H�tf�i h�r szerint a Kereszt�nydemokrata N�pp�rt �s az igazs�g�gyi t�rca illet�kesei elk�sz�tett�k a csal�di cs�dv�delemr�l sz�l� jogszab�ly tervezet�t. A r�szletekr�l tov�bbra is keveset lehet tudni, aminek k�vetkezt�ben tov�bbra is legink�bb tal�lgatni lehet arr�l, mit is tartalmaz majd a jogszab�ly, amelyet a szok�sos rohamtemp�ban, komolyabb egyeztet�s �s hat�stanulm�nyok n�lk�l, m�g a tavaszi �l�sszakon elfogadna a parlament.

Nem s�tagalopp

A mag�ncs�d int�zm�nye nem t�l r�gi kelet� megold�s: noha a fejlett nyugat-eur�pai piacgazdas�gokban ma m�r �vente csaknem 400 ezer polg�r sz�m�ra jelent megold�st az int�zm�ny az ad�ss�gspir�lb�l val� kil�p�sre, el�sz�r, kevesebb mint 30 �ve, D�nia vezette be 1984-ben a jogint�zm�nyt, majd a kilencvenes �vekben Sv�dorsz�g, Ausztria, N�metorsz�g, Hollandia �s Belgium alkotta meg szab�lyoz�s�t. R�gi�nkban egyel�re csak Csehorsz�gban m�k�dik a rendszer − ott 2008-t�l van lehet�s�ge a polg�rnak elind�tani a mag�ncs�delj�r�st.

Az elj�r�sok sok tekintetben k�l�nb�z�ek, �m az alapvet�s �lland�: a v�llalati cs�delj�r�shoz hasonl�an csak azt az ad�st lehet a mag�ncs�ddel megmenteni, akinek bev�tele van, hiszen az elj�r�s c�lja az ad�ss�gok rendez�se. �pp ez�rt sz�mos fizetni k�ptelen, �ll�s�t (bev�tel�t) vesztett ad�s sz�m�ra a mag�ncs�d nem jelenthet megold�st. Az int�zm�ny arra ad lehet�s�get, hogy megv�ltozott �temez�ssel id�vel �rr� legy�nk fizet�si neh�zs�geinken, ad�ss�gunkat pedig kisz�m�that� m�don tudjuk rendezni. De ennek �ra, komoly �ra van − a mag�ncs�d ugyanis Nyugat-Eur�p�ban messze nem egyenl� az Egyes�lt �llamokban bevett els�t�l�s jog�val.

A legfejlettebb mag�ncs�drendszerrel az Egyes�lt Kir�lys�gban tal�lkozunk: ott m�r 750 fontnyi (270 ezer forintnyi) kifizetetlen tartoz�s eset�n a mag�ncs�d�t meg�llap�t� tan�cs el� cit�lhat hitelez�nk, illetve ind�thatjuk magunk is az elj�r�st. A tan�cs a mag�ncs�d kimond�s�val vagyonfel�gyel�t nevez ki, aki fel� az ad�s k�teles pontosan besz�molni ad�ss�gair�l, bev�teleir�l �s vagyont�rgyair�l. Az inform�ci�k eltitkol�sa komoly szankci�kkal j�r. Az ad�ss�gkezel� a vagyoni helyzet felm�r�se nyom�n azonnali int�zked�seket tehet bizonyos vagyont�rgyak − pl. lak�s, aut� − �rt�kes�t�s�re, hiszen az elj�r�s egyik legfontosabb eleme, hogy a kiindul�pont tarthatatlans�g�t m�rs�kelni lehessen.

