Irigyl�sre m�lt� aj�nlatokkal cs�b�tja az OTP Bank a Rom�ni�ban �l�ket, ha megszorulnak, �s hitelre van sz�ks�g�k. Az egy�bk�nt legdr�g�bb t�pusba tartoz�, ingatlanfedezet n�lk�l ny�jthat�, lejalap� szem�lyi k�lcs�n�ket a keleti hat�rainkon t�l 13-15 sz�zal�k k�r�li teljes hiteld�jmutat� (thm) mellett lehet felvenni, �ppen feleannyi�rt, mint a forinthiteleket idehaza. Magyarorsz�gon az OTP 13-15 sz�zal�kos thm mellett legfeljebb lak�shitelt ad a magyaroknak, szem�lyi k�lcs�n�rt azonban 30 sz�zal�kon �llhatnak sorba az �gyfelek.

A sz�mottev� k�l�nbs�g a k�z�ss�gi oldalak posztjai l�tt�n sokaknak szemet sz�rt, t�bbeket indulatos besz�l�sokra is k�sztetett. Egy olcs� rom�n OTP-hirdet�s miatt p�ld�ul intenz�ven �tik a bankot a Facebookon, mondv�n, "d�bbenet", amit a bank m�vel, �s hihetetlen, hogy "vel�nk, magyarokkal mindent meg lehet tenni".

Nem az OTP hib�ja

Az els� r�n�z�sre meglep� k�l�nbs�g nemcsak�az OTP-re jellemz�. A k�t orsz�gban ugyan�gy jelen l�v� Erste Rom�ni�ban 18, Magyarorsz�gon 25-28 sz�zal�kos thm-mel adja a szem�lyi k�lcs�nt, �s b�r csak 20 sz�zal�kos fel�rral, de az UniCredit �gyfelei is t�bbet fizetnek itthon, mint Rom�ni�ban ugyanaz�rt a fedezetlen bankk�lcs�n�rt.�Hasonl� ar�nyok figyelhet�k meg a lak�shitelekn�l is a k�t orsz�g bankjai k�z�tt.

B�r vannak a bankok elt�r� strat�gi�j�b�l �s piaci helyzet�b�l, m�ret�b�l fakad� k�l�nbs�gek, a tendencia mindenhol egyform�n kirajzol�dik: ugyanannyi k�lcs�np�nz�rt l�nyegesen t�bbet kell visszafizetni a hat�ron innen, mint t�l. Az igazs�gtalannak tetsz� helyzet azonban nem az�rt van, mert ugyanaz a bankcsoport jobban szeretn� a rom�n �gyfeleit, �s sz�nd�kosan ki akarna sz�rni a magyarokkal.

Van r� magyar�zat

A hiteleken a bankok keresnek, de hogy egy hitel mennyibe ker�l, az az adott bank �ltal elv�rt profitr�ta mellett egy sor k�ls� t�nyez�b�l j�n �ssze. A k�lcs�n�k olcs�s�ga vagy dr�gas�ga miatt lehet a jegybankot, a gazdas�gpolitik�t, a t�bbi ad�st, a piaci verseny fok�t �s a k�lf�ldi befektet�ket is okolni. Ha az alapvet� �raz�si elemeket megvizsg�ljuk,�vil�gosan kij�n, mi�rt jobb ad�s a rom�n a magyarn�l.

