Gyors�tja a szmog a galambokatForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2016-01-30 15:26:54 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/20169
Címkék: Bihari h�rek, K�na, galamb, �llatok, madarak, rep�l�s
A leg�jabb kutat�si eredm�nyek szerint a l�gszennyez�s nem lass�tja, hanem �pp ellenkez�leg, gyors�tja a galambokat a leveg�ben. Az elv�gzett megfigyel�sek r�mutatnak arra, hogy �thatolhatatlan k�dben �s s�r� szmogban a postagalambok j�val nagyobb sebess�ggel rep�lnek.

Vil�gh�bor�s h�s galamb

Cher Ami-t, az els� vil�gh�bor� legb�trabb galambj�t r�miszt� feladattal b�zt�k meg. 1918 okt�ber�ben a 77. Gyaloghadoszt�ly elszigetel�d�tt az amerikai er�kt�l, �s Charles Whittlesey �rnagy jelent�st k�ld�tt neh�z helyzet�r�l a sz�vets�geseknek.

Az inform�ci� tov�bb�t�s�ban Cher Ami seg�dkezett. Veszedelmes �tj�t l�v�sek sorozata �s sz�mos kock�zat k�s�rte. Amikor a b�tor galamb el�rte helyi sz�khelyet, Rampont telep�l�s�t, egy goly� eltal�lta a l�b�t. Nyolc h�nappal a h�bor� lez�r�sa ut�n elpusztult, �m posztumusz megkapta a Croix de Guerre nev� francia h�bor�s kit�ntet�st (melyet olyan egy�nek, illetve alakulatok kaphatnak harc k�zben tan�s�tott h�sies magatart�suk elismer�sek�nt, akik kiemelked� �s h�sies cselekedeteket vittek v�ghez az ellens�ggel val� harcban).

Az �zenet, melyet a mad�r c�lba juttatott, 194 b�tor katona �let�t mentette meg. Cher Ami test�t v�g�l prepar�lt�k �s a washingtoni Smithsonian Int�zetbe sz�ll�tott�k, ahol a mai napig megtal�lhat�.

A vizsg�lat

A tud�sok a vil�g k�t k�l�nb�z� r�sz�n tett�k fel a k�rd�st: vajon a h�bor� s�r� f�stje hozz�seg�tette k�ldet�se teljes�t�s�hez Cher Ami-t? Li Zhong Qiu a k�nai Nanking Egyetem kutat�ja, illetve Daniel Blumstein �s Franck Courchamp a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem szakemberei ugyanarra a k�vetkeztet�sre jutottak. Eredm�nyeiket a Scientific Reports legfrissebb sz�m�ban publik�lt�k.

Postagalambok

Forr�s: AFP

Dr. Li �s koll�g�i a K�nai Versenygalambok Sz�vets�g�nek seg�ts�g�vel v�gezt�k vizsg�lataikat. Arra voltak k�v�ncsiak, hogy a l�gszennyez�s hogyan alak�tja a v�ndorl� madarak viselked�s�t. Az inform�ci�kat postagalamb-versenyek sor�n gy�jt�tt�k be. �sszesen 415 ilyen futamot elemeztek 2013 �s 2014 �sze k�z�tt. A 300 kilom�teres versenyt minden alkalommal ugyanazon a t�vols�gon �s �tvonalon szervezt�k, mely �rintette a rendk�v�l szennyezett �szak-k�nai t�rs�get is.

Szirti galamb�(Columba livia). A postagalambok (Columba livia domestica) tulajdonk�ppen�h�zias�tott szirti galambok

Forr�s: Luis Garcia

Minden egyes alkalommal figyelembe vett�k az es�z�seket, a szelet �s a leveg� min�s�g�t. M�r�seikbe el�zetesen belekalkul�lt�k a k�s�seket �s a rendk�v�li szmog miatt �tk�zben elt�nt madarakat is. Szerencs�re ez ut�bbival nem kellett sz�molni, minden �llat �ps�gben el�ker�lt.

Szmogban gyorsabban rep�lnek

A kutat�csapat a versenyek sor�n �sszesen 1591 galambot vizsg�lt, k�z�l�k 715 jutott haza. A visszat�r� madarak sebess�g�t azonban l�that�an befoly�solta a l�gszennyezetts�g. Amikor az �gboltot �rtalmas, s�r� szmog bor�totta �s a l�gszennyezetts�gi index magas �rt�ket mutatott, a galambok sebess�ge megn�tt: �tlagosan 68,2 kilom�tert tettek meg �r�nk�nt. Ezzel szemben, tiszta id� eset�n, amikor az index �rt�ke null�t mutatott, a madarak „csak” 55,6 kilom�teres �r�nk�nti sebess�get produk�ltak.

Egy�nileg nem, de csapatban rendk�v�li dolgokra voltak k�pesek a galambok

Forr�s: R. Claypool

Hogy mi�rt rep�lnek a madarak sokkal gyorsabban kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt, az rejt�ly. A postagalambok a nap, a m�gneses mez� �s az infrahangok alapj�n navig�lnak olyan j�l. Az ut�bbi �vekben a kutat�k megfigyelt�k azonban azt is, hogy elkezdt�k �tjuk sor�n a szagokat is hasznos�tani.

Li �gy v�li, a madarak id�k�zben megtanulhatt�k felismerni az �szak-K�na szerte tal�lhat� biomassza �get�k �s er�m�vek jellegzetes szennyez�anyagait �s elkezdt�k ezeket az inform�ci�kat a navig�ci� sor�n alkalmazni.

Postagalamb

Forr�s: Wikimedia Commons

Menek�l�si motiv�ci�

A kutat�knak azonban van t�bb alternat�v feltev�se is. K�ztudott, hogy a s�r�n szennyezett leveg�ben embernek �s �llatnak nehezebb l�legezni, �m a kutat�k egyet�rtenek abban is, hogy a f�lelem szint�n meghat�roz� t�nyez�k�nt szerepelhet a madarak rep�l�si sebess�g�nek fokoz�s�ban. A s�r� k�dben szinte lehetetlen a ragadoz�kat �szrevenni, �s a galambok val�sz�n�leg nem el�g okosak ahhoz, hogy meg�rts�k, a r�juk vad�sz� h�sev�k ugyan�gy nem l�tnak ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt.

Forr�s: Wikimedia Commons

A madarak minden bizonnyal egyszer�en csak szeretn�nek mihamarabb kiker�lni a kedvez�tlen helyzetb�l. K�nnyen lehet, hogy ugyanez volt Cher Ami val�di motiv�ci�ja is.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!