A mag�ncs�d mint fantasztikus megold�s mellett �rvel�k rendszerint azt az apr� t�nyt is elfelejtik k�z�lni az int�zm�ny bemutat�sa sor�n, hogy a vagyonfel�gyel�nek joga van az ad�s banksz�ml�inak befagyaszt�s�ra, bankk�rty�j�nak elv�tel�re �s arra is, hogy maga �llap�tson meg egy keretet arra n�zve, hogy az ad�snak az elj�r�s ideje alatt milyen kiad�sai lehetnek. Csak olyan vagyont�rgyak vannak teljes biztons�gban, amelyek a munkav�gz�shez elengedhetetlenek, s bizony a vagyonfel�gyel� csak olyan szint� k�lt�st enged�lyez a sz�ml�r�l, amely a l�tfenntart�shoz sz�ks�ges − p�ld�ul limit�lva van az egy h�napban �lelmiszerre ford�that� keret is. �sszess�g�ben teh�t ilyen szintig terjed a saj�t d�nt�s lehet�s�ge; m�g arra is jogosult (lehet) a vagyonfel�gyel�, hogy el��rja, az ad�s milyen munk�t l�sson el, vagy �pp azt, hogy milyen tanfolyamra iratkozzon be az�rt, hogy munk�t tal�ljon.

B�ncselekm�nyt kock�ztat az, aki vagyonfel�gyel�i enged�ly n�lk�l vesz fel �jabb k�lcs�n�ket, vagy p�ld�ul �j c�get alap�t. A kialakult rendszerekben a hitelez�k �s az �zleti partnerek hamar tudom�st szereznek a foly� elj�r�sr�l, hiszen a mag�ncs�delj�r�sban szerepl�k adatb�zisa nyilv�nos. A fentiek ok�n tal�n �rthet�, hogy − b�r az ind�t� sz�m nagynak t�nik − kor�ntsem a legkedveltebb megold�s a lehet�s�ggel m�r b�r� orsz�gokban a mag�ncs�d − Ausztri�ban �vi 10 ezer k�r�li az elindult elj�r�sok sz�ma, noha a potenci�lis �rintettek k�r�t 150-200 ezerre becs�lik. A mag�ncs�d�k felfut�s��rt egy�rtelm�en a szigetorsz�g a "felel�s": ott 2011-ben 144 ezer mag�ncs�delj�r�st jegyeztek fel.

Az ad�ss�grendez�si elj�r�sok futamideje elt�r� − 12 h�napt�l ak�r egy �vtizedig is terjedhet, �m a legjellemz�bb, hogy az ad�snak legal�bb 5 �vig egy�tt kell m�k�dnie a vagyonkezel�vel, s ezen id�szak alatt bev�teleinek jelent�s r�sz�t csak hitelei, tartoz�sai t�rleszt�s�re ford�thatja. Ami sokak sz�m�ra a "mennyorsz�got" jelenti, a fennmarad� ad�ss�g elenged�se csak az ad�ss�grendez�si elj�r�s v�g�n esed�kes, s csak akkor, ha az addig eltelt id�szakban az ad�s marad�ktalanul egy�ttm�k�d� volt.

Ingatlan�rt�kes�t�si tilalom?

Magyarorsz�gon meglehet�sen �rdekes m�don a politika az, amely mintegy r�szlegesen vesz tudom�st a mag�ncs�d int�zm�ny�nek gyakorlat�r�l �s ekk�pp tov�bb t�pl�lja azt a n�zetet, amely szerint a mag�ncs�d "k�nny�" megold�s lehet. B�r ism�t hangs�lyozzuk, hogy a k�sz�l� szab�lyoz�st m�g nem bocs�tott�k szakmai vit�ra, �m a kisziv�rgott h�rek szerint a kisebbik korm�nyp�rt javaslata ragaszkodik ahhoz, hogy tov�bbra is az ad�s birtok�ban maradjon az adott − hitelre v�s�rolt − ingatlan − noha sok esetben ez jelenti az egyetlen komoly vagyont�rgyat.

A felm�r�sek szerint ugyanakkor a lak�s elveszt�se, a kisebb lak�sba vagy �pp alb�rletbe k�lt�z�s lehet�s�ge a legink�bb elutas�tott megold�s a hitelad�sok k�r�ben− politikailag teh�t nem t�l kellemes ennek felemleget�se. Sok v�lem�ny szerint az ingatlan �rt�kes�thet�s�g�nek korl�toz�s�t szolg�lja az is, hogy a KDNP-javaslat nem mag�ncs�dr�l, hanem konzekvensen csal�di cs�dr�l besz�l, �rz�keltetve azt, hogy ebben az esetben egy eg�sz csal�d feje f�l�l adn�k el a tet�t.