Kisebb a cs�dkock�zat

Az egyik legl�tv�nyosabb k�l�nbs�g a k�t orsz�g k�ls� meg�t�l�s�b�l fakad. Ezt legjobban a CDS-fel�r, a cs�dkock�zati mutat� jelzi, ebben Rom�nia l�nyegesen jobb. Az elm�lt f�l �vben az 500 pontos szintet Magyarorsz�g egyszer sem tudta bevenni (v�gig 500 �s 750 pont k�z�tt j�rt a CDS), mik�zben Rom�nia cs�dkock�zata a legrosszabb napokban sem �rte el az 500-as hat�rt (300 pont �s 500 k�z�tt ingadozott). Egy h�nappal ezel�tt szinte pontosan k�tszer olyan kock�zatosnak l�ttak minket a befektet�k, mint az IMF-hitelkerettel b�r� Rom�ni�t, �s most, amikor a magyar mutat�k -�a forinttal �s a k�tv�nyhozamokkal egy�tt -�nagy ralin, javul�son�vannak t�l, 525 �s 342 pont a k�t orsz�g CDS-e, m�g mindig majdnem 200 pont a k�l�nbs�g.

Alacsonyabb kamatot dikt�l a jegybank

Rom�ni�ban 2010 febru�rj�ban �llt azon a 7 sz�zal�kos szinten a jegybanki alapkamat, ahol most a mi�nk van. Az ottani jegybank 2009 augusztusa �ta folyamatosan cs�kkenti a kamatot, ami most �pp 5,25 sz�zal�kon �ll. Ez egyr�szt az�rt fontos, mert a bankk�zi kamatok is igazodnak az alapkamathoz, m�sr�szt a bankok id�nk�nt eleve az alapkamathoz k�tik a k�l�nb�z� hiteleik felt�teleit (erre tesznek r� bizonyos fel�rat).

Alacsonyabbak a bankk�zi kamatok

Az �gynevezett BUBOR (a bankk�zi kamatok)��s rom�n megfelel�je, a ROBOR k�z�tt is t�bb sz�zal�kpontos k�l�nbs�g van, megint az ut�bbi jav�ra. A referenciakamatk�nt el�szeretettel alkalmazott, a jegybank �ltal meghat�rozott�3 havi BUBOR jelenleg 7,2 sz�zal�kon �ll, a 3 h�napos ROBOR viszont csak 4,41 sz�zal�kon, ez �nmag�ban majdnem 3 sz�zal�kponttal teszi olcs�bb� a rom�n lej hiteleket.

Jobban fizetnek az ad�sok

A nem fizet� ad�sok ar�nya�er�sen befoly�solja a hitelek kamat�t, a banknak ugyanis be kell �raznia azt is, hogy a kik�lcs�nz�tt p�nzek egy r�sze nem fog vissza�rkezni, mik�zben a bet�tesek r�sz�re�ilyenkor is kell fizetnie a kamatokat. A legal�bb 3 h�napos k�s�sben l�v� ad�sok ar�ny�ban nincs l�tv�nyos k�l�nbs�g a k�t orsz�g k�z�tt, de az elm�lt�egy-k�t �vben az�rt ebb�l is kicsivel rosszabbul j�tt�nk ki, mint a rom�nok. Az OTP-n�l 2010-ben m�g ugyan�gy 10,6 sz�zal�kos volt a rossz ad�sok ar�nya az anyabankn�l, mint a rom�n le�nybankban, de tavaly �v v�g�re rosszabb lett a helyzet. R�szben a v�gt�rleszt�s miatt (amikor is f�leg a legjobban fizet� hitelesek ker�ltek ki a portf�li�b�l) 13,6 sz�zal�kra ugrott a k�s�k ar�nya, mik�zben Rom�ni�ban 12,1 sz�zal�kra emelkedett - ez is indokol n�mi k�l�nbs�get a hitelek kamat�ban.

