A következőképp alakulnak a sávok éves nettó árbevétel alapján:

• 500 millió forint alatt: nincs és bevallást sem kell ehhez kitölteniük;
• 500 millió – 30 milliárd forint: 0,1 százalék;
• 30 – 100 milliárd forint: 0,4 százalék;
• 100 milliárd forint fölött: 2,5 százalék.

A 24.hu utánaszámolt, hogy nagyjából mennyit kell majd pluszban befizetniük a cégeknek. A számításuk szerint a nagy élelmiszerkereskedelmi láncoknak kell a legtöbbet fizetniük: a Tescónak, amelynek 600 milliárd fölött van a forgalma, valamint a Sparnak és a Lidlnek a maguk 500 milliárd körüli forgalmával. Ezenkívül az Auchan és Penny sem ússza meg, ugyanis az ő forgalmuk is meghaladja a 100 milliárdot.

Várhatóan a tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő fogja megfizetni az adó túlnyomó részét, kivéve a három magyar üzletláncot. (Coop, CBA, Reál)

Egy hónap telt el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a magyar államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

(Borítókép: Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban Fotó: Varga György / MTI)