A Magyarorsz�gon kialakult devizahitelez�s nem egyvalaki t�velyg�s�b�l j�tt l�tre, hanem egy folyamat eredm�nye, amiben minden gazdas�gi szerepl�nek megvan a felel�ss�ge – jelentette ki Sur�nyi Gy�rgy volt jegybankeln�k, a Cr�dit Agricole devizar�szleg�nek vezet�je a nemr�giben a Napl� TOP 100 Klubj�ban tartott el�ad�s�ban. – Genezise 2001 nyar�n indult, amikor – minden parlamenti p�rt t�mogat�s�val – elfogadt�k, hogy belf�ldi j�vedelemtulajdonosok devizaj�vedelem n�lk�l is deviza tranzakci�kban vehessenek r�szt. �n ezt soha nem engedtem - hangs�lyozta.
�j modell

Mint kifejtette, 2001-ben gazdas�gpolitikai fordulat kezd�d�tt, az orsz�g let�rt az addigi egyens�ly�rz�, fenntarthat�, m�k�d� t�ke be�raml�son alapul� n�veked�si p�ly�r�l, annak hely�be egy k�lts�gvet�si kiad�sokon �s deficiten, illetve fogyaszt�son alapul� modell l�pett. Az �llamh�ztart�si hi�ny, �s ezzel az �llam finansz�roz�si ig�nye is ugr�sszer�en megn�tt; ennek �s a bels� fogyaszt�st �szt�n�z�s�nek hat�s�ra lecs�kkent a belf�ldi megtakar�t�s. Az �llam a megn�vekedett hitelig�ny�t csak egyre magasabb kamatok mellett tudta kiel�g�teni, olyan szinten, amit „tot�lisan kamat�rz�ketlenk�nt” m�g meg tudott fizetni, a piac azonban m�r nem. M�rpedig ha j�vedelemn�veked�s van, k�lt�si hajland�s�g van, de nincs megfizethet� forintkamat (mert az �llam elsz�vja az �sszes hossz� lej�rat� forint megtakar�t�st), akkor deviz�ban hiteleznek – vezette le az el�ad�, hozz�t�ve, hogy ez a gazdas�gpolitikai keret val�s�ggal odanyomta a hitelfelvev�ket �s a bankokat is a deviz�hoz.

Mindezt seg�tette, hogy a felel�tlen k�lts�gvet�si mell� rossz monet�ris politika is t�rsult; �ml�tt a deviza befele, fel�rt�kel�d�tt a forint�rfolyam, a devizahitel �llom�ny �ves n�veked�si �teme pedig 2004-08 k�z�tt �tlagosan 32 % volt, ami „orbit�lis sz�m”. Az orsz�g teljes k�ls� ad�ss�ga a 2001-es GDP-ar�nyos 52 sz�zal�kr�l 2008 nyar�ra 119 sz�zal�kra emelkedett. A hatalmas n�veked�s oka alapvet�en a devizahitel felv�tel, ami m�g�tt, sajnos, val�ban volt deviza – mutatott r� Sur�nyi Gy�rgy, megjegyezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tett a folyamat ellen, a bankfel�gyelet is kell� t�vols�gb�l, „el�kel� idegenk�nt” figyelte azt.
Eur� jobb lett volna

– �nmag�ban nem a devizahitel, hanem a hitel nagy m�rt�ke a baj, ezen bel�l, hogy sv�jci frankban vett�k fel, ha eur�ban teszik, negyedakkora a probl�ma. A hazai export-import 80 sz�zal�ka ugyanis eur�ban bonyol�dik, �s ha a forint-eur� �rfolyam v�ltozik, akkor trendszer�en v�ltozik itthon a kamatszint, az infl�ci�, a b�rek. A forint-sv�jci frank �rfolyamv�ltoz�snak azonban semmilyen k�ze nincs a hazai folyamatokra, p�ld�ul az export �rbev�tel�nkre. P�nz�nkh�z k�pest a frank 70-80 %-ot er�s�d�tt, a hazai b�rek ennyit nem n�ttek! – mondta a k�zgazd�sz. �gy v�li, az MNB-nek, a bankfel�gyeletnek lehet�s�ge, joga �s k�teless�ge lett volna �gy alak�tani a szab�lyoz�kat, hogy senkinek se �rje meg sv�jci frankhitelt felvenni. A kereskedelmi bankok felel�ss�ge az, hogy fogyaszt�si c�lra devizahitelt foly�s�tottak, r�ad�sul fedezetlen poz�ci�kb�l: hossz� lej�ratra adt�k az �gyf�lnek, de �k maguk forr�sukat �tlagosan csak k�t �vre k�t�tt�k le, majd bej�tt a krach, �s a megn�vekedett k�lts�geket r�h�r�tott�k az ad�sokra. Ut�bbiak k�z�l pedig sokan abban „s�rosak”, hogy tov�bb ny�jt�zkodtak, mint a meddig a takar�juk �rt.