Kicsi vagy nagy piaci szerepl�

Vil�gos, hogy egy kis bank, amely piacot akar szerezni, sokkal ink�bb hajland� lefaragni a profitelv�r�sait, �s alacsonyabb kamatmarzzsal dolgozik, mint az, amelyik piacvezet� poz�ci�ban van. (A kamatmarzs a hitelek �s a bet�tek kamata k�z�tti k�l�nbs�g.) Az OTP a hazai piacon egy�rtelm�en domin�ns poz�ci�ban van, �gy nincs r�k�nyszer�tve, hogy kiemelked�en j� kamatokkal k�zdj�n az �gyfelek�rt. Ez j�l t�kr�z�dik a kamatmarzson: az anyabank tavaly 5,01 sz�zal�kkal, a rom�n le�ny 4,22 sz�zal�kkal dolgozott, �s m�g idehaza kism�rt�kben n�tt, Rom�ni�ban sz�k�lt a mutat�. A sz�lesebb magyar marzsot persze az is indokolhatja, hogy Rom�ni�ban nincs banki k�l�nad�, n�lunk viszont ezt a plusz terhet is megpr�b�lj�k valahogy beszedni az �gyfelekt�l.

M�sban versenyeznek

Azon is m�lhat, hogy ki mennyire olcs�n vagy dr�g�n adja bizonyos hiteleit, hogy �ppen melyik r�szpiacon akar tarolni. A magyarorsz�gi bankokra most - sz�mos jegybanki tanulm�ny �s hitelez�si felm�r�s alapj�n - a teljes passzivit�s a jellemz�, egyik r�szpiacon sem l�kd�s�dnek az�rt, hogy al�v�gjanak egym�s �rainak, mik�zben Rom�ni�ban a szem�lyi k�lcs�n�k �ppen h�z�term�knek sz�m�tanak, itt nagyobb a verseng�s.

Sok m�lik az IMF-en

Az biztos, hogy a k�lf�ldi befektet�k v�lem�nye fontos, a cs�dkock�zat, ezen kereszt�l a jegybanki alapkamat �s v�g�l a banki hitelkamatok akkor tudnak lejjebb j�nni �s tart�san alacsonyan maradni, ha a korm�ny meg�llapodik az IMF-fel �s az EU-val. Ez Rom�nia p�ld�j�n is j�l l�tszik: az orsz�got az�ta kedvelik a befektet�k, ami�ta el�sz�r 2009-ben, majd 2011-ben hitelmeg�llapod�st k�t�tt, �s azt a programot k�veti, amit az IMF elv�r t�le.

A k�ls� bizalom persze nincs ingyen, rengeteg ellen�ll�sba �tk�z�tt, �tk�zik Rom�ni�ban, mivel a csomag s�lyos �ldozatokkal j�rt, �s a legkem�nyebb megszor�t�sokn�l volt, aki �gy �rezte, hogy "Ceausescu alatt is�jobb volt". Er�szakos t�ntet�sek,�sztr�jkok, Emil Boc minisztereln�k febru�ri k�nyszer��t�voz�sa k�s�rte azt a folyamatot, amelynek r�szek�nt sz�zezer f�t elbocs�tottak a k�zszf�r�b�l, 25 sz�zal�kkal cs�kkentett�k a k�zalkalmazotti fizet�seket, elt�r�lt�k a 13. havi fizet�seket, megv�gt�k a "nem hat�kony" szoci�lis juttat�sokat, megemelt�k az �f�t �s a j�rul�kokat. (Az�ta �j korm�ny alakult, de m�r az is�megbukott, a m�lt p�nteken Mihai Razvan Ungureanu minisztereln�k ellen bizalmatlans�gi szavaz�st tartott a bukaresti parlament.)

Az IMF �s a k�lf�ldi elemz�h�zak viszont roppant�el�gedettek Rom�nia teljes�tm�ny�vel, �s az elm�lt napok megmutatt�k, hogy egy magyarorsz�gi hitelszerz�d�st�l is milyen boldogok lenn�nek. A forinton �s a magyar CDS-fel�r mozg�s�n m�r az is �ri�sit dobott, hogy az Eur�pai Bizotts�g z�ld utat adott a t�rgyal�sok megkezd�s�hez, de ahhoz, hogy a hitelkamatok val�ban olyan szintre ker�ljenek, ahol most Rom�ni�ban vannak, m�g meg is kell �llapodni, �s hosszabb t�von kell hasonl� piaci mutat�kat produk�lni.