Demogr�fiai katasztr�fa v�r Magyarorsz�graForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2016-02-15 22:34:29 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/20260
Címkék: Bihari h�rek, N�METH ZSOLT, MAGYARORSZ�G, J�R�SOK, N�PESS�GCS�KKEN�S, N�PESS�GN�VEKED�S, SZEGREG�CI�, EL�REGED�S, KSH
Meg�ll�thatatlannak t�n� demogr�fiai katasztr�fa zajlik Magyarorsz�g t�bb j�r�s�ban, 2051-re a n�pess�g�k megfelez�dhet. Budapest k�rny�k�n n�het a n�pess�g, m�g f�leg az �szakkeleti r�gi�ban jelent�s visszaes�s j�het. N�meth Zsolt, a KSH eln�khelyettese szerint figyelni kellene arra, hogy osz�gon bel�l ne alakuljanak ki t�l nagy demogr�fiai �s gazdas�gi k�l�nbs�gek.

T�bb j�r�s n�pess�ge ak�r 50 sz�zal�kkal is cs�kkenhet 2051-re – �ll�tja egy friss�elemz�s. Tagai Gergely, az MTA K�zgazdas�gi �s Region�lis Tudom�nyi Kutat�k�zpontj�nak munkat�rsa egy n�pess�g-el�resz�m�t�st k�sz�tett, hogyan is alakul majd a j�r�sok lakoss�ga a k�vetkez� �vtizedekben. A kutat� a sz�m�t�s sor�n figyelembe vette a sz�let�si �s hal�loz�si sz�mokat, az el- �s bev�ndorl�st, valamint a korcsoportok alakul�s�t.

Gyorsul� fogy�s

A 2011-es n�psz�ml�l�s szerint kevesebb mint t�zmilli� lakosa volt Magyarorsz�gnak. Az orsz�g n�pess�ge 2051-ben v�rhat�an 8 �s 9 milli� f� k�z�tt alakul. Az alapmodell 8,44 milli� f�re teszi a n�pess�g sz�m�t. Ez a kor�bbi id�szakhoz k�pest�gyorsul� �tem� n�pess�gcs�kken�st jelent, hiszen m�g az 1980-as n�pess�gcs�cs (10,7 milli� f�) �ta mintegy 700 ezer f�vel cs�kkent az orsz�g lakoss�ga, addig 2051-ig ennek a fogy�snak a k�tszerese is val�sz�n�s�thet�. A negat�v forgat�k�nyv szerint 2051-ben csak 8,01 milli�an lesz�nk, m�g a pozit�v v�ltozat est�n 9,07 milli�an.

Magyarorsz�g n�pess�gsz�m�nak j�v�beli alakul�sa k�l�nb�z� forgat�k�nyvek szerint, 2011–2051 (milli� f�)
Create column charts

Budapest k�rny�ke j�l j�r

A 2051-ig val�sz�n�s�tett n�pess�gv�ltoz�s ter�leti k�pe j�r�si szinten igen nagy m�rt�k� egyenl�tlens�geket mutat. A n�pess�g-el�resz�m�t�si modell szerint m�g 35 �v m�lva is lehetnek olyan j�r�sok, amelyek n�pess�ge n�vekszik. N�h�ny, a budapesti agglomer�ci�ban elhelyezked� j�r�s eset�ben�a n�pess�gn�veked�s a 15 sz�zal�kot is meghaladhatja. Ilyen p�ld�ul a szigetszentmikl�si, a dunakeszi, a pilisv�r�sv�ri, a budakeszi �s a g�d�ll�i j�r�s.

Ezzel szemben az orsz�g j�r�sainak t�lnyom� t�bbs�g�ben kisebb-nagyobb m�rt�kben cs�kkenni fog a n�pess�g. A nagyobb v�rosok, megyesz�khelyek j�r�sainak egy r�sze a j�v�ben is bels� migr�ci�s c�lpont marad, �gy a bev�ndorl� n�pess�g n�mileg m�rs�kelheti a term�szetes n�pmozgalmi t�nyez�kb�l k�vetkez� fogy�st (kaposv�ri, p�csi, szegedi, kecskem�ti vagy szombathelyi j�r�sok).

A magyarorsz�gi j�r�sok n�pess�g�nek v�ltoz�sa 2051-ig

Forr�s: Kl�mav�ltoz�s - t�rsadalom - gazdas�g: Hossz� t�v� ter�leti folyamatok �s trendek Magyarorsz�gon

Koml� ki�r�lhet

A nagyv�rosi j�r�sok mellett n�mileg alacsonyabb m�rt�k� vagy csak k�zepes a val�sz�n�s�thet� n�pess�gfogy�s a Magyarorsz�g k�z�ps� r�sz�n l�v� – de a budapesti agglomer�ci�n k�v�l es� – j�r�sokban, a Dun�nt�l �szaki �s �szaknyugati t�rs�geiben, illetve �szakkelet-Magyarorsz�gon.

