Az elm�lt id�szakban h�rom vezet� eur�pai politikus is s�lyos kijelent�seket tett – utal r� Varufakisz. Az olasz minisztereln�k, Matteo Renzi p�ld�ul igen k�zel j�rt ahhoz – legal�bbis retorikailag –, hogy komoly csap�st m�rjen a n�metek �ltal oly r�g�ta v�delmezett fisk�lis szab�lyokra. Azzal fenyegetett ugyanis, hogy amennyiben az Eur�pai Bizotts�g nem fogadja el az olasz k�lts�gvet�st, azt v�ltozatlanul fogj�k �jra beny�jtani. Renzi r�ad�sul nem els� alkalommal megy szembe a n�met vezet�kkel, �s az sem v�letlen, hogy mindez az ut�n k�vetkezett be, hogy p�nz�gyminisztere, Pier Carlo Padoan h�napokon kereszt�l igyekezett kifejezni elk�telezetts�g�t az eur�z�na n�metek �ltal t�mogatott szab�lyrendszere ir�nt – �rja a Project Syndicate-en megjelent elemz�s.

Politikai ellen�ll�s

Renzi ugyanis meg�rtette, hogy

a n�metek �ltal propag�lt takar�koss�ghoz val� ragaszkod�s csak m�lyebb stagn�l�sba vezeti az olasz �llamh�ztart�st,

mik�zben tov�bb rontja a GDP-ar�nyos ad�ss�got. A b�lcs politikus pedig tudja, hogy ez az egyik legr�videbb �t a v�laszt�si katasztr�f�hoz – hangs�lyozza Varufakisz.

Tartalm�ban �s st�lus�ban egyar�nt m�s hangot �t�tt meg Emmanuel Macron francia gazdas�gi miniszter. A bank�rb�l lett politikus egy�bk�nt az�rt is van k�l�nleges helyzetben, mert Fran�ois Hollande egyetlen olyan minisztere, aki egyszerre l�tja vil�gosan Franciaorsz�g �s Eur�pa makrogazdas�gi kih�v�sait, �s mindek�zben n�met r�szr�l is megbecs�l�snek �rvend mint reformer �s t�rgyal�partner. Vagyis amikor � besz�l „k�zelg� vall�sh�bor�r�l” a k�lvinista �s n�metek �ltal domin�lt �szakkelet �s a f�k�nt katolikus perif�ria k�z�tt, akkor Varuf�kisz szerint �rdemes komolyan venni.

A nagy n�met terv

Wolfgang Sch�uble n�met p�nz�gyminiszter nemr�giben tett kijelent�sei pedig szint�n az eur�pai zs�kutc�ra vil�g�tanak r� – hangs�lyozza a szerz�. A Varufakisz �ltal „Sch�uble-tervnek” nevezett javaslat szerint korl�tozott politikai uni�ra volna sz�ks�g az eur� megv�d�se �rdek�ben, melynek �rtelm�ben

az eur�z�na p�nz�gyminisztereib�l �ll� Eur�csoportnak meglenne a v�t�joga a nemzeti k�lts�gvet�sek f�l�tt.

Mindazon�ltal ezzel p�rhuzamosan – f�leg Franciaorsz�got �s Olaszorsz�got c�lozva ezzel – egy kisebb eur�z�n�s k�lts�gvet�st �g�rn�nek, amely r�szben finansz�rozn� a munkan�lk�lis�gi �s bet�ti-biztos�t�si rendszereket.

Wolfgang Schauble n�met p�nz�gyminiszter folyamatosan �jrakeveri a lapokat

Forr�s: AFP/Emmanuel Dunand

A probl�m�k ott kezd�dnek, hogy egy ilyen szigor� minimalista projekt nagyon nehezen menne �t Franciaorsz�gban, ahol az elitek mindig is ellenezt�k a szuverenit�s cs�kkent�s�t. De m�g ha az ilyen jelleg� egys�ges�t�s t�mogat�sa ir�ny�ba mozdul� Macron meg is tudn� gy�zni Hollande eln�k�t, akkor sem biztos, hogy a n�met vezet�s r�b�lintana Sch�uble �tlet�re. Nem vil�gos ugyanis, hogy Angela Merkel n�met kancell�r beleegyez�s�t adn�-e, a Bundesbank eln�ke, Jens Weidmann pedig eddig is ellenzett b�rmilyen fisk�lis egys�ges�t�st – jegyzi meg Varufakisz.

