A test, a l�lek �s az elme egys�geForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-05-10 06:28:15 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19076
Címkék: Bihari h�rek, �jurv�da Int�zet, Debreceni Egyetem, India, Madhaw Singh Baghel, orvostudom�ny
Az �jurv�da nem versenyez a modern orvostudom�nnyal, egym�ssal egy�ttm�k�dve gy�gy�thatatlan betegs�gek ter�pi�j�t keresi.

- Van egy kifejez�s az angolban, amikor a vak emberek „n�zik” az elef�ntot. Mindenki azt mes�li majd r�la, amit � �rzett. M�sk�nt �rz�keli az, aki a h�t�t, �s m�sk�nt, aki a fark�t tapintotta meg. Ugyanez a helyzet az �jurv�d�val is: sokan azt gondolj�k, hogy ez vall�s �s tudom�ny, spiritu�lis rendszer, medit�ci� vagy vegetarianizmus. Sok t�vhit �vezi az �jurv�d�t, amelyben a fogantat�st�l a hal�lig minden le van �rva – kezdte cs�t�rt�ki, „�jurv�da – a bizony�t�k-alap� gy�gy�szati rendszer” c�m� el�ad�s�t Madhaw Singh Baghel professzor. India egyik legnevesebb �jurv�da orvosa az�rt �rkezett n�gy h�nappal ezel�tt Debrecenbe, hogy bemutassa ezt a komplex tudom�nyt, �s megteremtse a Debreceni Egyetemen egy �jurv�da Int�zet alapjait.

Indi�ban k�r�lbel�l 260 oktat�si int�zm�nyben tan�tj�k az �jurv�da tanait. A kurzus 5 �s f�l �ves, majd a v�lasztott szakir�nyt �jabb h�rom �vig saj�t�tj�k el. Baghel professzor 12 �vig tanulta a t�bb mint �tezer �ves rendszert, mely sz� szerinti ford�t�sban az �let tudom�ny�t jelenti. Az �jurv�da k�t legfontosabb pill�re a fizikai-szellemi eg�szs�g �s �leter� meg�rz�se, illetve maga a gy�gy�t�s, a betegs�g el�z�se. Az �jurv�da szenth�roms�ga a test, a l�lek �s az elme eg�szs�ge valamint egyens�lya.

Baghel professzor bemutatta az �jurv�da alapvet� kifejez�seit, k�zt�k az �gynevezett d�s�kat – vatta (mozg�s energi�ja), pitta (agym�k�d�s, elme), kapha (fizikai test) – melyek felboml� harm�ni�ja okozza a betegs�get. Besz�lt az egy�ni be�ll�t�d�sr�l, vagyis az �gynevezett prakritir�l, a rendk�v�l kifinomult diagnosztikai rendszerr�l, az �jurv�dikus ter�pia fajt�ir�l �s olyan csodan�v�nyekr�l, amelyeket Indi�ban gy�gy�t�sra is haszn�lnak. Ilyenek p�ld�ul az indiai egres, a hossz� bors, az �lombogy� vagy az indiai �telek legjellemz�bb f�szere, a kurkuma. Ennek j�t�kony hat�s�val magyar�zz�k p�ld�ul azt is, hogy Indi�ban l�nyegesen kevesebb Alzheimer- �s Parkinson-k�rban szenved� beteg van.

A doktor arra is kit�rt, hogy az �jurv�da r�sze a j�ga �s a medit�ci�. Az indiai minisztereln�k kezdem�nyez�s�re 177 orsz�g t�mogat�s�val nyilv�n�totta az ENSZ j�nius 21-�t a j�ga vil�gnapj�v�.

Egy �rdekes most zajl� indiai kutat�sr�l is sz� esett: ennek eredm�nyek�nt �t �ves t�vlatban elk�sz�lhet egy olyan sz�m�t�g�pes program, amely egy be�ltetett chip seg�ts�g�vel jelzi, ha felborul az ember h�rom d�s�j�nak egyens�lya. A program arra is k�pes lesz, hogy betegs�gekre val� genetikai hajlamot megjelen�tse, �gy prevenci�ra is gy�gy�t�sra is alkalmas lehet, c�lja pedig az orvosi beavatkoz�sok cs�kkent�se.

MS Baghel professzor szeml�letes p�ld�val �rz�keltette, hogy az �jurv�da nem a nyugati orvosl�s ellen dolgozik, hiszen ha egy harcban a kard a modern orvostudom�nyt, a pajzs pedig az �jurv�d�t szimboliz�lja, akkor e k�t eszk�zzel egy�tt lehet h�bor�t gy�zni.

A szakember el�ad�sa ut�n k�rd�sekre v�laszolva azt is elmondta, hogy az �jurv�da Int�zetben n�gy l�pcs�ben vezetik majd be a tudom�ny oktat�s�t. El�sz�r azokat az orvosokat k�pezik ki, akik k�s�bb maguk is tan�thatj�k majd a komplex rendszert. Ezt k�vet�en azok a szakemberek ismerkedhetnek meg az �jurv�d�val, akik seg�thetik az orvosok munk�j�t. K�s�bb a laikusok sz�m�rai is szerveznek majd kurzusokat, melyeken a mindennapi �letben hasznos�that� ismeretekkel, az �letmin�s�get jav�t� tan�csokkal l�tj�k el az �rdekl�d�ket. V�g�l a PhD-hallgat�kat, mint a j�v� kutat�it is bevonj�k az oktat�sba.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!