- Ez vicc, hiszen korunk�technol�giai sz�nvonal�n ezer hekt�r m�vel�se h�sz-harminc emberrel sim�n megoldhat�. Ahhoz teh�t, hogy valaki ezer hekt�ron gazd�lkodhasson, fenn kellene tartania m�g egy 20 ezressert�stelepet (30 alkalmazottal), meg egy �tezres szarvasmarha-telepet (40 emberrel), hogy elmondhassa, megfelel a t�rv�ny bet�j�nek – v�laszolta a Napl� �rdekl�d�s�re az egyik legjelent�sebb hajd�-bihari agr�rv�llalkoz�s vezet�je, aki azonban (mint mondta) ebben az �gyben nem sz�vesen l�tn� a nev�t az �js�gok has�bjain.

M�s v�lem�nyen van Jakab Tam�s, aki a csal�dj�val mintegy 220�hekt�ron gazd�lkodik. “Szerintem igenis helyes t�rekv�s a gazd�lkod�s f�kusz�ba a kis- �s a k�z�p�zemeket �ll�tani, hiszen aki hatalmas ter�lettel rendelkezik, az b�rbe adja a f�ldeket, esetlegb�rmunk�sokkal dolgoztat. Ha pedig valaki megfizeti (legyen az magyar vagy k�lf�ldi), sz�vf�jdalom n�lk�l eladja neki. Ezt a t�rv�ny erej�vel meg kell akad�lyozni.

“Ha majd �t akarom adni a gazdas�got a fiamnak, nehogy a helyi f�ldbizotts�g hat�rozza m�r meg, hogy ezt milyen felt�telekkel tehetem” – h�borgott a k�rd�s felvet�se kapcs�n az egyik nagy debreceni agr�rv�llalkoz�. A t�ma �rz�kenys�g�re egy�bk�nt jellemz�, hogy a Napl� a megy�ben nem tal�lt olyan nagy�zemi vezet�t, aki az �j f�ldt�rv�ny kapcs�n n�vvel v�llalta volna a nyilatkozatot.

Es�ly egy jobb �letre

A�Nagyr�b� hat�r�ban 100 hekt�r saj�t f�ldet m�vel� T�rsi L�szl� �rvend az �j t�rv�nynek, mert azt l�tja benne, hogy v�gre a hozz� hasonl� “kisemberek” sz�m�ra is megteremti az es�lyt egy jobb �letre. – Ha majd �n is �rek annyit a t�rv�ny sz�ne el�tt, mint a r�b�i f�ldek java r�sz�t birtokl�agr�rv�llalkoz�Amerik�ban �l� gyermeke, az lesz az igazi. Vagy maga szerint nem az az �letszer�, hogy a r�b�i f�ldet lehet�s�g szerint r�b�i ember m�velje?! Az idegen persze, hogy elviszi innen a hasznot, mi meg csak s�r�nkozunk, hogy szeg�nyedik a falu… – adta tudtunkra a gazda.

�gy t�nik, hogy b�r f�ld(t�rv�ny)-�gyben nem csitulnak az indulatok, mindenkinek megvan a maga val�s vagy v�lt igaza. Az egyik nagyv�llalati vezet� szerint p�ld�ul b�nt k�vet el a t�rv�nyalkot�, ha a f�ldszerz�si morat�rium lej�rt�t k�vet�en sem teremt lehet�s�get versenyk�pesen m�velhet� nagyobb�birtoktestekkialak�t�s�ra. “Az Uni� 27 tag�llama k�z�l a b�za �s akukorica term�s�tlag�t tekintve h�tulr�l a harmadikok vagyunk, m�rpedig ezen a sz�gyenteljes poz�ci�n csak a termel�s hat�konys�g�nak jav�t�s�val v�ltoztathatunk. Ha engedik…” – mondta lakonikusan.

A fiatalt t�mogass�k

Jakab Tam�s, a csal�dj�val 220 hekt�rt m�vel� gazd�lkod� meglep� �ll�t�ssal kezdi; azt mondja, nincs olyan, hogy versenyk�pes birtokm�ret! – Nyugat-Eur�p�ban is jelen vannak a nagy�zemek, de az�rutermel�s �s a foglalkoztat�s java r�sze m�gis a kis- �s k�z�pbirtokokhoz k�t�dik. Ut�bbiak sz�m�ra a f�ldm�vel�s nem puszt�n egzisztenci�lis, hanem legal�bb annyira �rzelmi k�rd�s is. �k a f�ldb�l �lnek gener�ci�k �ta, ez�rt n�luk van a legnagyobb biztons�gban a f�ld. A mai vil�gban a f�ld-szaktud�s-t�ke h�rmasa n�lk�l elk�pzelhetetlen az eredm�nyes gazd�lkod�s. A fiatal gazd�k akkora h�tr�nyban vannak a mi gener�ci�nkkal szemben, aminek a ledolgoz�s�hoz a sz�l�i seg�ts�g, a csal�di h�tt�r kev�s, ahhoz �llami seg�ts�g kell – jelentette ki a csal�di�gazd�lkod�, hozz�t�ve, hogy b�r az elm�lt h�sz �vben a politika mindig a nagy�zemeket prefer�lta, a kis- �s k�z�p�zemek �letk�pess�g�t mutatja, hogy megmaradtak, s�t az �gyesebbek n�mileg m�g gyarapodni is tudtak.
Nagy�zemi k�r�kben ugyanakkor �ltal�nos az a v�leked�s, miszerint az �j f�ldt�rv�ny az eddigiekn�l is �lesebben �ll�tja szembe egym�ssal az agr�rium szerepl�it. Egyeseket felemel, m�g m�sokat a f�ldbe tipor. Csakhogy �ppen azokat lehetetlen�ti el, akik eddig is “a h�tukon vitt�k” az �gazatot.

Agg�nak a bank�rok

A tervezett�f�ldt�rv�ny jelent�sen megnehez�ti a termel�k �s a mez�gazdas�gi �zemek hossz� t�v� finansz�roz�s�t, �s n�veli a hitelez�s kock�zat�t – k�z�lte a Magyar Banksz�vets�g. A�bankok szerint agg�lyos, hogy a helyi f�ldbizotts�gok fel�ll�t�s�ra �s m�k�dtet�s�re vonatkoz� inform�ci�kat a f�ldt�rv�ny nem tartalmaz, noha szerep�k a tervezet alapj�n meghat�roz�. A banksz�vets�g azt is lesz�gezi, hogy a mez�gazdas�gi v�llalkoz�sok �ltal haszn�lt f�ldter�let 1200 hekt�rban t�rt�n� maximaliz�l�sa nemzetgazdas�gi l�pt�k� k�rd�seket, konkr�tan az agr�r-GDP visszaes�s�t vet�ti el�re.a