A r�szletes GDP-adatok vil�gosan jelzik, hogy magyar gazdas�g szinte minden szegmense elszenvedi a recesszi�t – �rt�keli a sz�mokat a Portfolio.hu. �ves alapon minden szektor recesszi�ban van, egyed�l a p�nz�gyi tev�kenys�g tud a m�ly b�zis�hoz k�pest kism�rt�k� n�veked�st felmutatni. A mez�gazdas�g a tavalyi j� term�seredm�nyek ut�n t�rv�nyszer�en zuhan, az ipari szegmens az export visszaes�s�t �s a hitelforr�sok sz�k�l�s�t szenvedi meg, a szolg�ltat�si �gak pedig alapvet�en a bels� kereslet cs�kken�se miatt vannak recesszi�ban.

A felhaszn�l�si oldalr�l n�zve visszaigazolva l�thatjuk a f� okokat: ahogy a fenti �br�n is l�tszik, a lakoss�gi fogyaszt�s nagyon nagy m�rt�kben esett vissza, a beruh�z�si tev�kenys�g a recesszi�s id�szak logik�j�nak megfelel�en pang, az exporttev�kenys�g j� r�sze a k�szletek le�p�t�s�b�l t�pl�lkozik. �sszess�g�ben teh�t nincs nagy meglepet�s, a legf�bb lass�t� t�nyez�, a lakoss�gi fogyaszt�s visszaes�s�vel kapcsolatban az �fa-emel�s �s a kiskereskedelmi forgalom havi adatai ut�n nem lehettek ill�zi�ink. �sszess�g�ben a magyar gazdas�g sz�m�t�saink szerint az els� h�rom negyed�vben 2700 milli�rd (!) forinttal kevesebbet ford�thatott belf�ldi felhaszn�l�sra, mint egy �vvel kor�bban. Vagyis ennyivel kevesebb jutott fogyaszt�sra, felhalmoz�sra.

Az �ves indexek ki�br�nd�t� helyzete t�rv�nyszer�, ha a javul�s nyomait szeretn�nk kutatni, akkor azonban a r�vid b�zis�, negyed�ves indexeket kell vizsg�lnunk. Itt l�thatunk is halv�ny n�veked�si potenci�lt, �gy van r� rem�ny, hogy az utols� negyed�vre a magyar gazdas�g kikecmereg a recesszi�b�l. (Az �ves index tov�bbra is m�nuszt mutat majd, de a negyed�ves v�ltoz�s m�r pozit�v sz�m lehet.)

A negyed�ves mutat� el�nye, hogy nem a v�ls�g el�tti cs�cshoz, hanem annak m�lypontj�hoz viszony�tja a gazdas�g teljes�tm�ny�t, �gy k�pet kaphatunk arr�l, hogy melyik ter�leten mozdultunk el a m�lypontr�l. A f� sz�m, miszerint a GDP 1,8 sz�zal�kkal esett vissza azt mutatja, hogy a m�lypontot most m�r nem a m�sodik, hanem a harmadik negyed�v jelenti Magyarorsz�g sz�m�ra. E szempontb�l ez sem vigasztal�, hogy az index szinte hajsz�lra megegyezik az el�z� id�szakban regisztr�lttal, vagyis a K�zponti Statisztikai hivatal nem tudott besz�molni m�g a cs�kken�s �tem�t illet�en sem kedvez� h�rr�l.

Vannak ugyanakkor k�rd�jelek: egyes szak�rt�k m�r az el�zetes adatok kapcs�n felh�vt�k a figyelmet, hogy ez a mutat� borzaszt�an �rz�keny arra, hogy mik�nt �rt�kelj�k a tavalyi sokkot: egyszeri "level shift-k�nt", vagy trendszer� visszaes�sk�nt. El�bbi esetben a mostani mutat� m�r j�val nagyobb lenne, egyes v�lem�nyek szerint nulla k�zeli.

Ami a r�szleteket illeti, azt l�thatjuk, hogy az iparban m�r nincs recesszi�, hiszen az el�z� negyed�hez k�pest 1,3 sz�zal�kos n�veked�st jegyezhet�nk fel. Ez volt a forr�sa az exportnak, illetve az �rz�kelhet�en megindul� k�szletez�si tev�kenys�gnek is. Mindez j� jel a j�v�re n�zve, hiszen az ipar a havi adatok szerint az utols� negyed�vet is j�l ind�totta.

Amennyiben a termel�i szektorban lassan javul� konjunkt�ra kiterjed a szolg�ltat� szegmensek egy r�sz�re is, j� es�ly lehet arra, hogy 2009 harmadik negyed�ve az utols� recesszi�ban t�lt�tt id�szaka volt Magyarorsz�gnak. Ezt a forgat�k�nyvet er�s�theti az is, hogy az import is mag�ra tal�lt, ez pedig a j�v�beli gyorsabb n�veked�s elengedhetetlen felt�tele.

