�en.

Az Ab el�z� d�nt�sekor els�sorban azt vizsg�lta, hogy a t�rv�ny rendelkez�sei s�rtik-e a visszahat� hat�ly� jogalkot�s tilalm�t, tov�bb�, hogy a b�r�s�gi elj�r�sok szab�lyai megfelelnek-e a tisztess�ges elj�r�s k�vetelm�nyeinek.

Az Ab tavalyi hat�rozat�ban meg�llap�totta egyebek mellett, hogy az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�soknak a kezdetekt�l fogva mindv�gig korl�tj�t k�pezte a j�hiszem�s�g �s tisztess�gess�g �ltal�nos t�rv�nyi k�vetelm�nye. A hitelpiaci t�rv�ny speci�lis felhatalmaz� rendelkez�se nem helyezte hat�lyon k�v�l �s nem is f�ggesztette fel a tisztess�gess�g k�vetelm�ny�t.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!