A n�pess�gfogy�s m�rt�ke 2011 �s 2051 k�z�tt a magyarorsz�gi j�r�sok nagyj�b�l fel�ben a 30 sz�zal�kot is meghaladhatja. N�h�ny kiv�telt�l eltekintve ebbe a csoportba tartoznak Vas, Zala, Somogy, Baranya, B�cs-Kiskun �s N�gr�d megye j�r�sai, illetve Tolna �s B�k�s megye eg�sze. A legnagyobb m�rt�k� (ak�r 50 sz�zal�kot is megk�zel�t�) n�pess�gcs�kken�s a g�nci, a tabi, a koml�i, a b�csalm�si, a b�lap�tfalvi, a s�toralja�jhelyi �s a b�tonyterenyei j�r�sokat fogja �rinteni – der�lt ki a tanulm�nyb�l.

Fokoz�d� nyom�s

Nagym�rt�kben m�dosulhat a magyar lakoss�g kor�sszet�tele is. Val�sz�n�, hogy a gyermekkor� n�pess�g �s az akt�v korban l�v� lakoss�g sz�ma �s ar�nya jelent�sen cs�kken, m�g az id�sek ar�ny�nak sz�mottev� n�veked�se felt�telezhet�;�ar�nyuk ak�r az �sszn�pess�g 30 sz�zal�k�t is el�rheti az el�re jelzett id�szakban. Mindez a j�v�ben egyre fokoz�d� nyom�st jelent majd, t�bbek k�zt a gazdas�g vagy a szoci�lis ell�t�rendszerek fenntarthat�s�g�ra.

A 65 �vn�l id�sebb n�pess�g ar�ny�nak v�ltoz�sa 2051-ig

Forr�s: Kl�mav�ltoz�s - t�rsadalom - gazdas�g: Hossz� t�v� ter�leti folyamatok �s trendek Magyarorsz�gon

Megroppan�s

A helyi n�pess�g-el�resz�m�t�sok kor�bbi n�psz�ml�l�sok eredm�nyei �s a n�pmozgalmi statisztik�k alapj�n k�sz�lnek, ahol az adatokon k�v�l k�l�nf�le hipot�ziseket is alkalmaznak. A legnehezebb a bels�- �s k�ls� v�ndorl�s m�rt�k�t meghat�rozni – err�l m�r N�meth Zsolt besz�lt az Orig�nak.

A KSH t�rsadalomstatisztikai eln�khelyettese azt mondta, a 2011-es n�psz�ml�l�s adatai szerint csup�n Pest �s Gy�r-Moson-Sopron megy�ben n�tt a n�pess�g a 2001-es adatfelv�telhez k�pest. Ezzel szemben B�k�s megy�ben 9 sz�zal�kos cs�kken�st tapasztaltak. Mindez azt mutatja, hogy a n�pess�g v�ltoz�sa t�rben is rendk�v�l elt�r� lehet. A v�ltoz�sok eredm�nyek�ppen egy-egy helyi t�rsadalom rendk�v�li m�don ki�r�lhet,�szerkezet�ben megroppanhat, amire a legjobb p�lda �szakkelet-Magyarorsz�g.

J� ezt elker�lni

N�meth Zsolt szerint mivel sem a sz�let�sek, sem a hal�loz�sok, sem a v�ndorl�sok nem oszlanak meg egyenl�en, p�r �vtized alatt k�nnyen kialakulhatnak depresszi�s t�rs�gek. A helyi t�rsadalom teljesen felborulhat, ami azt jelenti, hogy p�ld�ul a 65 �v felettiek ar�nya megn�, m�g a munkak�pesek sz�ma cs�kken. Term�szetesen a vil�g �sszes orsz�g�ban megfigyelhet� az a jelens�g, hogy�k�l�nf�le szegreg�lt t�rs�gek alakulnak ki. Az orsz�goknak azonban �rdemes figyelni�k arra, hogy t�ls�gosan nagy ter�leti k�l�nbs�gek ne alakuljanak ki az adott �llamon bel�l.

R�vid t�von nem megy

A szakember szerint a most megl�v� k�l�nbs�gek spont�n m�don bel�that� id�n biztosan nem egyenl�t�dnek ki. A nyugati-eur�pai orsz�gokban jelent�s ipar�g alakult ki arra, hogy a ter�leti k�l�nbs�geket �llami �s piaci eszk�z�kkel is cs�kkents�k.�Magyarorsz�gon is vannak ilyen t�rekv�sek, de ezek hat�sait r�vid t�von nagyon neh�z m�rni, mivel az eredm�nyek hosszabb t�von jelentkezhetnek, mik�zben a tervez�skor nem ismert spont�n folyamatok h�tr�ltathatj�k, vagy ak�r t�mogathatj�k is a c�lok el�r�s�t. Gondoljunk p�ld�ul az 1990-es �s 2000-es �vekben el�bb nagyon intenz�vv� v�l�, majd lelassul� szuburbaniz�ci�ra.

Katasztrof�lis �llapotok

A n�pess�gcs�kken�s nemcsak Magyarorsz�gon komoly probl�ma. Rom�ni�ban a 2010-es 20 milli�s lakoss�g 2050-re 15 milli�ra zsugorodhat, Szerbi�ban a 2010-es 7,4 milli�r�l 2050-re 5,1 milli�ra eshet a n�pess�g. M�g enn�l is katasztrof�lisabb a helyzet Ukrajn�ban, ahol 2050-re 35 milli�ra cs�kkenhet a n�pess�g a mostani 45 milli�r�l. Oroszorsz�gban sem lehetnek nyugodtak, v�rhat�an 34 �v m�lva m�r csak 128 milli�an fognak ott �lni a mostani 143 milli�val szemben.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!