A�parlament d�nt�s�nek �rtelm�ben a g�zolaj j�ved�ki ad�ja 110,35 forint lesz novembert�l a jelenlegi 97,35 forinttal szemben, a benzin� nem v�ltozik, 120 forint marad.

Az emel�ssel, a mostani d�zel �rral sz�molva, a g�zolaj �tlag�ra �j cs�csra ker�l, s el�ri 418 forintot.

A t�rsas�gok a j�ved�ki ad�-emel�st marad�ktalanul �rv�nyes�teni fogj�k az �rakban, ugyan�gy, mint kor�bban az �fa-emel�st, mert ha nem �gy tenn�nek, akkor korl�tozn�k a versenyt.

Az �r biztosan hatni fog a keresletre is: a Magyar �sv�nyolaj Sz�vets�g tagv�llalatainak t�lt��llom�sain az id�n az els� h�romnegyed �vben g�zolajb�l 0,9 sz�zal�kkal n�tt a fogyaszt�s, 1.189.929.405 liter fogyott.

A Forensis Aut�klub nemr�giben publik�lt felm�r�se szerint az aut�soknak mind�ssze harmada mondja azt, hogy az �remelked�sek ellen�re tov�bbra is ugyanannyit aut�zik, mint egy �vvel ezel�tt, mik�zben a megk�rdezett aut�vezet�k t�bb mint fele m�r 25-50 sz�zal�kkal kevesebb kilom�tert tesz meg aut�j�val a magasabb �zemanyag�rak miatt.

Mintegy 90 sz�zal�kuk sokkal jobban megn�zi, hogy olyan�benzink�tn�l tankoljon, ahol alacsonyabbak az �zemanyag�rak, mik�zben a megk�rdezettek t�bb mint harmada 5-10 ezer forinttal kevesebbet k�lt havonta tankol�sra, mint a m�lt �vben, 10 sz�zal�kuk pedig m�r nem tankol rendszeresen.

A Forensis szerint a felm�r�s egyik legfontosabb �zenete az, hogy az aut�s csal�dok 35 sz�zal�ka a kevesebb tankol�ssal, 31 sz�zal�ka pedig a sz�rakoz�sra k�lt�tt �sszegek cs�kkent�s�vel pr�b�lja ellens�lyozni az �zemanyagok dr�gul�s�val j�r� plusz kiad�sokat.

Arra a k�rd�sre, hogy vajon milyen��zemanyag�r eset�ben nem lenn�nek hajland�k rendszeresen tankolni az aut�sok, 2-3 sz�zal�kuk azt mondta, m�r most sem tankol rendszeresen, k�zel 50 sz�zal�kuk pedig abbahagyn� a rendszeres �zemanyag v�s�rl�st, ha a benzin illetve a d�zel �ra el�rn� a 400 forintos literenk�nti szintet. Ezzel szemben negyed�k �gy gondolja, hogy b�rmilyen �zemanyag�r mellett rendszeresen tankolna.

A benzin kiskereskedelmi �r�nak 38 sz�zal�ka a termel�i �r, 4,4 sz�zal�ka a nagykereskedelmi, illetve 3,7 sz�zal�ka a kiskereskedelmi �rr�s, 33 sz�zal�ka a j�ved�ki ad�, 1 sz�zal�ka a k�szletez�si d�j. A g�zolaj eset�ben a termel�i �r 41 sz�zal�k, a k�t �rr�s 6,8, illetve 3,7 sz�zal�k, a j�ved�ki�ad� 27 sz�zal�k, a k�szletez�si d�j pedig megegyezik. Mindk�t �zemanyag a 25 sz�zal�kos �fa al� tartozik.