Magyarorsz�gon �vente 90-95 ezer, ebb�l Hajd�-Bihar megy�ben 4500-4700 �j daganatos megbeteged�st diagnosztiz�lnak a szakemberek. Mindk�t nemn�l a t�d�r�k vezet, emellett a n�kn�l az eml�, vastag– �s v�konyb�lr�k, illetve a n�i nemi szervi daganatok gyakoriak, a f�rfiakn�l pedig a vastagb�l �s prosztatar�k el�fordul�sa nagym�rt�k�. Ut�bbi, az �tlag�letkor emelked�s�vel f�gg �ssze, hiszen a prosztatar�k kifejezetten az „�regkor betegs�ge”, �gy val�sz�n�leg, ahogy az �letkor emelkedik, �gy v�lik majd a leggyakoribb� ez a daganat is. Ezzel szemben a t�d�r�kosok sz�ma val�sz�n�leg cs�kkenni fog, hisz ugyanazt a trendet fogjuk k�vetni mint Amerik�ban, ahol az 50-es, 60-as �vekben betiltott�k a k�z�ss�gi terekben a doh�nyz�st, �s mintegy 40 �vvel k�s�bb cs�kken� tendenci�t mutat a t�d�r�kosok ar�nya – tudtuk meg dr. Horv�th Zsoltt�l, a Debreceni Egyetem Klinikai K�zpont Onkol�giai Klinika igazgat�j�t�l, aki a febru�r 4-ei r�kellenes vil�gnap kapcs�n hangs�lyozta: vegy�nk r�szt sz�r�vizsg�latokon, ugyanis minden rosszindulat� daganatos megbeteged�st sokkal nagyobb es�llyel lehet meggy�gy�tani akkor, ha azt korai st�diumban fedezik fel az orvosok.

– Nem lehet el�gszer hangs�lyozni az eg�szs�g�gyi sz�r�sek fontoss�g�t, hiszen gyan� eset�n k�palkot� vizsg�latokkal (CT-vel, ultrahanggal, r�ntgennel) m�g korai st�diumban kisz�rhetj�k a daganatos megbeteged�seket, melyeket �gy nagyobb es�llyel gy�gy�thatunk – fogalmazott dr. Horv�th Zsolt.

Mint azt a szakember elmondta, a 45-65 �v k�z�tti n�kn�l, – ha t�net- �s panaszmentesek – k�t�vente javasolt mammogr�fi�t v�gezni, a vastagb�lr�k kisz�r�se �rdek�ben pedig 50 �ves kort�l, mindk�t nemnek vastagb�lt�kr�z�s vagy sz�kletvizsg�lat javasolt. Az �vente egy alkalommal elv�gzett t�d�sz�r�ssel is sokat tehet�nk az eg�szs�g�nk�rt, illetve �rdemes lenne k�t�vente egy hasi ultrahangvizsg�lat is, melynek seg�ts�g�vel vizsg�lhat�ak a hasi szervek; csak �gy, mint a fogorvosn�l a sz�j�regi daganatok. Az er�sebb nemnek 45 �ves kort�l, k�t�vente prosztata vizsg�latot kellene v�geztetni�k eg�szs�g�k �rdek�ben, �m sajnos a f�rfiak m�g mindig kis sz�mban jelennek meg ezen a vizsg�laton. – A n�k ilyen tekintetben tudatosabbak, melynek meg is van az eredm�nye: az eml�r�k gy�gyul�si ar�ny�ban a statisztik�k alapj�n, Eur�pa jobbik fel�hez tartozunk. A beh�vottak csaknem fele elmegy mammogr�fiai sz�r�sre, mely hozz�j�rul, hogy korai st�diumban fedezz�k fel a daganatokat, �gy el�seg�tve a gy�gyul�st – jegyezte meg az onkol�gus, majd kiemelte, a m�hnyakr�k �tsz�rts�get viszont tov�bb kellene jav�tani!