Csat�k egym�s ut�n

Az elemz�s szerint Sch�uble egy vonakod� n�met kancell�r �s egy gyeng�lked� Franciaorsz�g k�z�tt �gy k�pzelte, hogy a turbulencia, melyet G�r�gorsz�g eur��vezetb�l val� kil�p�se jelentett volna, seg�thetett volna meggy�zni a francia vezet�st �s saj�t n�met koll�g�it a terve sz�ks�gess�g�r�l. Most pedig, arra v�rva, hogy a g�r�g „program” �sszeomlik saj�t bels� ellentmond�sainak s�lya alatt,

a n�met p�nz�gyminiszt�rium az �jabb csat�kra k�sz�l.

Szeptemberben ugyanis Sch�uble egy h�rom pontb�l �ll� javaslatcsomagot k�ld�tt sz�t az Eur�csoportnak, mellyel szerinte meg lehetne el�zni egy �jabb eur�v�ls�got.

• Az els� pont szerint az eur�z�na �llampap�rjai olyan z�rad�kokat tartalmazn�nak, melyek neh�z helyzetben seg�ten�nek bevonni a k�tv�nytulajdonosakat a vesztes�gekbe.
• Ezzel p�rhuzamosan a m�sodik l�p�s szerint az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) szab�lyait meg kellene v�ltoztatni, hogy megel�zz�k, hogy a kereskedelmi bankok szuperbiztons�gos, likvid eszk�z�kk�nt tekintsenek ezen pap�rokra.
• Emellett pedig a harmadik pont �rtelm�ben Eur�p�nak le kellene v�ltania a k�z�s bet�tbiztos�t�s gondolat�t egy olyan elk�telezetts�gre, hogy hagyj�k bed�lni a bankokat, amennyiben azok nem felelnek meg az EKB fedezeti szab�lyainak.

A szakad�kba rohanunk?

Egy ilyen javaslat bevezet�se mondjuk 1999-ben tal�n limit�lta volna a t�ke be�ml�s�t a perif�ria �llamaiba a k�z�s fizet�eszk�z bevezet�se ut�n. Sajnos 2015-ben azonban m�s a helyzet – jegyzi meg Varuf�kisz –, mivel

a tag�llamokra nehezed� ad�ss�gok �s banki vesztes�gek miatt Sch�uble s�m�ja m�g m�lyebb recesszi�t okozna a perif�ri�n,

�s szinte biztos, hogy a monet�ris uni� sz�tes�s�hez vezetne.

Nem v�letlen teh�t, hogy miut�n Sch�uble elt�volodott a politikai uni� terv�t�l, Macron d�h�ben �gy nyilatkozott, hogy „a k�lvinist�k azt akarj�k, hogy a t�bbiek az �let�k v�g�ig fizessenek”. Hozz�tette, „olyan reformokat akarnak, amelyek semmilyen szolidarit�st nem foglalnak magukban”.

A volt g�r�g p�nz�gyminiszter most is t�kr�t tart az eur�z�na d�nt�shoz�inak

Forr�s: AFP/Justin Tallis

Varuf�kisz szerint a legelkeser�t�bb r�sze Renzi �s Macron megnyilatkoz�sainak a rem�nytelens�g, melyet k�zvet�tenek. Renzi ellenszeg�l�se a fisk�lis szab�lyoknak, melyek tov�bb nyomj�k egy - egy�bk�nt elker�lhet� - ad�ss�g-defl�ci�s spir�l fel� Olaszorsz�got, �rthet�, de alternat�v szab�lyok javaslata n�lk�l nem vezet sehov�. Macron neh�zs�ge pedig az, hogy nem tud olyan kem�ny reformokat felaj�nlani N�metorsz�gnak, melyek meggy�zn�k a n�met korm�nyt, hogy elfogadja a t�bblet oly m�rt�k� �jrafelhaszn�l�s�t, amely elengedhetetlen Franciaorsz�g �s az eur�z�na stabiliz�l�s�hoz.

Mik�zben pedig a n�metek ragaszkodnak a szab�lyokhoz, al��ss�k azokat az eur�pai politikusokat, mint Renzi vagy Macron, akik eddig rem�nykedtek Eur�pa legnagyobb gazdas�g�nak seg�ts�g�ben.

Az �rem m�sik oldala, hogy �gy l�tszik, hogy a Sch�uble javaslat�hoz hasonl� minimalista politikai uni� tervei egyre ink�bb teret vesz�tenek. Varuf�kisz pedig �gy l�tja, hogy jelent�s makrogazdas�gi int�zm�nyi reformok n�lk�l nem lehet stabiliz�lni Eur�p�t, �s csak az �llampolg�rok p�neur�pai demokratikus �sszefog�sa teremtheti meg az alapot ezekhez a reformokhoz.