Devizahitelek – Ab: nem alkotm�nyellenes a perek felf�ggeszt�seForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-03-26 17:43:39 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/18258
Címkék: Bihari h�rek, AB, alkotm�ny, alkotm�nyb�r�s�g, devizahitelek, felf�ggeszt�s, perek
Nem alkotm�nyellenes a devizahitelesek �s p�nzint�zetek k�zti perek felf�ggeszt�se – mondta ki az Alkotm�nyb�r�s�g (Ab) szerd�n k�zz�tett d�nt�s�ben. Orsz�gszerte mintegy 12 ezer folyamatban l�v� devizahiteles pert f�ggesztettek fel a b�r�s�gok a tavalyi �v m�sodik fel�ben az elsz�mol�sok lez�rult�ig, v�rhat�an ez �v v�g�ig.

Az Ab d�nt�s�vel mintegy sz�z devizahiteles alkotm�nyjogi panasz�t utas�totta el, melyben bankok ellen ind�tott pereik felf�ggeszt�se miatt t�madtak k�t erre vonatkoz� t�rv�nyhelyet.

Az ind�tv�nyoz�k szerint a t�madott rendelkez�sek alkotm�nyellenesek, ugyanis s�rtik a tisztess�ges elj�r�shoz, a per �sszer� id�n bel�li elb�r�l�s�hoz �s a jogorvoslathoz val� jogot, ez ut�bbit az�rt, mert a felf�ggeszt� b�r�i d�nt�s ellen nem lehetett fellebbezni.

A panaszosok arra is hivatkoztak: a felf�ggeszt�s elleni fellebbez�s kiz�rts�ga miatt nincs lehet�s�g�k, hogy a per folytat�s�t k�rj�k. Azonban a felf�ggeszt�s id�tartama alatt is k�telesek a szerint�k jogtalanul megemelt t�rleszt�-r�szleteket fizetni, hiszen ennek elmulaszt�sa ak�r a szerz�d�s felmond�s�hoz �s v�gs� soron a jelz�logjoggal terhelt vagyont�rgy tulajdonjog�nak elveszt�s�hez vezethet.

Az Ab szerint nem megalapozottak az alkotm�nyjogi panaszok.

Az elutas�t� d�nt�s indokl�sa szerint a perek felf�ggeszt�se a bankok �s a devizahiteles k�zti elsz�mol�s lez�r�s�ig tart, ez�rt a feleknek az elj�r�s �sszer� id�n bel�l val� befejez�s�hez val� joga csak olyan m�rt�kben szenved s�relmet, amit a korl�toz�s alkotm�nyosan igazolhat� c�lj�nak el�r�se indokol.

Az Ab szerint a jogalkot� k�ts�gtelen�l korl�tozta a panaszosoknak pereik �sszer� id�n bel�li befejez�s�hez val� jog�t, �m ez a korl�toz�s alkotm�nyos, hiszen megfelel az alapt�rv�nyben is r�gz�tett sz�ks�gess�gi-ar�nyoss�gi tesztnek, mely szerint “alapvet� jog m�s alapvet� jog �rv�nyes�l�se vagy valamely alkotm�nyos �rt�k v�delme �rdek�ben, a felt�tlen�l sz�ks�ges m�rt�kben, az el�rni k�v�nt c�llal ar�nyosan, az alapvet� jog l�nyeges tartalm�nak tiszteletben tart�s�val korl�tozhat�”.

Az Ab r�mutatott t�bbek k�z�tt arra, hogy a t�rv�nyalkot� a felf�ggeszt�s elrendel�s�vel egyidej�leg rendezte a devizahitelek egyes k�rd�seit, p�ld�ul egy�rtelm�s�tette az �rfolyamr�s, illetve az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s lehet�s�g�t tartalmaz� szerz�d�ses kik�t�sek jogi meg�t�l�s�t. �gy, b�r a perek felf�ggeszt�se val�ban passzivit�sra k�telezte mind a b�r�s�got, mind a feleket, a felf�ggeszt�se ideje alatt t�bb, a felek viszony�nak rendez�s�re ir�nyul� jogalkot�si aktus t�rt�nt �s sz�mos per okafogyott� v�lt. Az Ab indokl�s�ban kit�rt arra is, hogy a devizahiteles perek elsz�mol�s lez�rul�sa el�tti folytat�sa komoly jogbizonytalans�got eredm�nyezne, ami a felf�ggeszt�ssel megakad�lyozhat� volt. A felf�ggeszt�s ideiglenesen h�tr�ltatja ugyan az ig�ny�rv�nyes�t�s folyamat�t, de az Ab meg�t�l�se szerint a jogbizonytalans�g megel�z�s�hez ez a rendelkez�sre �ll� legkev�sb� korl�toz� eszk�z.

A m�rcius 24-i keltez�s� hat�rozat el�ad� b�r�ja Lenkovics Barnab�s, a test�let eln�ke volt. A hat�rozat meghozatal�ban �sszesen 13 alkotm�nyb�r� vett r�szt, k�z�l�k h�rom – Czine �gnes, Kiss L�szl� �s L�vay Mikl�s – fogalmazott meg k�l�nv�lem�nyt.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!