A k�l�nb�z� szervrendszerek daganatai k�z�tt vannak jobban, �s kev�sb� j�l gy�gy�that�k: m�g az eml�r�k kifejezetten j�l kezelhet�, a t�d�r�k, a hasny�lmirigy daganat, a m�j– �s epe�ti r�k a nehezebben gy�gy�that� daganatok k�z� tartoznak. Ut�bbiak �ltal�ban lappangva fejl�dnek ki, s m�r nem m�thet� �llapotban, hanem gyakran �tt�tes form�ban ismerik fel azokat, ilyenkor pedig m�r szinte gy�gy�thatatlanok a betegek – f�zte hozz� az klinika igazgat�ja.
Eur�pai sz�nvonal� kezel�s

A Debreceni Egyetem Klinikai K�zpontj�ban az onkol�giai diagnosztika �s ter�pia teljes spektruma megtal�lhat�. Mint azt az onkol�gust�l megtudtuk, a Klinikai K�zpontban rendelkez�sre �ll a legmodernebb k�palkot� diagnosztika – a PET-CT-vel gyakorlatilag az �l� daganat ter�let�t lehet l�that�v� tenni –, a kiv�l� patol�gia – ami a daganat tulajdons�gainak, agresszivit�s�nak, s�t sokszor a gy�gyszer�rz�kenys�g pontos meg�llap�t�s�t szolg�lja –, illetve a remek belgy�gy�szati-onkol�giai kezel�sek, ami a ter�leteknek megfelel�en ( a t�d�gy�gy�sz a t�d�daganatokat, a b�rgy�gy�szok a melanom�t, n�gy�gy�sz a n�i szerveket �rint� r�kokat, stb.) kezeli a beteget.

A szakember kifejtette, a klinikai k�zpontban p�ld�ul a vastagb�l-, az eml�-, t�d�r�kot eur�pai szint� eredm�nyess�ggel tudj�k kezelni. – Az daganatokn�l a nemzetk�zi ir�nyelveket ismerve, betartva v�lasztjuk meg az optim�lis ter�pi�s sorrendet. Az�ltal biztos�tjuk p�cienseink sz�m�ra az eur�pai vagy amerikai szint� betegell�t�st, hogy folyamatosan k�vetj�k a legmodernebb nemzetk�zi eredm�nyeket, szakirodalmat �s gy�gy�t�si vez�rfonalakat. Az onkol�gia arr�l is sz�l, hogy az ember nem csak az �ppen aktu�lis probl�m�t t�rekszik megoldani, hanem �vekkel el�re gondolkozik egy-egy beteg sors�r�l – k�z�lte. Az els� d�nt�s meghat�rozza a tov�bbi lehet�s�geket! Az onkol�gi�ban rengeteg �j ter�pi�s lehet�s�g bukkan fel, de nem mindig a leg�jabb kezel�s jelenti a legjobb megold�st. Ehhez kell a klinikai tud�s �s tapasztalat, valamint az interakt�v egy�ttm�k�d�s a t�rsszakm�k k�z�tt. Ha ez az egy�ttm�k�d�s j�, akkor nagyszer� eredm�nyeket lehet kihozni a beteg szempontj�b�l – mondta dr. Horv�th Zsolt, majd hozz�tette: rutinszer�en tudunk olyan eredm�nyeket produk�lni, mint ami gy�gyszervizsg�latokban tapasztalhat�. Ez azt jelenti, hogy gy�gyul�s szempontj�b�l kicsit jobb eredm�ny �rhet� el, mint orsz�gos �tlagban. Az int�zm�nyben sok gy�gyszervizsg�lat fut, mely lehet�s�get biztos�t a betegeknek olyan medicin�khoz val� hozz�f�r�shez, amik egy�bk�nt Magyarorsz�gon nem el�rhet�k. Teh�t a hagyom�nyos ter�pi�k mellett t�bb lehet�s�get ny�jtunk a p�ciensek sz�m�ra.
Kialakul�s�nak megel�z�se