Ki fizet lakb�rt?

Furcs�nak t�nik, de t�ny, ugyancsak korm�nyp�rti oldalon �rezhet� annak sz�nd�ka is, hogy az ad�ss�grendez�s sor�n val�ban mobill� v�ljon az ingatlan. A Fidesz politikusai az elm�lt k�t h�tben sz�mos alkalommal tettek eml�t�st arr�l, fontosnak tartan�k, hogy a devizahitelesek megseg�t�s�t c�lz� programokban az �nkorm�nyzatok mind komolyabb r�szt v�llaljanak. Szak�rt�k szerint ez egy�rtelm�en arra utal, hogy a korm�nyzat komolyan m�rlegeli, hogy az ad�ss�gspir�lba ker�lt csal�dok sz�m�ra valamilyen lak�scsere-, illetve b�rlak�sprogramot ind�t, ahol a feladat koordin�l�sa a helyhat�s�gok feladata lenne. Azonban − mik�nt arr�l m�r �rtunk − ennek a megold�snak is komoly politikai kock�zatai lehetnek.

Aligha v�letlen, hogy a kor�bbi tervekkel ellent�tben meghi�sulni l�tszik a Nemzeti Eszk�zkezel� (NET) azon terve, hogy a sz�m�ra felaj�nlott ingatlanokat − ak�r ingyenes vagyon�tad�ssal − id�vel a helyi �nkorm�nyzatok kapj�k meg, noha �sszer� lenne, ha az ingatlankezel�st helyben oldan�k meg. A probl�m�t ez esetben is az jelenti, hogy a NET �ltal felsz�m�that� "lakb�r" �sszeg�b�l nem lehet fenntartani az ingatlanokat, a lak�sokat �tvev� telep�l�sek �pp ez�rt a b�rleti d�j piaci szint�re hoz�s�ra k�nyszer�ln�nek, amely term�szetesen r�gt�n t�mad�si fel�let volna a politikai csat�kban.

A helyhat�s�gok visszafogott �rdekl�d�s�t az is indokolja, hogy a NET rendszer�be ker�lt ad�soknak a lak�shitel mellett sok esetben jelent�s k�ztartoz�suk is van. E tekintetben pedig aligha lehet k�rd�ses, hogy a lakb�r kifizet�se h�tr�bb sorol�dik majd, hiszen − bor�t�kolhat�an − a politika aligha engedheti meg mag�nak azt, hogy szalagc�mek hirdess�k, hogy egy kor�bban "megmentett" csal�dot most az �llam (�nkorm�nyzat) tesz utc�ra − m�g akkor is, ha teljess�ggel �sszer� lenne minden ilyen l�p�s a lakb�r�ket sem fizet�kkel szemben.

Fizet�simor�l-rombol�s

Azt az elm�lt h�napok esem�nyei is megmutatt�k, hogy a polg�rok fizet�si mor�lj�t komolyan al��shatja a politika − sokan sajn�latosnak tartj�k, hogy "korm�nyzati" oldalr�l mindeddig csak Sz�sz K�roly, a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�nek eln�ke nyilatkozta kem�nyen, hogy minden ad�snak tiszt�ban kell lennie azzal, hogy a felvett k�lcs�nt (�gy vagy �gy, de) vissza kell fizetni. Egy tavaly tavaszi, az Index birtok�ba ker�lt nemzetgazdas�gi miniszt�riumi (NGM) �ll�spontot �sszegz� tervezet szerint a szakt�rca akkor m�g egyebek mellett az�rt nem t�mogatta a mag�ncs�d int�zm�ny�t, mivel az ad�sok sz�m�ra az int�zm�ny bevezet�se �jb�l azt a l�tszatot kelten�, hogy "megmentik" �ket, amely a fizet�si fegyelem tov�bbi roml�s�hoz, a hitelek t�rleszt�s�nek felf�ggeszt�s�hez vezetne. M�rpedig a nem fizet� ad�sok ar�ny�nak ism�telt megugr�sa az egyre komolyabb prudenci�lis el��r�sok miatt a kock�zati fel�r n�veked�s�hez, a hitelek dr�gul�s�hoz vezetne.

