Id�n m�r�az Uber a vil�g legnagyobb taxit�rsas�ga, pedig egyetlen aut�val sem rendelkezik, a Facebook lett a legn�pszer�bb m�dium, pedig nem gy�rt saj�t tartalmat. Az Alibaba a vil�g legnagyobb keresked�je, pedig nincs saj�t k�szlete �s rakt�ra, az Airbnb a vil�g legnagyobb sz�ll�shely-szolg�ltat�ja, pedig nincs egyetlen �p�lete sem.

Lem�k G�bor, a Magyar Mobilt�rca Sz�vets�g f�titk�ra a�Mobil Weekend nev� rendezv�nyen arr�l besz�lt, hogy hamarosan a konzervat�v p�nz�gyi vil�got is el�ri az az �talakul�s, amelyen m�r �tesett a kereskedelem (Amazon, eBay), a hirdet�si piac (Google), a vide�k�lcs�nz�s (Netflix) �s a t�vk�zl�s (Skype, Facebook, Viber).

Lem�k G�bor, a�Magyar Mobilt�rca Sz�vets�g f�titk�ra a Mobil Weekenden

Forr�s: Origo / H�hner Petra

Elavultak a bankok

1988-ben a Los Angeles Times szerkeszt�i megpr�b�lt�k megj�solni, hogy milyen lesz a j�v� 2013-ban. J�v�k�p�kben voltak intelligens aut�k �s robotok is, ami azonban val�ban meghat�rozza a mostani �let�nket, az hi�nyzott: a mobiltelefon. Ennek az oka, hogy m�g a nyolcvanas �vek v�g�n is nagyon dr�ga volt a k�sz�l�k, r�ad�sul a percd�jakat is arany�rban m�rt�k. Az �tt�r�s 2008-ban t�rt�nt, azzal, hogy megjelent az iPhone.B�r nem az iPhone volt az els� okostelefon, ez hozta el a mobilnetez�st �s a mobilappokat,amelyek az �let minden ter�let�t �jrarendezik, �s hamarosan a bankszektor is sorra ker�l.

A banki szolg�ltat�sok �ra gyakran nem eg�szen fair, az �gyint�z�s pedig id�ig�nyes. A legjobb aj�nlatot is macer�s megtal�lni, hiszen egy banki hirdetm�ny, amelyb�l t�j�koz�dhatunk, �tlagosan 40-50 oldal, a mell�kletek �s az �ltal�nos szerz�d�si felt�telek n�lk�l. Lem�k G�bor szerint ez jelent�sen megnehez�ti a tudatos bankv�laszt�st.R�ad�sul a 14-19 �ves koroszt�ly, amelynek l�tsz�ma 600-700 ezer f� Magyarorsz�gon, m�r csak mobilon int�zn� az �gyeit– min�l gyorsabban �s hat�konyabban –, a bankok vil�ga pedig idegen t�l�k. Felm�r�sek szerint �k sz�vesebben venn�nek ig�nybe p�nz�gyi szolg�ltat�sokat olyan c�gekt�l, mint a Google, a Pay Pal vagy az Apple, illetve er�sen szimpatiz�lnak a startupokkal” – tette hozz� a szak�rt�.

P�nz�gyi szolg�ltat�s bankok n�lk�l

A mai banki szektor 10-20 �ves informatikai rendszereket haszn�l, amelyek lass�ak �s dr�g�k, ezt pedig egyre t�bben l�tj�k, akik nem restek tenni a v�ltoz�s�rt.Gyarapszik a digit�lis p�nz�gyi technol�gi�kra �p�l� startupok, vagyis a fintech (financial technology) startupok sz�ma.A fenti probl�m�kat vette �szre t�bbek k�z�tt a TransferWise nev� startup k�t alap�t�ja is, akik sikeres p�nzv�lt� szolg�ltat�st ind�tottak a bankrendszer megker�l�s�vel. Mindketten Angli�ban dolgoztak, ahol az egyik�k eur�ban kapta a fizet�s�t, amit mindig �t kellett v�ltani fontra, m�sikuk pedig a fontban kapott fizet�s�t v�ltotta eur�ra, hogy fizethesse az otthoni lak�shitel r�szleteit. Mindketten sokat buktak a v�lt�son minden h�napban.

Azt�n j�tt az �tlet, hogy egy k�z�ss�gi rendszert szerveznek, ahol egym�sra tal�lnak a szerepl�k, �s meg�ssz�k a p�nzv�lt�st. Ma egymilli�rd doll�r a startup �rt�ke, amely megegyezik egy kis vagy k�zepes magyarorsz�gi bank �rt�k�vel.

A fiatalok sz�vesebben b�zn�k p�nz�ket a Google-re, mint a bankokra

Forr�s: MTI/Illy�s Tibor

Mi lesz �gy a bankszektorral?

A fintech startupok paradigmav�lt�st hozhatnak: darabjaira szedhetik a most l�tez� banki megold�sokat.Iszonyatos mennyis�g� kock�zati t�ke �ramlik most ezekbe a startupokba, nemcsak Amerik�ban, hanem Eur�p�ban is.Az Accenture nev� vezet�si tan�csad�ssal �s technol�giai szolg�ltat�sokkal foglalkoz� vil�gc�g 2013-ban azt j�solta, hogy a bankok 2020-ra elvesz�tik a bev�tel�k 35 sz�zal�k�t, az�rt, mert nem el�g hat�konyak, �gy a fintech startupok a hely�kre l�pnek a piacon.

Lem�k G�bor szerint h�rom verzi� lehets�ges a bankok hossz� t�v� j�v�j�t illet�en:

• a fintech startupok legyalulj�k a teljes bankrendszert,
• a fintech startupok csak a bankrendszer egyes r�szeit gyalulj�k le,
• a bankszektor szerepl�i partners�get k�tnek a fintech startupokkal.

Ut�bbira m�r van is n�h�ny p�lda, ugyanis t�bb bank m�k�dtet acceler�tor programokat a p�nz�gyi startupok t�mogat�s�ra.

Az innov�torok dilemm�ja

Arra a k�rd�sre, hogy a bankok maguk mi�rt nem fejlesztenek, hiszen p�nz�k lenne r�, azt a v�laszt adta a szakember, hogy azok a v�llalatok, amelyek uralnak egy piacot, �s stabil a helyzet�k, nem felt�tlen�l veszik �szre, hogy valaki meg akarja enni az eb�dj�ket, vagy hogy m�r el is kezdte. Itt j�n a k�pbe az, amit az�innov�torok dilemm�j�nak h�vnak:az innov�ci� plusz er�forr�sokat ig�nyel, mik�zben egy term�k bevezet�se j� es�llyel buk�sra van �t�lve a piacon.Ez�rt, akiknek j�l megy, nem fektetnek hangs�lyt a fejleszt�sre, pedig fejleszt�sre sz�ks�g van, �s az elmaradotts�g miatt nagy piacvezet� c�gek juthatnak cs�dbe az�rt, mert csak a fogyaszt�k aktu�lis ig�nyeire koncentr�l, a j�v�beli ig�nyekre pedig nem k�sz�l fel.