L�z�r J�nos a t�j�koztat�n kifejtette: a banki elsz�mol�s �s a forintos�t�s 1,3 milli� �gyfelet �rint, akikn�l e l�p�sekkel �sszesen ezermilli�rd forint marad.

Hozz�tette ugyanakkor, lehetnek olyan �gyfelek, akik csal�dottak, mert az elsz�mol�s alapj�n �gy �rzik, t�bb j�rt volna nekik. Az ezzel kapcsolatos vita lefolytat�s�ra a jogszab�ly lehet�s�get biztos�t – jegyezte meg, megism�telve: a korm�ny mindent megtett, amit ebben a helyzetben megtehetett, a mozg�steret a K�ria jel�lte ki. Azokat, akik el�gedetlenek, Gir�-Sz�sz Andr�s korm�nyzati kommunik�ci��rt felel�s �llamtitk�r arra biztatta, tegyenek panaszt a jegybankn�l.

A Minisztereln�ks�g vezet�je tudatta azt is: a korm�ny�l�sen foglalkoztak a mag�ncs�d int�zm�ny�vel, amelyr�l meghallgatt�k Tr�cs�nyi L�szl� igazs�g�gyi miniszter v�lem�ny�t. A kabinet �ll�spontja szerint a KDNP err�l sz�l� tervezete parlamenti vit�ra alkalmas.

A j�v� �vi b�dzs�r�l sz�lva L�z�r J�nos k�z�lte: a j�v� h�ten a parlament el� terjeszti a korm�ny a t�rv�nyjavaslatot, amelyet j�nius v�g�ig fogadhat el a H�z. Meger�s�tette, a kabinet sz�nd�kai szerint az ad�cs�kkent�s k�lts�gvet�se lesz a 2016-os, majd jelezte: a korm�ny terve az szja folyamatos cs�kkent�se.

Elmondta, hogy a szerdai korm�ny�l�sen meghallgatt�k Hand� T�nd�t, az Orsz�gos B�r�s�gi Hivatal eln�k�t �s Matolcsy Gy�rgy jegybankeln�k�t is, aki ismertette a b�dzs�vel �s az �ltal�nos p�nz�gyi helyzettel kapcsolatos v�lem�ny�t.

A miniszter t�j�koztat�sa szerint a kabinet �l�s�n a korm�nyhivatalok kapt�k feladatul annak megszervez�s�t, hogy a lakoss�g d�nthessen arr�l, mely �llami d�jak cs�kkenjenek j�v�re.

Besz�molt arr�l is, hogy Pint�r S�ndor bel�gyminiszternek feladatul szabt�k az e-k�rtya rendszer kidolgoz�s�t, amely egy szem�lyi, t�rsadalombiztos�t�si �s ad�azonos�t�sra vagy ak�r a k�zleked�si kedvezm�nyek igazol�s�ra is alkalmas sziszt�ma lenne.

Mentes�thetik az �nkorm�nyzatok a h�ziorvosokat a helyi ipar�z�si ad� megfizet�se al�l 2016-t�l – err�l is d�nt�tt a korm�ny. Magyarorsz�gon mintegy h�tezer h�ziorvos van, k�z�l�k sokan t�bb 100 ezer forint ipar�z�si ad�t fizetnek, amit�l a telep�l�sek a j�v�ben eltekinthetnek. A kabinet elfogadta – �s k�sz a parlament el� t�rni – az alapell�t�sra vonatkoz� t�rv�nyjavaslatot, amely a h�ziorvosokkal, h�zi gyermekorvosokkal val� konzult�ci� alapj�n alakult ki – fejtette ki a t�rcavezet�, aki megjegyezte, hogy id�n 130 ezer forinttal j�rultak hozz� a praxisok m�k�d�s�hez, s ezt a t�mogat�st j�v�re is fenntartj�k.

L�z�r J�nos arr�l is besz�molt, hogy j�v�re is fenntartj�k a doh�nyipari c�gek eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�si fizet�si k�telezetts�g�t. Ezen a c�men id�n �sszesen 11,5 milli�rd forintot fizettek be az �llamkassz�ba, s ez a j�v�re n�zve nem egyszeri, hanem minden �vben megfizetend� teher lesz az �rintettek sz�m�ra.

A korm�ny d�nt�tt arr�l, hogy az EBRD-vel k�t�tt eredeti meg�llapod�snak megfelel�en 2016-ban megkezdik a bankad� cs�kkent�s�t, a kabinet rem�nyei szerint a p�nzint�zetek n�velik a kihelyezett hiteleik nagys�grendj�t.

A t�rcavezet� azt is meger�s�tette, hogy a rekl�mad� m�rt�k�t 5,3 sz�zal�kban maxim�lj�k, 100 milli� forint �rbev�telig pedig nem kell megfizetni azt. L�z�r J�nos kiemelte: ez a kor�bbi 40, 30, 20 �s 10 sz�zal�kos kulcsokhoz k�pest jelent�s cs�kken�s.

A minisztert k�rdezt�k a vas�rnapi pihen�napr�l is; erre v�laszul k�z�lte, hogy minden k�rd�st megvitattak �s nem terveznek v�ltoz�st. A fogyaszt�si adatokra hivatkozva jelezte, hogy hat nap alatt t�bbet v�s�rolnak az emberek, mint kor�bban h�t nap alatt. Ehhez Gir�-Sz�sz Andr�s azt f�zte hozz�, hogy a t�rv�ny hat�lyba l�p�se �ta az online p�nzt�rg�pek adatai szerint 143 milli�rdr�l 151 milli�rd forintra n�tt kereskedelmi forgalom.

Arra a felvet�sre, hogy Vlagyimir Putyin orosz eln�k szerint �rtana Magyarorsz�g nemzeti �rdekeinek, ha lemondana a paksi atomer�m�-b�v�t�sr�l Oroszorsz�ggal k�t�tt meg�llapod�sr�l, L�z�r J�nos azt mondta: nem �rezte fenyeget�nek Putyin kijelent�s�t. Az szerinte re�lis megjegyz�s arr�l, hogy Magyarorsz�g j� szerz�d�st k�t�tt.

A Minisztereln�ks�g vezet�j�t eg�szs�g�gyi t�m�ban is k�rdezt�k, ezzel kapcsolatban sz�lt az �llami k�rh�zakban m�k�d�, de priv�t szolg�ltat�k �ltal m�k�dtetett laborat�riumok, diagnosztikai vizsg�latok “visszaszervez�s�re” vonatkoz� korm�nyzati c�lkit�z�sr�l. P�ldak�nt eml�tette a CT-ket �s a m�vese�llom�sokat. �llami k�rh�zban �llami eszk�zzel �llami szolg�ltat�s legyen – �sszegezte a c�lt, megjegyezve: mindez nem lenne g�tja az �llami k�rh�zakon k�v�li priv�t szolg�ltat�soknak.

E “visszaszervez�sre” az adna lehet�s�get – folytatta -, hogy EU-s p�nzb�l m�g az id�n 100-150 milli�rd forintos eg�szs�g�gyi eszk�zv�s�rl�st terveznek.

A k�rh�zak ad�ss�gkonszolid�ci�j�r�l azt mondta, el�g lesz a rendelkez�sre �ll� forr�s az ad�ss�g kifizet�s�re.

Szint�n k�rd�sre azt is k�z�lte, t�mogatja, hogy �jra legyen �n�ll� �llatorvos-tudom�nyi egyetem.