Felcsillant a rem�ny Eur�pa sz�m�raForrás: investor.hu
Utolsó módosítás: 2016-01-26 16:55:58 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/20158
Címkék: Bihari h�rek, Eur�pa, n�veked�s, eur�z�na, �zlet, EKB, IMF
Az eur�z�na gazdas�ga id�n a tavalyit n�mik�pp meghalad� �temben b�v�lhet, j�llehet a gazdas�gi fellend�l�st 2015-ben seg�t� ciklikus hat�sok 2016-ban m�r nem t�mogatj�k olyan intenz�ven a n�veked�st. Szerep�ket �tvehetik a struktur�lis reformok �s az ezek nyom�n javul� termel�kenys�g – �rj�k a Pioneer Investments londoni elemz�i 2016-os eur�pai el�rejelz�s�kben.

Az eur�z�na gazdas�g�t 2015-ben h�rom alapvet� t�nyez� �s egy negyedik k�r�lm�ny t�mogatta. A h�rom t�masz az alacsony olaj�rak miatti n�vekv� v�s�rl�er� �s javul� v�llalati eredm�nyek, az eur� le�rt�kel�d�se, valamint az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) likvidit�st er�s�t� k�tv�nyv�s�rl�si programja (QE). Negyedikk�nt t�rsul hozz�juk a fisk�lis politik�k fenntarthat�v� v�l�sa, ami lehet�v� teszi, hogy a k�lts�gvet�sek semlegesek vagy enyh�n t�mogat�k legyenek – �rj�k az elemz�k.

Ezek a hat�sok 2016-ban is t�mogatj�k az eur�pai gazdas�gokat, b�r k�ts�gtelen�l gyeng�l� m�rt�kben. A Pioneer sz�m�t�sai azt mutatj�k, hogy az olaj�rak bezuhan�s�t k�vet� �vben, azaz 2015-ben az energiahordoz�k �rcs�kken�se 0,4 sz�zal�kkal n�velte az eur�pai GDP-t, s a hat�s ebben �vben v�rhat�an 0,2 sz�zal�kra m�rs�kl�dik.

Forr�s: Reuters

Az eur� gyeng�l�se tavaly 0,2-0,3 sz�zal�kot adott hozz� a n�veked�shez, ebb�l is marad m�g nem eg�szen 0,1 sz�zal�knyi 2016-ra, amihez hozz�j�n a kev�sb� megszor�t� fisk�lis politik�kb�l sz�rmaz� 0,1-0,2 sz�zal�k. Nehezebb be�razni a QE gazdas�gi hasznoss�g�t, de eredm�nye tetten �rhet� a hitelkond�ci�kban, a nem p�nz�gyi szf�ra hitelk�lts�geiben, valamint a bankok hitelez�si kedv�t �s az �zleti kl�m�t sz�mszer�s�t� egy�b felm�r�sekben.

Van m�g hova fejl�dni

Az eur�z�na gazdas�ga ezekkel a kedvez� addicion�lis hat�sokkal a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) becsl�se szerint v�rhat�an 1,7 sz�zal�kos n�veked�st �rt el 2015-ben. Nagy k�rd�s, siker�l-e az eur�z�n�nak a ciklikus hat�sokat �gy meglovagolnia, hogy struktur�lisan megalapozottabb n�veked�si p�ly�ra �lljon? Ahhoz, hogy a t�rs�g megk�zel�tse a potenci�lis GDP-n�veked�s szintj�t, rendelkez�sre kell hogy �lljon a sz�ks�ges t�ke a beruh�z�sok �s a termel�kenys�g n�veked�s�hez.

Ez ut�bbit tekintve Eur�pa nem �ll valami j�l. A Total Factor Productivity (TFP), vagyis teljes t�nyez�hat�konys�gi mutat�, a termel�si hat�konys�gnak azt a r�sz�t mutatja meg, amelyet nem a k�nnyen megfoghat� inputok – mint a t�ke �s a munka – magyar�znak, hanem p�ld�ul az infrastrukt�ra, a technol�gia, a tud�s stb. A mutat� n�veked�si �teme az ut�bbi t�z �vben a nagy eur�pai gazdas�gokban sz�mottev�en alacsonyabb volt, mint az Egyes�lt �llamokban.

