„�n egy�ltal�n nem tudok arr�l, hogy m�s orsz�gok bajba ker�lt devizaad�sai egyre-m�sra a magyar modell �tv�tel�t k�veteln�k a korm�nyukt�l; ann�l is kev�sb�, mivel a devizahitelez�s tipikusan a volt posztszocialista orsz�gok probl�m�ja” – v�laszolta a Napl� k�rd�s�re R�na P�ter k�zgazd�sz-professzor, aki els�k�nt mondta ki haz�nkban, hogy a devizahitel egy rossz term�k, aminek a k�rt�kony hat�sait�l meg kell szabad�tani a csal�dokat �s a v�llalatokat.
S�ket f�lek?

R�na P�ter eml�keztetett, hogy b�r � sz�mtalan alkalommal �s f�rumon kifejtette az ezzel kapcsolatos szakmai �ll�spontj�t, a korm�ny, a k�ria �s a parlament m�sik ir�nyba mozdult el, h�t „lelk�k rajta”. – R�szleges megold�s sz�letett a probl�m�ra, hiszen akik nem jelz�log alapon ad�sodtak el, azok sz�m�ra a kialakult helyzet tov�bbra is katasztrof�lis. Az az 1000 milli�rd forint, ami az elsz�mol�s �s a forintos�t�s r�v�n az emberekn�l marad, nyilv�n visszak�sz�n majd valamif�le v�s�rl�er�-n�veked�sben, de csod�t az�rt nem kell t�le v�rni. M�r csak az�rt sem, mert nem azonnali, egyszeri hat�sr�l van sz�, hanem a teljes h�tral�v� futamid�re vonatkoz�an jelenik majd meg – intett �vatoss�gra a nemzetk�zi h�r� szakember. Arra a k�rd�s�nkre, hogy meg�t�l�se szerint a magyar modell a k�rnyez� orsz�gok (Rom�nia, Horv�torsz�g, Szerbia vagy ak�r Ausztria) jogrendj�be adapt�lhat�-e, R�na P�ter azt felelte, hogy ezt � nem tudja meg�t�lni. De hozz�tette: r�szleges megold�sr�l van sz�, ami, ha megfelel a szomsz�doknak, h�t adapt�lj�k. Az � felel�ss�g�k.
�r�m �s d�h

Chik�n Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora is azzal kezdte a v�lasz�t, hogy a devizahiteles-ment�s csup�n r�szleges k�rtalan�t�st jelent, �s azt sem valamennyi ad�snak. Ez�rt azt�n szerinte �rthet�, hogy m�g a lak�shiteles �r�l, addig az aut�hiteles az utc�n d�h�ng. – Nem gondoln�m, hogy a szomsz�dos orsz�gok politikusai csak most kaptak a fej�kh�z, hogy l�ngol a fej�k f�l�tt a tet�, valamit tenni kell, ink�bb arr�l lehet sz�, hogy Magyarorsz�gon hamarabb �gett a h�z. N�lunk a deviza-alap� elad�sod�s olyan m�reteket �lt�tt, hogy re�lis vesz�ly volt t�bb sz�zezer csal�d t�nkremenetele. Ezt pedig egyetlen korm�ny sem engedheti meg mag�nak – jelentette ki az egykori gazdas�gi miniszter. Chik�n Attila eml�keztetett arra is, hogy a devizahitelez�s probl�m�j�nak a kezel�s�re sokf�le megold�s sz�ba j�het, nem v�letlen, hogy a magyar korm�ny is el�g sok�ig keresg�lte az �ltala j�rhat�nak v�lt utat.
Nem kiz�rt, de…

– Egy ilyen �tfog� rendez�s nem k�pzelhet� el a bankrendszer bevon�sa n�lk�l. Mivel a bankrendszer szerkezete �s a devizahitelez�s gyakorlata is orsz�gonk�nt elt�r�, logikailag ugyan lehet a probl�ma kezel�s�re hasonl� m�dszereket alkalmazni, de univerz�lis, minden orsz�gra alkalmazhat� megold�s biztosan nem l�tezik – osztotta meg vel�nk az ezzel kapcsolatos �ll�spontj�t a k�zgazd�sz professzor. Chik�n Attila egy�bk�nt az aut�hitelesek kapcs�n sem tartja kiz�rtnak, hogy az �llam egyszer majd nekik is seg�t� kezet ny�jt, de (mint mondta) nem hiszi, hogy mostan�ban a korm�ny egy ekkora feladatnak �jb�l nekifut.