T�bb mint h�rommilli� vizsg�lat, 919 helysz�n, csaknem sz�zt�zezer megtett kilom�ter, elkeser�t� sz�r�si eredm�nyek – ez az elm�lt �t �v statisztik�ja. 2015-ben is folytat�dik Magyarorsz�g legnagyobb humanit�rius �tfog� eg�szs�gv�delmi sz�r�programja, 63 szakmai szervezet �sszefog�s�val Eur�pai Uni�s ir�nyelvek alapj�n. A speci�lis sz�r�kamion 2020-ig j�rja az orsz�g �tjait, hogy jav�tson a lakoss�g kedvez�tlen eg�szs�gi �llapot�n.
Statisztikai eredm�nyek

A legfrissebb feldolgozott adatokat alapj�n a magyaroknak van m�g hov� fejl�dni�k az eg�szs�gmeg�rz�s ter�n. Megd�bbent�, hogy a megk�rdezettek 13–35 sz�zal�ka m�g sosem vett r�szt sem laborat�riumi, sem szakorvosi vizsg�laton. Az elemz�sek sor�n ugyanakkor kider�lt, hogy a program r�szvev�inek csaknem a fele a kiemelt kock�zat� csoportba tartozik, �s ha nem kezeltetik magukat, akkor n�h�ny �v m�lva sz�v�infarktus, net�n guta�t�s fenyegetheti �ket.

A sz�v- �s �rrendszeri sz�r�vizsg�latok alapj�n a megk�rdezettek 9 sz�zal�k�n�l tal�ltak elt�r�st. Az �tlagos v�rnyom�s n�kn�l 128/81 Hgmm, f�rfiakn�l 137/85 Hgmm volt. A v�rcukorszint vizsg�lata 5–6 sz�zal�kban mutatott k�ros �rt�ket, a koleszterinszint pedig 29–36 sz�zal�kban volt a norm�list�l elt�r�. Ugyancsak gyakori volt az emelkedett h�gysavszint (9–15 sz�zal�k). N�k �s f�rfiak k�r�ben k�zel egyforma volt az ismert hypertonia (22–23 sz�zal�k), sz�vbetegs�g (4–6 sz�zal�k), kr�nikus vesebetegs�g (2–3 sz�zal�k), diabetes mellitus (5 sz�zal�k), l�g�ti betegs�g, allergia (20–22 sz�zal�k) el�fordul�si gyakoris�ga.

Jelent�s volt a szembetegs�g (11–17 sz�zal�k) �s a hall�svesztes�g (8–10 sz�zal�k) m�rt�ke is. Az incontinentia �s a vizelet�r�t�si zavar tesztje 3–8 sz�zal�kban volt k�ros, a vastagb�ldaganat kock�zat�t felm�r� teszt 16–22 sz�zal�kban, a vissz�rbetegs�g kock�zati tesztje pedig 12–21 sz�zal�kban volt a norm�list�l elt�r�. A kit�lt�tt rizik� felm�r�si k�rd��vb�l kider�lt, hogy a sz�r�sen r�sztvev�k 24 sz�zal�ka doh�nyzik. Ez azt jelenti, hogy k�zel minden negyedik ember f�jja nap, mint nap a f�st�t, hol ott k�ztudott, hogy az, aki ennek a k�ros szenved�lynek h�dol, sokkal nagyobb az es�lye, hogy sz�vinfarktust vagy stroke-ot kapjon, nem besz�lve a daganatos megbeteged�sekr�l. A rizik�faktorok cs�kkent�s�nek valamint az eg�szs�ges �letm�d egyik fontos felt�tele a vitaminokban gazdag s�szeg�ny t�pl�lkoz�s. A k�rd��ves felm�r�snek k�sz�nhet�en f�ny der�lt arra is, hogy a r�szt vev�k 60–70 sz�zal�ka fogyaszt rendszeresen z�lds�g �s gy�m�lcsf�l�ket.

Mozg�sszeg�ny �letm�d

Ismertt� v�lt tov�bb� az is, hogy a r�sztvev�k t�bbs�g�nek napi �letritmus�ban a sportnak egy�ltal�n nincs szerepe. Csup�n 43–53 sz�zal�k az, aki naponta szak�t id�t a mozg�sra, noha a rendszeres testmozg�s (legal�bb napi 30 perc s�ta, vagy k�nnyed fut�s aj�nlott) szint�n kiemelt t�nyez� mind a kardiovaszkul�ris, mind a daganatos betegs�gek prevenci�j�ban. A n�k 57 sz�zal�ka, a f�rfiak 47 sz�zal�ka mozg�sszeg�ny �letm�dot folytat, nem sportol rendszeresen.

A program szervez�i szerint nagyon fontos, hogy az emberek szembes�ljenek eg�szs�gi �llapotukkal, �s ha kell v�ltoztassanak �letm�djukon, hiszen k�ztudott, hogy az �letm�dra vonatkoz� k�ros t�nyez�k (doh�nyz�s, rendszertelen testmozg�s, eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s) elker�l�se mindenkinek a saj�t felel�ss�ge.