�ri�si t�bblet lehet a k�lkereskedelmi m�rlegben

Ma egy m�sik fontos makrogazdas�gi adat is napvil�got l�tott. Okt�berben az el�zetes adatok szerint 464 milli� eur� t�bblet halmoz�dott fel a k�lkereskedelmi m�rlegben, igazolva, hogy tov�bb folytat�dott a magyar gazdas�g er�teljes alkalmazkod�si folyamata. Az id�n �ri�si, 4,5 milli�rd eur�s t�bblet kialakulhat a m�rlegben, ami k�zel�ti a GDP 5 sz�zal�k�t. Kor�bban m�g t�bbletre sem volt p�lda Magyarorsz�gon.

A 464 milli� eur�s szufficit az �v eleje �ta jellemz� 300-550 milli�s tartom�ny k�zep�n tal�lhat�, vagyis "mind�ssze" egy �jabb igen massz�v t�bbletes h�napr�l van sz�.

A jelent�s t�bblet m�g�tt az export �s importdinamik�k visszaes�se �ll, el�bbi zsugorod�sa j�val kisebb, �ves alapon "csak" 12 sz�zal�kos (eur�ban sz�molva). B�r a dinamika emelked�ben van, ennek oka j�r�szt a tavalyi b�zis visszaes�se, vagyis a kiviteli tev�kenys�g �l�nk�l�se egyel�re igen visszafogott.

Az export-import oll� 9 sz�zal�kpontnyi sz�lesre ny�lt okt�berben, enn�l t�bbet csak id�n j�liusban l�thattunk. A jelent�s elny�l�s tov�bbra is arr�l tan�skodik, hogy a fogyaszt�si �s beruh�z�si c�l� import a bels� felhaszn�l�s zsugorod�s�val egy�tt alacsony szintre esett vissza.

Az adatok arr�l �rulkodnak, hogy a magyar gazdas�g sokkszer� �llapotban van, amit a forr�ssz�ke miatt egyszerre jellemez a fogyaszt�s korrekci�ja, a beruh�z�sok visszaes�se, valamint a m�ly recesszi�. Addig, am�g a k�lkereskedelmi folyamatok nem v�ltoznak, addig egyr�szt a k�nyszer�, �s r�szben t�rv�nyszer� alkalmazkod�si tendenci�k v�ltozatlans�g�r�l besz�lhet�nk, de egyben a magyar konjunkt�ra lanyhas�g�r�l is.

Elemz�i komment�rok

Ki�br�nd�t� a harmadik negyed�ves GDP r�szletes bont�sa – �rja komment�rj�ban Kondr�t Zsolt, az MKB Bank vezet� elemz�je. Az �ltalunk eredetileg prognosztiz�ltn�l jelent�sen rosszabbak lettek a fogyaszt�si �s beruh�z�si adatok – emeli ki a k�zgazd�sz, aki k�telkedik abban, hogy a k�zelj�v�ben er�re kapna a fogyaszt�s �s a belf�ldi kereslet. Mindek�zben a legut�bbi adatok Kondr�t szerint azt mutatj�k, hogy a k�ls� kereslet egyre ink�bb er�re kap.

Az MKB Bank elemz�je megjegyzi, hogy hamarosan fel�lvizsg�lj�k a magyar gazdas�g n�veked�s�re vonatkoz� progn�zisukat, mivel a v�rtn�l rosszabb fogyaszt�si �s beruh�z�si adatok lefel� m�dos�tj�k a 2009-es GDP-el�rejelz�st, mik�zben a kedvez�tlen idei �rt�kek jobb b�zist adnak a 2010-es n�veked�snek.

Barta Gy�rgy, a CIB Bank elemz�je az 1,8 sz�zal�kos negyed�v/negyed�v alap� visszaes�ssel kapcsolatban kiemeli, hogy sorozatban m�r a hatodik negyed�vben vesz fel negat�v �rt�ket az adat. A bank szak�rt�je szerint a k�vetkez� negyed�v kil�t�sai szempontj�b�l kedvez�, hogy az ipari termel�s m�r t�ljutott a m�lypontj�n.

Azzal sz�molunk, hogy a re�lgazdas�g m�r t�l van a g�d�r alj�n, a fellend�l�s folyamata azonban rendk�v�l lass�nak �g�rkezik – �rja komment�rj�ban Barta �s hozz�teszi: az adatok kifejezetten csal�d�st kelt�en a r�gi� t�bbi, pozit�v meglepet�seket hoz� n�veked�si adataihoz k�pest. A CIB Bank elemz�je szerint a gazdas�g n�veked�se csak j�v� �v k�zep�n indulhat be.