Az uni�s lakoss�g 70,1 sz�zal�ka saj�t tulajdon�, 29,9 sz�zal�ka pedig b�relt ingatlanban lakott 2014-ben.
Orsz�gokra bontva a saj�t tulajdon� ingatlanban �l�k ar�nya:
- Rom�ni�ban (96,1 sz�zal�k),
- Szlov�ki�ban (90,3 sz�zal�k),
- Litv�ni�ban (89,7 sz�zal�k)
- Magyarorsz�gon (89,1 sz�zal�k)
A legalacsonyabb a saj�t tulajdon� ingatlanban �l�k ar�nya:
- N�metorsz�gban (52,5 sz�zal�k),
- Ausztri�ban (57,2 sz�zal�k),
- D�ni�ban (63,3 sz�zal�k),
- Nagy-Britanni�ban (64,8 sz�zal�k)
- Franciaorsz�gban (65,1 sz�zal�k) .
A lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge h�zban �l:
- Nagy-Britanni�ban (84,7 sz�zal�k)
- Horv�torsz�gban (80,8 sz�zal�k),
- Belgiumban (77,6 sz�zal�k)
- Hollandi�ban (77,1 sz�zal�k)
- Cipruson (72,7 sz�zal�k)
- Szlov�ni�ban (70,3 sz�zal�k).
A lak�sban �l�k ar�nya:
Spanyolorsz�g (66,5 sz�zal�k)
Lettorsz�g (65,1 sz�zal�k)
Litv�nia (58,4 sz�zal�k)
G�r�gorsz�g (56,9 sz�zal�k).
A tavalyi adatokat feldolgoz� jelent�s szerint a korm�nyzati politika egyik f� kih�v�sa az, hogy mindenkinek m�lt� lakhat�st biztos�tsanak, �gy a lakhat�s k�lts�geit, mint min�s�g�t illet�en.
Az uni�s lakoss�g 11,4 sz�zal�k�nak sz�m�ra jelentenek t�l nagy anyagi terhet a lakhat�si k�lts�gek, azaz j�vedelm�k t�bb mint 40 sz�zal�k�t k�nytelenek erre a c�lra k�lteni.
G�r�g�ket riogatja a rezsid�mon
G�r�gorsz�gban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakoss�g t�bb mint 40 sz�zal�k�t s�jtja ez a probl�ma. A list�n N�metorsz�g (15,9 sz�zal�k), D�nia (15,6 sz�zal�k), Hollandia (15,4 sz�zal�k) �s Rom�nia (14,9 sz�zal�k) k�vetkezik. Magyarorsz�g az uni�s �tlaggal megegyez� 11,4 sz�zal�kkal a nyolcadik helyen �ll.
A legkev�sb� M�lt�n (1,6 sz�zal�k), Cipruson (4,0 sz�zal�k), valamint Franciaorsz�gban �s Finnorsz�gban (egyar�nt 5,1 sz�zal�k) jelent probl�m�t a lak�srezsi kifizet�se.
Zs�foltak a lak�sok Rom�ni�ban
A lakhat�s min�s�g�t illet�en az egyik kulcselem a megfelel� m�ret� lak�t�r biztos�t�sa. Tavaly a lakoss�g 17,1 sz�zal�ka �lt a lak�k sz�m�hoz k�pest t�l kev�s szob�val rendelkez� ingatlanban. A listavezet� Rom�ni�ban a lakoss�g t�bb mint fele, 52,3 sz�zal�ka �l az uni�s szabv�nyok szerint t�lzs�folt ingatlanban, de a k�vetkez� helyezett Magyarorsz�gon is 44,6 sz�zal�kkal a lakoss�g majdnem fel�t �rinti ez a probl�ma.
Lengyelorsz�gban a lakoss�g 44,2, Bulg�ri�ban 43,3, Horv�torsz�gban 42,1, Lettorsz�gban 39,8, Szlov�ki�ban pedig 38,6 sz�zal�ka �l t�lzs�folt ingatlanban. A helyzet Belgiumban (2 sz�zal�k), Cipruson (2,2 sz�zal�k), Hollandi�ban (3,5 sz�zal�k), M�lt�n (4 sz�zal�k), Spanyolorsz�gban (5,3 sz�zal�k) �s N�metorsz�gban (6,6 sz�zal�k) a legkedvez�bb.
Finnek �s a d�nok el�gedettek otthonaikkal
A lakhat�ssal val� el�gedetts�g a 16 �vesn�l id�sebbek uni�s lakosok k�r�ben 7,5 pontot tett ki egy, a null�t�l a tizesig terjed� sk�l�n m�rve, ami a m�sodik legjobb eredm�nyt jelenti a szem�lyes kapcsolatok ut�n.
Legink�bb a h�rom �szak-eur�pai EU-tag�llam - Finnorsz�g (8,4 pont), D�nia (8,3 pont) �s Sv�dorsz�g (8,2 pont) -, valamint Ausztria (8,3 pont) �s Hollandia (8,1 pont) lakoss�ga el�gedett. A lista alulr�l f�lfel� Bulg�ria (6,0 pont), Lettorsz�g �s G�r�gorsz�g (egyar�nt 6,6 pont), valamint Magyarorsz�g (6,8 pont) k�vetkezik.