M�rn�k, villanyszerel�, k�m�ves, burkol� – csak n�h�ny azon hi�nyszakm�k k�z�l, amelyek n�lk�l egy �p�t�ipari c�g bizony megn�zheti mag�t – nyilatkozta a Napl�nak Mikl�ssy Ferenc, a Kevi�p Kft. �gyvezet� igazgat�ja. Cip�sz, cip�fels�r�sz-k�sz�t� – toldotta meg a sort J�nosi Imre, a hajd�b�sz�rm�nyi Progresz Cip�ipari Kft. �gyvezet� igazgat�ja.
Fejben fel�p�teni
„M�g r�gen egy beruh�z�s megval�s�t�sa sor�n a munk�k 10 sz�zal�ka volt az el�k�sz�t�s �s 90 sz�zal�k a kivitelez�s, napjainkra ez 40/60 sz�zal�kra m�dosult. Az id� p�nz, a korszer� technol�gi�k haszn�lat�hoz felk�sz�lt szakemberek kellenek, a sikeres megval�s�t�shoz pedig t�k�letes el�k�sz�t�s. Att�l kezdve, hogy hol �lljon a toronydaru, od�ig, hogy melyik �p�t�anyagot hov� kell lerakni vagy, hogy melyik g�pet mikor, hov� kell vez�nyelni. Ez komoly logisztik�t, m�rn�ki precizit�st k�v�n. Csakhogy a m�rn�k ugyanolyan hi�nycikk manaps�g, mint az �p�t�ipari szakmunk�s. Nincs mese, a szak�rtelmet egyre ink�bb meg kell fizetni egy olyan vil�gban, ahol a beruh�z�st el�sz�r fejben kell fel�p�teni” – fogalmazott Mikl�sy Ferenc.
Nem jobb a helyzet a j�rm�jav�t�s ter�n sem – tudtuk meg Horv�th S�ndort�l, a Suzuki Stop Aut�h�z �gyvezet�j�t�l. � azt tapasztalja, hogy �n�ll� munkav�gz�sre alkalmas fiatal szakembert szinte lehetetlen tal�lni, az �ll�shirdet�seikre nem taposs�k egym�s sark�t az aut�szerel�k vagy a karosz�ri�sok.
Fot�: Matey Istv�n ©
– Az iskolapadb�l kiker�lt gyerekeket �jra fel kell �p�teni, hiszen gyakran hi�nyoznak az alapjaik. T�bb �vbe �s sok p�nzbe ker�l egy szakember kinevel�se, �s bizony el�fordul, hogy az illet� k�lf�ld�n vagy valamelyik konkurens c�gn�l kamatoztatja a n�lunk tanultakat – jelentette ki a g�pj�rm� m�rkakeresked�.
Az �let iskol�ja
J�nosi Imre cip�ipari c�ge mintegy 150 embert foglalkoztat, de k�z�l�k csup�n egy olyan van, aki iskol�ban tanulta a cip�fels�r�sz-k�sz�t�st. – H�zon bel�l folyamatos ki- �s �tk�pz�sekkel igyeksz�nk megfelelni a jellemz�en n�met partnereinknek. Ez nem egyszer� egy olyan szakm�ban, amib�l a ’90-es �vek v�ge �ta gyakorlatilag nincs iskolarendszer� oktat�s. �gy is fogalmazhatn�k, hogy a mi ipar�gunkat r�gen le�rt�k ebben az orsz�gban – mondta a c�gvezet�.
Boros J�zsef vend�gl�t�ipari �rdekelts�gei is hasonl� probl�m�kkal k�zdenek. „A szak�csok, meg a pinc�rek ny�ron t�megesen mennek le dolgozni a Balatonhoz a nagy p�nz rem�ny�ben, m�s k�rd�s, hogy az�rt (ha megkapj�k egy�ltal�n) esetleg napi 16 �r�kat kell mel�zni. Az Aranybik�ba tervezett cukr�szathoz is j� ideje hi�ba keresek olyan cukr�szokat, akik elb�rnak egy ekkora feladattal. A frissen v�gzett gyerekek k�z�tt kev�s az �lesben bevethet�, a leg�gyesebbek pedig hamar megpattannak k�lf�ldre” – sorolta a h�tk�znapok gondjait az ismert v�llalkoz�.
