Az �v els� nyolc h�napj�ban 3,7 sz�zal�kkal n�tt a magyar �tlagkereset, ami ugye egy �tlag, �s ha megn�zz�k az augusztusi sz�mokat az �llami szf�r�ban, ott majdnem 12 sz�zal�kos n�veked�st tapasztalhattunk, f�leg a katon�k 30 sz�zal�kos b�remel�se miatt. A versenyszf�r�ban is n�ttek a b�rek, de az �tlagn�l valamivel szer�nyebb, 3,7 sz�zal�kos �temben. A nett� b�rn�veked�st pedig az alacsony infl�ci� seg�tette, hiszen, ha alacsonyak a fogyaszt�i �rak, akkor ugyanazon szint� b�rb�l t�bb term�ket lehet venni. A 2012-es m�lyponthoz k�pest van egy fokozatos javul�s, a versenyszf�r�ban foglalkoztatottak l�tsz�ma �s a b�rek mutatnak el�rel�p�st ak�r negyed�vr�l negyed�vre, b�r az �tem nem k�zel�ti meg a v�ls�g el�tti m�rt�ket.

Az ipar bels� �rt�kes�t�se stagn�l

Az el�z� 5 �vben van egy eg�szs�ges v�ls�gb�l val� kil�bal�s, a lakoss�g �s a v�llalkoz�sok pedig k�zben folyamatosan fizett�k vissza kor�bban felvett hiteleiket. Ez a folyamat lehet�v� tett egy fokozatosan er�re kap� fogyaszt�st, ami becsl�sek szerint az el�z� m�sf�l �vben mintegy 0,5-1 sz�zal�kponttal j�rult hozz� a 3-3,5 sz�zal�kos n�veked�shez. �s ez a j�v�re n�zve is a potenci�l, amennyiben nem lesznek b�v�l� beruh�z�sok �s b�v�l� ipari bels� �rt�kes�t�s.

Mindenki fak�pn�l hagyott minket

Hogy sz�lesebb kontextusba helyezz�k ezeket a sz�mokat, �rdemes sz�tn�zn�nk a r�gi�ban.�A nett� kereseteket (vagy ak�r az egy f�re es� GDP-t) tekintve Szlov�kia 30 sz�zal�kkal, Lengyelorsz�g 20 sz�zal�kkal, Csehorsz�g 50 sz�zal�kkal�van el�tt�nk, N�metorsz�gban pedig a magyar �tsz�r�se az �tlagkereset (2014-es EuroStat adatok szerint).

Magyarorsz�g a sor v�g�re ker�lt

Forr�s: MTI/M�th� Zolt�n

Hogy az el�bb eml�tett b�v�l� fogyaszt�s �s emelked� b�rszintek mikor lesznek k�pesek behozni a szomsz�dos orsz�gokat, nagyon messzire kell tekinten�nk. Ha k�vetkez� 10 �vben mintegy 2,5 sz�zal�kponttal teljes�ten�nk fel�l Szlov�ki�t, akkor tudn�nk ledolgozni vele szemben a lemarad�sunkat. Kifejtve p�ld�ul ez azt jelenti, hogy ha Szlov�kia 2 sz�zal�kkal�n�vekszik, akkor nek�nk minden egyes �vben 4,5 sz�zal�kkal�kellene b�v�ln�nk. Az el�z� 15 �vben ugyanis ekkora h�tr�nyt halmoztunk fel.

Ugyanez�N�metorsz�got v�ve: ha a n�met gazdas�g �ves szinten 1,5 sz�zal�kkal�n�, nek�nk 5,5 sz�zal�kkal�kellene b�v�ln�nk minden egyes esztend�ben, hogy 40 �v alatt utol�rj�k �ket.�(Megjegyz�s: azzal a re�lis feltev�ssel �lve, hogy a kereseti lehet�s�gek szoros kapcsolatban vannak a GDP alakul�s�val.) R�ad�sul mindezt �nmag�ban a fogyaszt�s b�v�l�s�t�l nem lehet v�rni.

Az a helyzet, hogy a r�gi� is elhagyott minket, mint a pinty

- summ�zza v�lem�ny�t Sarkadi-Szab� Korn�l.

T�bb l�bra kell �ll�tani a magyar gazdas�got

Munkahelyteremt�shez �s b�remelked�shez beruh�z�sokra van sz�ks�g. Ehhez azonban nem el�g csak az aut�gy�rak aktivit�sa. A k�rd�s persze �sszetett. K�zben hi�ba gyeng�l az uni� d�nt�sk�pess�ge, tag�llami szinten van es�ly el�rel�p�sre.

Sarkadi-Szab� szerint ehhez h�rom f� k�zvetlen t�nyez� kellene:

• Az aut�gy�rt�kon k�v�l m�s ipar�gak k�pvisel�inek megjelen�se a magyar piacon.
• A hazai gy�rt�sra sokkal sz�lesebb spektrum�, magasabb hozz�adott �rt�ket el��ll�t� besz�ll�t�i r�teg.
• �j�t�sokkal megjelen� hazai v�llalkoz�sok, melyek nem csak a bels� piacon k�zel�tenek a szolg�ltat�sok, term�kek min�s�g�ben a nyugati sz�nvonalhoz, hanem adott esetben a k�lpiacokon is felveszik a versenyt (�s/vagy k�pesek a nyugati megtakar�t�sokat idevonzani.
  

Egyre ink�bb r�j�n a korm�nyzat is, hogy elhib�zott csak az aut�gy�rakra kihegyezni a magyar gazdas�g fel�vel�s�t

Forr�s: Origo

J� oktat�s n�lk�l nehezen fog menni

Viszont �nmag�t�l ez nem fog l�trej�nni. Ehhez egy

sz�les k�r� oktat�si, k�pz�si koncepci� (is) sz�ks�ges:

rugalmasabb, kreat�vabb munkaer�, nyitottabb hozz��ll�s, motiv�ltabb �zleti szf�ra. Ennek az alapja pedig az oktat�s. De ez nem fog 2-3 �v alatt v�ltozni, ehhez 10-15 �ves perspekt�va sz�ks�ges.

Ebben a gyorsulva fejl�d� vil�gban olyan oktat�si rendszert kellene l�trehozni, amely a j�v� munkaerej�nek tud�s�t nem sz�k�ti le egy ter�letre, hanem megtan�t gondolkodni, alkalmazkodni, cselekedni, v�ltoztatni, t�j�koz�dni �s tanulni.