M�g messze vagyunk a kirobban� �r�mt�l

Forr�s: 123rf.com

A TFP Eur�p�ban a nemzetgazdas�gok szintj�n �s az eur�z�na szintj�n is jav�that�. Ut�bbi eset�ben tudjuk is, mit lehetne tenni: egyszer�en k�szp�nzre kellene v�gre v�ltani a monet�ris uni� el�nyeit. Az ide vezet� �t sz�les k�rben ismert, a v�grehajtand� l�p�sek vil�gosak, az eredm�nyek m�gis szer�nyek – jelzik a Pioneer szak�rt�i.

A reformok fontoss�ga

Az orsz�gspecifikus l�p�sekkel m�s a helyzet. Egyre fontosabb, hogy a n�veked�si t�rekv�seket megfelel� struktur�lis reformok ment�n hajts�k v�gre, hiszen ez a k�lts�gvet�si poz�ci�k nagyobb rugalmass�g�t eredm�nyezi. A versenyk�pess�g n�veked�s�re ir�nyul� reformokr�l j� k�pet ad a Vil�gbank „Doing Business” elemz�se, amely a k�l�nb�z� er�forr�sokhoz val� hozz�f�r�s neh�zs�geit �s k�lts�geit veszi figyelembe a c�galap�t�st�l kezdve. Ennek alapj�n elmondhatjuk, hogy az eur�pai gazdas�gok hat�rozott el�rel�p�st �rtek el a ter�leten, hiszen lemarad�suk fokozatosan cs�kkent az �lenj�r� N�metorsz�ghoz k�pest.

A m�sik j�l haszn�lhat� indik�tor a Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet (OECD) „Going for Growth” jelent�se, amely azoknak az er�fesz�t�seknek a j�v�beli hat�s�t vizsg�lja, amelyeket az egyes orsz�gok a potenci�lis GDP n�vel�se �rdek�ben hoznak. Az OECD jelent�se szerint a term�kpiaci szab�lyoz�s javul�sa nem teljesen egy�rtelm�, de p�ld�ul Olaszorsz�g �s Franciaorsz�g eset�ben az ut�bbi �vek int�zked�seinek n�veked�sre gyakorolt v�rhat� pozit�v hat�sa szignifik�nsnak mondhat�.

Az Eur�pai K�zponti Bank tov�bb seg�thet

Forr�s: Lex Van Lieshout ANP

A m�r v�grehajtott struktur�lis reformoknak a Pioneer Investments makroelemz�i szerint id�n l�that� hozad�ka lesz az eur�pai n�veked�si indexekben. 2016-ra 1,9 sz�zal�k, 2017-re pedig 1,8 sz�zal�k k�r�li n�veked�st prognosztiz�lnak, annak ellen�re, hogy a 2015-ben er�s t�maszt ad� ciklikus t�nyez�k hat�sa id�n m�r j�val kisebb lesz.

Seg�ts�g a viharban

A folyamatot az EKB hosszabb t�von is laza �s laz�t� monet�ris politik�ja t�mogatja. A k�zponti bank decemberi �l�s�n sz�letett d�nt�sek ugyan nem teljes�tett�k a piac el�zetes v�rakoz�sait, annyit azonban vil�gosan megmutattak, hogy az EKB tov�bbra is laz�t� �zemm�dban marad, �s val�sz�n�leg megpr�b�lja majd ellens�lyozni a nem v�rt gazdas�gi neh�zs�geket, csak�gy, mint az olcs� nyersanyagok miatt kialakul� alacsony infl�ci�t.

2015 folyam�n a n�veked�s motorj�t – szemben az �v eleji v�rakoz�sokkal – sokkal ink�bb az egyes orsz�gok jelentett�k, ami j�l megalapozza a jelenlegi ciklust. A felt�rekv� orsz�gokban bek�vetkez�, v�rtn�l nagyobb visszaes�s ugyanakkor defl�ci�s nyom�st gyakorolhat Eur�p�ra is, �s a geopolitikai kock�zatok, valamint a nemzetk�zi terrorizmus felt�mad�sa is jelent�s vesz�lyeket hordoz.

Mindezeken fel�l meg kell eml�teni az Eur�p�t bel�lr�l fesz�t� politikai kock�zatokat is, hiszen egy er�s, egys�ges Eur�pa fel� vezet� �ton komoly akad�lyt jelenthet a t�bb orsz�gban el�ret�r� populista p�rtokt�l sz�rmaz� sz�th�z�s, vagy ak�r a brit uni�s tags�gr�l sz�l� n�pszavaz�s is.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!