Mindezzel egy�tt, Sur�nyi Gy�rgy szerint a MNB nagy m�rt�kben m�rs�kelhette volna a vesztes�geket, de rossz szerkezetben t�lt�tte fel devizatartal�kait, nem vette figyelembe, mennyi a k�lf�ldi ad�ss�gunkban a sv�jci frank ar�nya, ha �gy tett volna, az er�s�d� sv�jci frankon sokat nyert volna, ebb�l fedezhette volna a vesztes�gek jelent�s r�sz�t.
Van, aki kimarad

A forintos�t�ssal egyet�rt, koll�g�ival azt m�r n�gy �ve javasolta – eml�keztetett, – probl�m�nak tarja viszont, hogy nem minden sv�jci frank ad�sra vonatkozik a forintra v�lt�s, a kimarad�kra az alpesi valuta er�s�d�se miatt �vi 30-50 milli�rd forint t�bblet teher esik. – A korm�ny �gy tesz, mintha a helyzet�rt csak a bankok lenn�nek felel�sek, �gy a teljes terhet r�juk nyomta. Az is elfogadhatatlan, hogy a legink�bb r�szorultak, vagyis akik fizet�sk�ptelenek, semmilyen �rdemi seg�ts�get nem kaptak. Meg kell jegyezni, amikor ebben a k�rd�sben b�nbakokat keres�nk, hogy a forintban felvett nem fizet� hitelek ar�nya ugyanannyi, mint a devizahitelek eset�ben. Ebb�l �gy t�nik, a nem fizet�s oka val�sz�n�leg a munkan�lk�lis�g vagy a nagyon alacsony kereset – mondta.

HBN-SzTSeg�ts�g-tervezet a bajban l�v�knek
Sur�nyi Gy�rgy besz�lt arr�l a javaslatr�l, amit m�r kor�bban tett a 120 ezer, legnehezebb helyzetben l�v� devizahiteles megseg�t�s�re. Aszerint a t�rleszt� r�szletek 40 %-kal cs�kkentek volna (a mostani konstrukci�ban ez 15-20 %). L�nyege, hogy a deviz�t adja el az MNB a bankoknak (ez meg is t�rt�nt most), az ebb�l keletkez� nyeres�get – „palot�k �s �d�l�k v�s�rl�sa helyett” – adj�k vissza a t�keterhek cs�kkent�s�re az ad�soknak; a bankoknak ny�jtson a jegybank hossz� lej�rat� forinthitelt alacsony kamattal, �s erre a bankok maximum 2,5-3 sz�zal�k kamatot tehessenek r�. �gy a forinthitelek kamata nem lett volna t�bb 3,5-4 %-n�l. Ebbe a k�lts�gvet�s nem roppant volna bele, a bankok vesztes�ge nem 1000 milli�rd, hanem 400 milli�rd forint, az ad�soknak l�nyegesen k�nnyebb a teher. A m�r nem fizet� �gyfeleknek ugyanezt javasolta a tervezet megadni. Az �tlagos havi 80-85 ezer forintos t�rleszt� r�szlet lecs�kkent volna 50-55 ezerre. Akik ezt sem b�rj�k, azok (komoly felt�telek mellett) csak a fel�t fizetn�k, a t�bbit az �llam v�llalja �t azzal, hogy jelz�logjogot szerez az ingatlanra, teh�t az �llam r�sz�r�l vagyongyarapod�s t�rt�nik. Akiknek pedig a havi 20-25 ezer forint kifizet�se is gondot okoz, azokn�l m�r szoci�lpolitikai megold�st kell tal�lni. �sszess�g�ben �vi 30-35 milli�rd forintba ker�lne ez a modell, ami egy ilyen volumen� t�rsadalmi csapda megold�s�ra n�zve fill�reket jelent – jegyezte meg.