�rv�nytelen�tett�k azt az adatforgalmi meg�llapod�st, amely lehet�v� tette, hogy az Eur�pai Uni� tag�llamai �s az Egyes�lt �llamok k�z�tt szabadon sz�ll�tsanak adatokat a techc�gek.
A Facebook, a Google �s a Twitter eddig k�nnyed�n mozgathatta az uni�s felhaszn�l�kr�l sz�l� inform�ci�kat, l�v�n amerikai sz�khely� c�gekr�l van sz�, �s ez�ltal kev�sb� szigor� el��r�sokat kell betartaniuk. Ez azonban mostant�l nem lehets�ges.
A k�z�ss�g 80 sz�zal�k�t �rinti a meg�llapod�s elt�rl�se
Forr�s: AFP/Josh EdelsonA mostani d�nt�s az Egyes�lt �llamokon �s Kanad�n k�v�l �l� feln�tt mag�nszem�lyeket �rinti, akiket a k�z�ss�gi oldalak eur�pai k�zpontjai szolg�lnak ki. �rorsz�gban t�rolja p�ld�ul a Facebook az eur�pai, �zsiai, afrikai �s ausztr�liai felhaszn�l�k adatait is.
Ez a teljes Facebook-k�z�ss�g 80 sz�zal�ka:�t�bb mint egymilli�rd f�, vagyis a glob�lis internethaszn�l�k mintegy 30 sz�zal�ka. A b�r�s�g d�nt�se �gy ezen felhaszn�l�k szerz�d�s�t �rinti.
Egy fecske csin�lt nyarat
Az adatforgalmi meg�llapod�s elleni k�zdelem t�bb �vre ny�lik vissza. Max Schrems,�az akkor m�g v�gz�s joghallgat� �s aktivista az Edward Snowden �ltal kirobbantott k�mbotr�ny hat�s�ra�megkereste�a Facebook eur�pai k�zpontj�t, hogy megtudja, mik�nt v�dik adatainkat a techc�g munkat�rsai. Abb�l indult ki, hogy
az amerikai korm�ny mindent �tvil�g�tott.
A titkosszolg�lat k�nnyed�n kik�rhette az amerikai c�g �r szerveren t�rolt adatait, vagyis az eur�pai facebookoz�kr�l sz�l� inform�ci�kat is a 2000 �ta �rv�nyben l�v� Safe Harbor �ltal.
Max Schrems a b�r�s�g �t�lethozatal�n
Forr�s: AFP/John ThysAmikor Schrems a c�g adatkezel�se ir�nt �rdekl�d�tt, a Facebook lepattintotta, mondv�n: az EU-nak �rv�nyes adatkereskedelmi egyezm�nye van Amerik�val, �s nem tartoznak elsz�mol�ssal a kik�rt gigab�jtok r�szleteir�l.
A fiatalember az�EU legfels�bb b�r�i szerv�hez, az Eur�pai B�r�s�ghoz fordult. Kezdem�nyez�s�re per indult �t nagy amerikai technol�giai c�g – az Apple, a Facebook, a Microsoft, a Skype �s a Yahoo – adatkezel�si gyakorlat�val kapcsolatban. Az akkor m�r b�csi jog�sz Schrems�egy t�bb ezer f�s k�z�ss�g k�pviselet�ben j�rt el.
– A port�l �nk�nt hozz�j�rult az NSA Prism nev� h�rszerz�i programj�hoz, amelynek keret�ben adatokat adott �t a hivatalnak felhaszn�l�ir�l, �gy �zenetekhez, fot�khoz, vide�khoz, elk�ld�tt f�jlokhoz �s k�z�ss�gi tev�kenys�ghez adtak hozz�f�r�st.
– A k�z�ss�gi oldal k�ls� honlapon kereszt�l is adatokat gy�jt a l�jkgombja seg�ts�g�vel.
– A felhaszn�l�i szok�sokat megfigyelik �s elemzik.
– A Graph Search k�z�ss�gi keres� k�meszk�zk�nt is haszn�lhat�.
– Adatokat tov�bb�tanak jogosulatlanul harmadik f�lnek, �gy k�ls� alkalmaz�sok sz�m�ra.�
Az adatv�delmi szab�lyzat nem felel meg az uni�s jogszab�lyoknak.
Az utols� meghallgat�son tavasszal�m�r elhangzott egy uni�s jogtan�csos sz�j�b�l az a mondat, hogy�"Ha van Facebook-fi�kja, fontolja meg a megsz�ntet�s�t." Ezek ut�n kev�ss� volt meglep�, hogy az Eur�pai B�r�s�g v�g�l a mai napon a Safe Harbor felbont�sa mellett d�nt�tt.
Ideje volt cselekedni
Noha sokan tartanak t�le, hogy ez a l�p�s egy�tt j�r majd a k�z�ss�gi m�dia �s a techbirodalmak Eur�p�b�l val� kivonul�s�val, egyel�re�nem kell att�l f�lni, hogy �r�kre beadja a kulcsot a Facebook. Az azonban biztos, hogy �j, hat�kony megold�sokkal kell el��llnia, ha tov�bbra is eur�pai szerverekr�l k�v�nja kiszolg�lni az Amerik�n k�v�li k�z�ss�get.
"Az els�dleges szempont az adatv�delem jav�t�sa.�T�l sokat besz�l�nk r�la, h�nyszor s�rtik meg a szem�lyes adataink v�delm�hez f�z�d� jogot, ideje tenni is valamit" –�nyilatkozta kor�bban Schrems az Orig�nak.
K�rd�s, milyen egy�ttm�k�d�s l�p a Safe Harbor hely�be. A c�l egy�rtelm�en az uni�s jogszab�lyok betart�sa, a nagyobb �tl�that�s�g �s ellen�rizhet�s�g, hogy a felhaszn�l� �tvehesse az ir�ny�t�st az adatai felett.