Marad a betan�t�s
F�l�p Zsolt, a Balmaz S�t�de Kft. �gyvezet�je szerint a hamarosan megjelen� �j szakk�pz�si rendelet szerint �szt�l m�r csak azok oktathatnak tanul�t, akiknek mestervizsg�juk van. „Ehhez elsz�nts�g �s h�rom �v gyakorlat kell, csakhogy ilyen s�t�ipari dolgoz� kev�s van. A j� szakemberek elhagyj�k az orsz�got, sokszor betan�tott munkaer�re kell hagyatkozni. Ez�rt is javasolja a p�ksz�vets�g azt, hogy h�rom �v tanul�s ut�n a p�lyakezd�nek legal�bb ugyanennyi id�t Magyarorsz�gon, a szakm�ban kelljen dolgoznia” – �rvelt a s�t�ipari v�llalkoz�.
Kint sincs kolb�szb�l a ker�t�s
�les Zsolt t�z �ve v�gzett Beretty��jfaluban forg�csol�k�nt, �s kilenc �v szakmai rutinnal a h�ta m�g�tt d�nt�tt �gy, hogy a feles�g�vel �s a gyerek�vel Angli�ban pr�b�l szerencs�t.
�les Zsolt: „a nyelvtud�sodnak megfelel� munk�t kapsz” | Fot�: Matey Istv�n ©
„Mivel nem besz�ltem el�g j�l a nyelvet, �gy terveztem, hogy egy �vig elv�llalok b�rmilyen munk�t az idegen nyelvi k�zegben, �s ut�na majdcsak tal�lok munk�t a szakm�mban. Egy �v ut�n azt �reztem, hogy nyelvtanul�s dolg�ban legal�bb m�g egy �vre sz�ks�gem lenne, ugyanakkor att�l f�ltem, hogy a szakm�b�l kiesek. K�zben Magyarorsz�gon t�rv�nyt hoztak arr�l, hogy a feles�gem a gyerek mellett v�llalhat munk�t, ez�rt �gy gondoltuk, hogy k�t keresetb�l itthon is meg�l�nk. Hazaj�tt�nk �s egy h�t alatt elhelyezkedtem. Megmunk�l� k�zpontot programozok �s kezelek, ami komoly feladat, r�ad�sul a szakmai el�rel�p�sre is m�dot ad – mondta Zsolt.
�rdekes kett�ss�g
Huszti Zolt�n g�pi forg�csol� az inas�veit is a GABO-2000. Kft.-n�l t�lt�tte, �gy az idei m�r a nyolcadik �ve az els� munkahely�n.
Huszti Zolt�n | Fot�: Matey Istv�n ©
– Nagyon nem mindegy, hogy a szakmunk�stanul� milyen gyakorl�helyet, illetve milyen oktat�t fog ki. Nekem dupl�n szerencs�m volt, hiszen remek szaki mellett leshettem el a szakma fort�lyait, r�ad�sul az �desap�m is ezzel foglalkozott. Hatodikos �ltal�nos iskol�sk�nt m�r ott �lltam az esztergapad mellet �s csod�ltam, amit az ap�m csin�l. Ezt a fajta elhivatotts�got, �s �rdekl�d�st gyakran hi�nyolom a mai tanul�kb�l – osztotta meg vel�nk tapasztalatait Zolt�n, aki �rdekes ellentmond�snak �rzi azt, hogy mik�zben szakmunk�sokb�l �ll�t�lag orsz�g-, s�t Eur�pa-szerte hi�ny mutatkozik, az � oszt�lyukban a 15 v�gz�s k�z�l mind�ssze h�rman dolgoznak forg�csol�k�nt a szakm�ban.