Nem egyed�l�ll� a mostani v�ls�g

Az Eur�p�t s�jt� v�ls�g kapcs�n Emmott kifejti, hogy a jelenlegi szitu�ci� nem p�lda n�lk�li, hiszen az 1980-as �vek v�g�n, az 1990-es �vek elej�n is rendk�v�li m�don s�r�s�dtek �ssze a kih�v�sok: Jap�n �gy t�nt, �tveszi Amerika vezet� szerep�t, az Egyes�lt �llamok gazdas�ga stagn�lt, a Szovjetuni� �sszeoml�sa nyom�n k�osz fenyegetett, K�n�ban a Tienanmen t�ri esem�nyek keltett�k a fesz�lts�get, majd Szaddam Husszein lerohanta Kuvaitot.

Ugyanakkor elismeri, hogy az Eur�pai Uni�ra egyszerre z�dult most rengeteg olyan kih�v�s – menek�lt kr�zis, stagn�l� gazdas�gok, az eur� k�r�li bizonytalans�g, ad�ss�gv�ls�g, a nacionalizmus er�s�d�se, Nagy-Britannia lehets�ges t�voz�sa, a megoldatlan ukr�n v�ls�g –, amelyeket egyes�vel is neh�z lenne kezelni.

Vesz�lyes ir�nyba indultak teh�t a dolgok, az �sszetetten s�lyos helyzet a nacionalizmus er�s�d�s�nek meleg�gya is lehet egyre t�bb tag�llamban.

Ezt tapasztalhatjuk Franciaorsz�gban, Magyarorsz�gon, s�t Nagy-Britanni�ban is" – mondta az Economist volt f�szerkeszt�je az Alapblognak adott interj�ban.

Cameron sz�vets�geseket keres politik�j�hoz

David Cameronnak �s korm�ny�nak belpolitikai okokb�l sz�ks�ges az Uni�ban marad�sr�l sz�l� referendum. Ez alapvet� �rdeke �s egy�bk�nt is bizony�tani k�v�nja v�laszt�i el�tt, hogy hat�rozott elk�pzel�sei vannak az Uni� gy�keres reformj�r�l. Ehhez pedig sz�vets�gesekre lesz sz�ks�ge. Neki tulajdonk�ppen mindegy, kik lesznek azok, �m m�gis er�sen gyan�that�, hogy

ink�bb keresg�l a demokratikusabb �s az egy�rtelm�en piacbar�t k�zegben, mintsem olyanok k�r�ben, akik autokratikus von�sokat mutatnak.

Emmott hozz�teszi, hogy l�ttunk m�r brit r�szr�l k�nyelmetlen taktikai sz�vets�geket, p�ld�ul Jean-Claude Juncker megv�laszt�sakor.

David Cameronnak �gyesen kell navig�lnia lehets�ges sz�vets�gesek keres�s k�zben.

Forr�s: AFP/Michaela Rehle

Er�s�d� populista nacionalizmus

Emmott foglalkozik azzal, hogy a liber�lis demokr�ci�k vagy az er�s k�zzel ir�ny�tott korm�nyzatok tudnak-e most hat�konyabban probl�m�t megoldani: „Ez egy l�tez� frontvonal, amely elv�lasztja a tag�llamokat egym�st�l. M�s k�rd�s, hogy az autokrat�k „�lruh�t �ltenek” az�ltal, hogy egy demokratikus keretrendszerben m�k�dnek, ilyen p�ld�ul Franciaorsz�gban Marine Le Pen �s p�rtja. Att�l tartok, hogy a populista nacionalizmus ilyesfajta er�s�d�se v�gs� esetben ak�r totalitarizmushoz is vezethet.

M�s orsz�gokban, bele�rtve Magyarorsz�got is, egy�rtelm�en hat�rozottabb er�fesz�t�seket tesznek az er�sebb korm�ny ir�ny�ba. Mik�zben k�r�lb�sty�zz�k a korm�ny hatalm�t egy n�vlegesen demokratikus int�zm�nyrendszer keretein bel�l, az ellenz�ket folyamatosan gyeng�tik.

Mindenesetre az Uni� t�bb orsz�g�ban tapinthat� egy tendenciaszer� elmozdul�s autokratikus ir�nyba

- v�lekedik Bill Emmott az Alapblognak adott interj�ban.

