Egy �j kutat�s igazolta, amit sokan r�g�ta sejtenek: miszerint a nyugati �trenddel kapcsolatos legf�bb probl�ma a cukorfogyaszt�s.
A�PLoS One tudom�nyos lapban megjelent�tanulm�ny azt vizsg�lta, hogy a vil�g 175 orsz�g�ban milyen �sszef�gg�s van a cukorhoz val� hozz�f�r�s �s a cukorbetegek ar�nya k�z�tt. Azt tal�lt�k, hogy egy n�pess�g cukorral val� ell�totts�ga egy�rtelm�en kapcsolatban �ll a cukorbetegek ar�ny�val, f�ggetlen�l att�l, hogy mekkora az elh�zottak ar�nya az orsz�gban. A tanulm�ny szerint teh�t nem a k�v�rs�g okozza a cukorbetegs�get, hanem a cukor.
A tanulm�ny eredm�nyeinek jelent�s�ge ahhoz hasonl�that�, mint amikor az 1960-as �vekben a kutat�sok felt�rt�k, hogy a doh�nyz�s �s a t�d�r�k k�z�tt kapcsolat van.
Nem minden kal�ria ugyanolyan
A kutat�sban a r�sztvev�k teljes �trendj�t vizsg�lt�k, amelyb�l napi kal�riabevitelt sz�m�tottak. Az eredm�nyeket korrig�lt�k a korral, a fizikai aktivit�ssal, a t�rsadalmi-anyagi helyzettel, illetve a lakhellyel (hogy v�rosban vagy falun lakik-e az illet�).
A kutat�s meg�llap�t�sai szerint min�l t�bb cukrot fogyasztott egy t�rsadalom, ann�l nagyobb volt a cukorbetegek ar�nya. Min�l r�gebb �ta hozz�f�rt egy orsz�g n�pess�ge sz�les k�rben a cukorhoz, ann�l t�bb volt a diab�teszes beteg. Illetve, ha egy orsz�gban valamilyen okb�l cs�kkent a cukorfogyaszt�s, m�rs�kl�d�tt a cukorbetegek ar�nya is.
A cikk f� meg�llap�t�sa: minden 150 kilokal�ria/f�/nap nem cukorb�l sz�rmaz� plusz kal�riabevitel 0,1 sz�zal�kkal (statisztikailag nem jelent�s m�rt�kben) n�veli meg egy orsz�gban a cukorbetegek ar�ny�t. �m ha ez a napi plusz 150 kil�kal�ria/f� cukorb�l sz�rmazik, 1,1 sz�zal�kkal n� a cukorbetegek ar�nya az adott orsz�gban.
Azaz, ha egy orsz�g minden lak�ja naponta egy darab, 3-4 deciliteres cukrozott �d�t�t elfogyaszt, a cukorbetegek ar�nya egy sz�zal�kkal emelkedik. A tanulm�ny nem tal�lt szignifik�ns k�l�nbs�get a k�z�tt, ha az �lelmiszeripar f�leg nagy frukt�ztartalm� kukoricaszirupot haszn�l �des�t�shez (mint pl. az USA-ban), vagy ha ink�bb szachar�z (n�d- vagy r�pacukor) biztos�tja az �des �zt.
A tanulm�ny �jra meger�s�ti, hogy kal�ria �s kal�ria k�z�tt �ri�si k�l�nbs�g lehet. Hi�ba termel a szervezet mindenegyes bevitt kal�ri�b�l ugyanannyi energi�t, a cukorral m�sk�pp b�nik el, mint p�ld�ul a z�lds�gekkel. Mik�zben ugyan�gy energi�t nyer�nk bel�l�k, a cukorral k�ros�tjuk, a z�lds�gekkel t�pl�ljuk test�nket.
A tanulm�ny eredm�nyei szerint mostant�l m�sk�pp kellene meg�t�lni az elh�z�st is. Ugyanis els�sorban nem a k�v�rs�g, hanem a metabolikus szindr�ma a cukorbetegs�g el�szob�ja, ez pedig sov�nyt �s k�v�rt egyar�nt �rinthet. A metabolikus szindr�ma inzulinrezisztenci�val (a szervezet inzulinnal szembeni cs�kkent �rz�kenys�g�vel) j�r, ami egyenes kapcsolatban �ll a cukorfogyaszt�si szok�sokkal.
A kutat�s szerint teh�t att�l is betegek lesz�nk hossz� t�von, ha t�l sokat esz�nk, de sokkal ink�bb megbetegsz�nk, ha t�l sok cukrot fogyasztunk.
Ideje l�pni
Robert Lustig, a kutat�s egyik vezet�je az eredm�nyeket �gy komment�lta a�New York Timesnak: "Ez el�g bizony�t�k arra, hogy a cukor m�reg. Itt az ideje, hogy v�gre tegy�nk ellene."
A k�vetkez� l�p�sek azonban v�rhat�an m�r nehezebbek lesznek, hiszen ahogyan a doh�nyz�s �s a t�d�r�k k�z�tti kapcsolatot a doh�nyipar �vtizedeken �t tagadta, megk�rd�jelezte, a nagy �lelmiszeripari c�geknek sem �rdek�k j�l bev�lt �zvil�g� term�keiket eg�szs�gesebbekre cser�lni.
A szab�lyoz� hat�s�goknak szint�n l�pni�k kell aj�nl�saik megv�ltoztat�s�val. P�ld�ul �jra kellene gondolni, hogy mennyi hozz�adott cukor tekinthet� m�g eg�szs�g�gyileg biztons�gosnak, valamint hogy az �des �zt biztos�t� szachar�zt, illetve frukt�zt nem kellene-e levenni a biztons�gosnak min�s�tett �sszetev�k list�j�r�l. A t�rv�nyi v�ltoztat�sok n�lk�l ugyanis az �lelmiszeriparnak minden jogalapja megvan az �telek cukorral val� "m�rgez�s�re".