�gy v�lt a devizahitelez�s t�rsadalmi probl�m�v�Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2015-02-23 11:40:26 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/17666
Címkék: Bihari h�rek, devizahitel
Megjelent a devizahitelez�s nagy k�zik�nyve. A szerz� prof. Lentner Csaba k�zgazd�sz, a Nemzeti K�zszolg�lati Egyetem tansz�kvezet� tan�ra az M1 Ma reggel c�m� cs�t�rt�ki m�sor�ban besz�lt arr�l, hogy a devizahitelez�s mik�nt helyez�d�tt a k�z�rdekl�d�s k�z�ppontj�ba.

A lakoss�gi devizahitelez�s az 1970-es �vekben kezd�d�tt el, amikor a magyar �llam elad�s�t�sa a Vil�gbank �s az IMF vonatkoz�s�ban elkezd�d�tt, majd �t�velt a rendszerv�lt�son. A neoliber�lis magyar piacgazdas�gi integr�ci� leggyeng�bb id�szaka a 2002 �s 2008-as id�szak volt, amikor m�r nemcsak az �llam �s az �nkorm�nyzatok ad�sodtak el, hanem a rosszul szervezett �llam ad�ss�gcsapd�ba tasz�totta a lakoss�got is – fejtette ki a k�zgazd�sz.

�gy v�lte, az az �llam, amelyik a m�k�d�s�t p�nz�gyi szempontb�l nem tudja megszervezni, elveszett; az a csal�d vagy h�ztart�s pedig, amelyik folyamatosan t�bbet k�lt, mint amennyi a bev�tele, az anyagi bizonytalans�g k�zepette sz�thullik, ami nemzeti szempontb�l lehangol�. F�leg igaz ez, ha m�g sugallj�k is sz�m�ra k�l�nb�z� fogyaszt�i �s banki kamp�nyokkal, hogy t�bbet k�lts�n, min�l t�bb hitelt vegyen fel – tette hozz�.

Lentner Csaba eml�keztetett: az a neoliber�lis piacgazdas�gi �tmenet, amelyet Magyarorsz�g megval�s�tott, a posztszovjet t�rs�gben a leggyorsabb �s a legm�lyebbre hat� volt, �m erre a magyarok nem voltak felk�sz�lve. 2002-2003 k�rny�k�n az eur�pai b�rekhez k�pest 80 sz�zal�kos lemarad�sban voltunk, a fogyaszt�si ig�ny�k viszont hasonl� volt, mint a n�met, a sv�d vagy a belga embereknek – h�vta fel a figyelmet a professzor. Mivel a neoliber�lis gazdas�gpolitika �g�rete ellen�re nem tudta ugyanazt megadni a lakoss�gnak, nem tudott t�bb munkahelyet teremteni, nem tudta emelni a munkab�reket �s nem tudott t�bb szoci�lis juttat�st biztos�tani, �gy a korm�ny a bankokon kereszt�l devizahitelek form�j�ban pr�b�lta a „p�nz�gyi kiel�g�t�st” megoldani, �m nem szab�lyozta �s ellen�rizte a hitelek ki�raml�s�t – mutatott r�. A magas �rfolyamkock�zat miatt a csal�dok vesz�tettek, nem tudt�k kezelni a helyzetet, ha pedig a magyar korm�ny �s a jegybank 2010 ut�n nem avatkozott volna be, akkor t�bbsz�zezer magyar csal�d �s t�bb mint ezer �nkorm�nyzat lehetetlen�lt volna el – hangs�lyozta.

Lentner Csaba felid�zte azt is, hogy 2002 ut�n a jegybank mesters�gesen magasan tartotta a forint alapkamat�t, ami kihatott a kereskedelmi hitelkamatokra is, �gy az emberek a 44-szeres kamatk�l�nb�zet miatt ink�bb sv�jci frankban ad�sodtak el. Az MNB kor�bbi vezet�s�nek ez�rt komoly felel�ss�ge van, de legf�k�pp a 2010 el�tti korm�nyok okolhat�k a probl�ma kialakul�s��rt, mert ha szab�lyozt�k volna a kereskedelmi bankokat, akkor azok nem hitelezhettek volna ilyen m�rt�kben, �s nem v�lt volna a devizahitelez�s t�rsadalmi l�pt�k� gondd� – h�zta al� a professzor.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!