Bill Emmott

Forr�s: Alapblog

A t�zsdei es�sek m�g�tt is m�s probl�m�k �llnak

Els�sorban K�na, m�sodsorban a felt�rekv� gazdas�gok lassul�sa vagy ad�ss�g- �s korrupci�s probl�m�k – l�sd Malajzia, Braz�lia – kics�csosod�sa, illetve a nyersanyag�rak zuhan�sa miatt �lez�dtek ki a piaci fesz�lts�gek, ezek miatt ker�ltek lejtmenetbe a t�zsdei �rfolyamok. Ezek azonban csak felsz�ni okok.

A val�di ok a politika.

Ezen orsz�gok politikai d�nt�shoz�i felett nincs �rdemleges kontroll. A vil�ggazdas�g v�ltoz�sai nyom�n kialakul� v�ls�gok k�zepette ez�rt azt�n nem tudnak �s nem is akarnak rugalmasan reag�lni a kih�v�sokra: a sz�ks�ges reformok, v�ltoztat�sok v�grehajt�s�t megtagadj�k.

Azt hiszik, hogy a politik�jukon val� v�ltoztat�s, a rugalmas p�rbesz�d a m�sk�nt gondolkod�kkal, ellenz�kkel a gyenges�g a jele. M�rpedig az � term�szet�k l�nyege, hogy er�snek kell l�tszaniuk, mert egy�bk�nt elvesz�thetik a hatalmukat. Ebb�l k�vetkezik, hogy

v�ls�ghelyzetekben a rugalmas alkalmazkod�s helyett mindig az �llami b�rokr�ci�t er�s�tik tov�bb.

Holott gazdas�gi probl�m�ik enyh�t�se v�gett �ppens�ggel ennek az ellenkez�j�t kellene csin�lniuk. A v�ls�g �r�gy�n pedig m�g autokratikusabb ir�nyba tolj�k orsz�gaikat, a probl�m�k�rt pedig egyre ink�bb m�sokat tesznek felel�ss�. Objekt�ve ezzel viszont tov�bb rontj�k a gazdas�gi poz�ci�jukat, feler�s�tik a vil�gpiaci bizonytalans�got.

A demokratikus Nyugat-Eur�pa is szenved

Ezzel szemben a nyugat-eur�pai gazdas�gok �s t�rsadalmak alkalmazkod�k�pess�g�kn�l fogva a v�g�n tudj�k az�rt kezelni a s�lyos kih�v�sokat. Ann�l is ink�bb, mert nem m�sokban keresik a probl�m�k okoz�it. Az eur�pai orsz�gok t�bbs�ge, illetve az Amerikai Egyes�lt �llamok hagyom�nyosan bizony�tj�k, hogy legt�bbsz�r tanulnak a hib�kb�l �s alkalmass� v�lnak az �jra �s �jra el�fordul� nagyobb gazdas�gi-p�nz�gyi probl�m�ik kezel�s�re.

A 2008 �ta eltelt hossz� id�h�z k�pest eddig csak cammogva indult be valamif�le csek�ly n�veked�s az eg�sz nyugati vil�gban. Mindek�zben az EU-ban h�szmilli� f�l�tti munkan�lk�lit tartunk nyilv�n, az Egyes�lt �llamokban az elm�lt h�t esztend� leforg�sa alatt m�giscsak nyolcmilli�ra zuhant a sz�muk. Ott a gazdas�g kezd lend�letbe j�nni, �ppen ez�rt ez is �t fog – mint mindig – „ragadni” Eur�p�ra is - �ll�tja Emmott.

Szeptember 16-17-�n az amerikai jegybankon lesz a befektet�i vil�g szeme

Forr�s: REUTERS/Jonathan Ernst

Csak decemberben lesz Fed kamatemel�s

Bill Emmott tov�bbra is kitart azon kor�bbi, m�g a k�nai probl�ma kirobban�sa el�tt v�lem�nye mellett, hogy az amerikai jegybank csak decemberben fog kamatemel�sbe kezdeni. Szerinte e tekintetben a Fed csak �s kiz�r�lag az amerikai gazdas�g �llapot�t fogja figyelembe venni, nem lesz tekintettel se Eur�p�ra, se K�n�ra.