Dr. Horv�th Zsolt szerint, a prevenci� sokkal hat�konyabb, mint a kialakult daganatos megbeteged�s kezel�se. �ppen ez�rt fontos hangs�lyozni a megel�z�st. El kell hagyni azokat a szok�sokat, amik daganatot v�ltanak ki, �gy a doh�nyz�st �s a t�lzott alkoholfogyaszt�st, m�sr�szt tenni kell azok�rt a t�nyez�k�rt, amelyek val�ban megel�zik a r�kot, mint p�ld�ul a mozg�s. – Nagy popul�ci�n v�gzett kutat�si statisztik�k alapj�n ma m�r bizony�tott, hogy napi harminc perc intenz�v edz�ssel (fut�s, �sz�s, bicikliz�s) �s a tests�ly optimaliz�l�s�val, a vastagb�lr�k �s az eml�daganat megel�zhet� – nyomat�kos�totta.

J�l m�k�d� r�kregiszter
Az Eur�pai Uni� tag�llamai k�z�tt a daganatos �s a hal�loz�si statisztik�k �l�n j�runk, s b�r nagyon sokan kutatj�k, hogy mi ennek az oka, egy�rtelm� v�lasz m�g sincs. – Nyilv�n a stressz, az �tkez�si szok�saink, a gazdas�gi k�r�lm�nyeink, a k�rnyezeti t�nyez�k mind �sszef�ggnek a betegs�ggel, de nem hiszem, hogy Szlov�ki�ban, vagy Rom�ni�ban jobbak lenn�nek az eml�tett t�nyez�k, s ott m�gsem olyan magas ez az ar�ny. Haz�nkban a r�kregiszter egy-m�sf�l �vtizede nagyon megb�zhat�an m�k�dik, ebb�l lehet arra k�vetkeztetni, hogy nek�nk j�k az adataink, m�s orsz�gokban azonban nem biztos, hogy ilyen j�l adminisztr�ltak az esetek – v�lekedett dr. Horv�th Zsolt.
A daganatos megbeteged�sek korai t�netei
A b�r�n l�v� foltok, anyajegyek nyomon k�vet�se seg�thet, hogy idejekor�n �szrevegy�k a b�rdaganatot. Az influenz�s betegeknek megnagyobbodnak a nyirokcsom�i, ilyenkor azonban nem kell megijedni, hiszen ez a szervezet term�szetes immunv�dekez�se, de egy tart�san megmarad� csom� vizsg�latot ig�nyel.


Az elh�z�d� nyel�si, hangk�pz�si probl�m�k, (p�ld�ul a hang f�tyolosabb� v�l�sa) vagy sok�ig tart� orrdugul�s, a sz�j, garat k�rny�ki daganatokra jellemz�. A nyel�szavar a nyel�cs�r�kra utalhat. A gomb�c �rz�s a mellkas k�zep�n, �klendez�s, ezek szint�n t�netek lehetnek.

Ha valaki k�rosan sov�nyodik, �s nem tud h�zni, hi�ba eszik megfelel�en, szint�n utalhat daganatra, �m ez s�lyos t�net, s a r�k �ltal�ban ilyenkor m�r kiterjedt. A sz�klet v�ress�ge, megv�ltoz�sa (hol szorul�sa, hol hasmen�se van az illet�nek) szint�n felkelti a gyan�t, hogy valami nincs rendben a szervezettel. Azonban �ltal�ban ezek nem egyed�l, hanem egy�tt jelentkez� t�netek szoktak lenni.
A kevesebb t�bb
Az onkol�gus a vitamin szed�s kapcs�n �gy v�li, nem szabad �tesni a l� t�ls� oldal�ra. – Ha nincs el�g mennyis�gben vitamin a szervezetben, az seg�thet a daganatok kialakul�s�ban, ugyanakkor a t�lzott bevitel is k�ros lehet, �gy p�ld�ul a nagym�rt�k� vitaminfogyaszt�s.