(Hasonl� probl�m�k jelentkeztek az elm�lt hetekben akkor, amikor a korm�nyzat �s a bankok a 90 napn�l r�gebben tartoz�k sz�m�ra tervezett �jabb megold�sr�l kezdtek el gondolkodni − sz�mos, m�g fizet� ad�s �gy v�lekedett, hogy azzal j�rhat j�l, ha felhagy a t�rleszt�ssel. E tekintetben j�kor j�tt a korm�ny, az MNB �s a Magyar Banksz�vets�g minap indult kamp�nya, amely az �rfolyamg�t el�nyeire h�vja fel az ad�sok figyelm�t.)

A tavalyi NGM-anyag szerint a mag�ncs�d bevezet�s�re a jelenlegi, v�ls�ggal terhelt id�szak nem megfelel�, normaliz�ltabb k�r�lm�nyek k�z�tt volna l�talap a bevezet�sre - ez az�ta aligha v�ltozott. A banki tapasztalatok egy�rtelm�s�tik: a p�nzint�zetek fizet�sk�nny�t� elj�r�saira jelentkezett �gyfelek k�r�ben b�ven 40-60 sz�zal�kos a m�r �j felt�teleket teljes�teni sem k�pes ad�sok ar�nya, jogos az a v�lem�ny, amely szerint a t�bb ir�nyba is komoly tartoz�sokat felhalmozott ad�sok nem fogj�k tudni betartani a dr�k�i felt�teleket, �s �gy − am�g a gazdas�g nem indul el, nem n� az �rdemi foglalkoztatotts�g stb. − a mag�ncs�d az esetek d�nt� r�sz�ben csak a v�grehajt�s elhalaszt�s�t jelenten�.

Sz�rkegazdas�gban nem megold�s

A hazai mag�ncs�d bevezet�s�vel kapcsolatban tov�bbi, megker�lhetetlen kock�zati t�nyez�, hogy − szemben a nyugat-eur�pai, de m�g a cseh viszonyokkal is − a "minim�lb�rre bejelentett orsz�g" polg�rai eset�ben meglehet�sen komoly feladat �llna a vagyonfel�gyel�k el�tt, hogy a t�nyleges bev�telek alapj�n t�rt�njen az ad�ss�grendez�s. Miut�n a mag�ncs�d int�zm�ny�nek komoly engedm�ny�nek − a futamid� lej�rt�t k�vet� l�nyeg�ben teljes mentes�l�s − felt�tele, hogy a mag�ncs�dben elt�lt�tt id�szak alatt az ad�s a tartoz�sa lehet� legnagyobb r�sz�nek letud�s�ra koncentr�ljon, meglehet�sen vissz�s, hogy az egy�b j�vedelmek tekintet�ben a vagyonkezel� l�nyeg�ben csak az ad�s bemond�s�ra hagyatkozhat.

Addig, am�g a hazai j�vedelmez�si rendszer sz�mottev�en nem feh�redik ki, egyetlen hitelez� sem fog tapsolni a mag�ncs�d bevezet�se miatt. Ennek oka �sszer�: a j�vedelem-eltitkol�sb�l sportot �z� t�rsadalmunkban ezen hitelez�k sz�m�ra ez az int�zm�ny − f�leg ha az ingatlan�rt�kes�t�st megnehez�tik − l�nyeg�ben egyenl� a tartoz�s d�nt� r�sz�nek �nk�ntes le�r�s�val. Arr�l pedig egyel�re nem hallani, hogy milyen garanci�lis elemeket terveznek az el�terjeszt�k ennek a helyzetnek a kiv�d�s�re.