N�pess�grobban�s Gy�rben �s Ny�regyh�z�n | Forrás: origo.hu |
Utolsó módosítás: 2015-06-30 11:40:26 | Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19384 |
Kedvez�nek nevezte�a legfrissebb demogr�fiai adatokat Harrach P�ter, a KDNP frakci�vezet�je, arr�l azonban�m�r elfelejtett eml�t�st tenni, hogy sajnos a hal�loz�sok sz�m�ban tov�bbra sem siker�lt jelent�s cs�kken�st el�rni. Ha hosszabb id�soron szeml�lj�k az adatokat, akkor azt l�thatjuk, hogy 2011 janu�rja �ta az �lve sz�let�sek sz�ma nagyj�b�l 7 �s 8 ezer k�z�tt mozog kisebb-nagyobb elt�r�sekkel.
Harrach P�ter kedvez� demogr�fiai folyamatokat l�t
Fot�: Poly�k Attila - OrigoNagyon kedvez�tlen viszont, hogy az idei �v els� k�t h�napj�ban az elh�z�d� influenzaj�rv�ny miatt a hal�loz�sok sz�ma nagyon komoly m�rt�kben megugrott. Csak janu�rban �s febru�rban t�bb mint 26 ezren haltak meg, m�g 2014 ugyanezen id�szak�ban csak 21 500-an. Kedvez� adat, hogy az �v els� n�gy h�napj�ban n�tt a h�zass�gk�t�sek sz�ma, �s h�rom sz�zal�kkal t�bben sz�lettek, mint egy �ve.
A n�pess�gfogy�s az eg�sz fejlett vil�gon, ezen bel�l az EU tag�llamaiban is komoly probl�ma. A KSH egy, a t�m�ban k�sz�lt �j tanulm�nya r�mutat, hogy k�l�n�sen a 2008-ban kit�rt p�nz�gyi �s gazdas�gi v�ls�g sor�n v�ltoztak meg az uni�t jellemz� term�kenys�gi trendek.
Az ezredfordul�t k�vet�en folyamatosan kitol�dott a gyermekv�llal�s �tlagos �letkora, a vizsg�lt id�szak v�g�n m�r30 �ves kor felett volt az any�k �tlagos �letkora az Eur�pai Uni�ban.2013-ban a vil�gra j�tt gyermekeknek m�r t�bb mint a fele 30 �ves vagy ann�l id�sebb any�t�l sz�letett.
Egyre id�sebb korukban sz�lnek a n�k Eur�p�ban
Forr�s: ThinkstockA teljes term�kenys�gi ar�nysz�m alakul�s�nak a tekintet�ben sem t�l r�zs�s a helyzet. Ez a sz�m a sz�l�k�pes kor� n�i n�pess�gre (15–49 �v k�z�tt) jut� sz�let�sek �tlag�t jelenti. Ha ez az �rt�k 2,1 f�l�tt van, akkor n�vekszik a n�pess�g, ha ez alatt, akkor cs�kken. Uni�s szinten ez a sz�m a 2001-es 1,61-r�l 2013-ra 1,55-ra m�rs�kl�d�tt.A legnagyobb visszaes�k Ciprus, Portug�lia �s M�lta voltak, m�g a legnagyobb el�rel�p�s Szlov�ni�ban, Csehorsz�gban �s Lettorsz�gban tapasztalhat�.
Magyarorsz�g helyzete ellentmond�sosan alakult: 2013-ban magasabb term�kenys�gi mutat�val b�szk�lkedhetett, mint az �vezred kezdet�n, m�gis �t hellyel esett vissza, �s az 1,4-es mutat�val a k�z�pmez�nyb�l a rangsor utols� negyed�be ker�lt. Egy�bk�nt haz�nkban legut�bb 1975–1980 k�z�tt volt ez a mutat� a l�lektaninak sz�m�t� 2,1-es �rt�k f�l�tt.
Portug�li�ban is nagyon kedvez�tlen a n�pesed�si helyzet
Forr�s: Pusk�s Zolt�nNemr�giben szint�n a KSH tette k�zz� az elm�lt id�szak n�pesed�si adatainak megy�nk�nti bont�s�t. Ebb�l kider�lt, hogy a sz�let�sek �s a hal�loz�sok egyenlege igen t�g �rt�kek k�z�tt mozgott 2014 els� negyed�ve��s 2015 els� negyed�ve k�z�tt.A term�szetes fogy�s Pest �s Kom�rom-Esztergom megy�ben er�s�d�tt a legjelent�sebben,t�bb mint a k�tszeres�re emelkedett, N�gr�d �s Vas megy�ben azonban a n�pess�gfogy�s lassult.