Ezer eur�t is sp�rolhat �vente egy �tlagos eur�pai h�ztart�s - ezzel kecsegtette az uni�s polg�rokat Richard Seeber n�pp�rti k�pvisel� az Eur�pai Parlamentben m�g szeptemberben, az �gynevezettenergiahat�konys�gi ir�nyelv vit�j�ban. Az Eur�pai Uni� �t�d�vel akarja cs�kkenteni energiafelhaszn�l�s�t 2020-ra. �gy 80 milli�rd eur�val kevesebbet kellene energi�ra k�lteni a k�vetkez� �vekben, egy�ttal cs�kkenne minden tag�llam energiaf�gg�s�ge, ami k�l�n�sen �rz�keny pont az orosz g�zzal f�t� Magyarorsz�gon is.

M�sr�szt az�rt van sz�ks�g az �ltal�nos takar�koskod�sra, mert m�sk�nt nem igaz�n terjedhetnek el sz�les k�rben a napelemek, sz�lturbin�k, geotermikus f�t�rendszerek, melyek k�l�n-k�l�n sokkal kisebb kapacit�s�ak, mint egy hagyom�nyos er�m�. Az EU err�l sz�l� ir�nyelve szerint Magyarorsz�gnak is arra kell k�teleznie a g�z, a villany- �s a t�vh�c�geket, hogy �gyfeleik �sszfogyaszt�s�t �vi m�sf�l sz�zal�kkal szor�ts�k le. Az egyes orsz�gok maguk d�nthetik el, hogy mi sz�m�t energiac�gnek, p�ld�ul ide tartozhat az �sszes �zemanyag-forgalmaz� v�llalat is.

Az EU-s ir�nyelv azt is lehet�v� teszi, hogy az energiaszolg�ltat�k az �gyfeleikn�l folytatott takar�koss�gi int�zked�sek helyett egy k�zponti �llami alapba fizessenek egy �sszeget, amelyb�l azt�n majd az �llam helyett�k finansz�rozza az energiahat�konys�gi megold�sokat.

Emiatt az energiaszolg�ltat�k att�l tartanak, hogy a korm�ny - �lve a lehet�s�ggel - k�zpontilag fogja meghat�rozni, hogy mennyit �r�egy kilowatt�ra energia megsp�rol�sa, majd a v�llalatokat arra k�telezi, hogy a p�nzt fizess�k be egy �llami alapba. Vagyis az �rintettek �jabb k�l�nad�t�l tartanak az [origo] t�bb forr�sb�l sz�rmaz� inform�ci�i szerint.

A benzinen is sp�rolnak a franci�k

Hogyan fest a k�telez� takar�koskod�s a gyakorlatban? Az EU-s�ir�nyelvet �vekkel megel�zve �t orsz�g m�k�dtet k�telez� takar�koskod�si rendszert. K�rd�s�nkre egyar�nt a francia �s az olasz p�ld�t emelte ki�dr. Bart Istv�n, a Magyar Energiahat�konys�gi Int�zet igazgat�ja �s�Pat� Zsuzsanna, a Region�lis Energiagazdas�gi Kutat�k�zpont (REKK) munkat�rsa. A francia rendszer k�l�nlegess�ge, hogy az �zemanyag-forgalmaz�kat is bevont�k a rendszerbe, �gy 2013 v�g�ig 345 terawatt�r�t terveznek megtakar�tani (ez annyi energia, mint amennyit a paksi atomer�m� huszonh�rom �v alatt termel meg). Az �zemanyagc�gek p�ld�ul takar�kos vezet�si st�lus oktat�s�val, abroncsnyom�sm�r�k be�p�t�s�vel t�rekedhetnek arra, hogy �gyfeleik min�l kevesebbet tankoljanak.

Energiamegtakar�t�si projektet egy �llamilag meghat�rozott list�b�l v�laszthatnak a c�gek Franciaorsz�gban, lak��p�letekn�l p�ld�ul 65 f�le megold�st lehet v�lasztani a f�t�s �s a vil�g�t�s korszer�s�t�s�re.

Olaszorsz�g esete az�rt k�l�nleges - magyar�zta a k�t szak�rt� - mert ott nagyon �l�nken kereskednek a megtakar�t�st megtestes�t� �gynevezett feh�r bizony�tv�nyokkal,�sok kis szerepl� �gyk�dik ezen a piacon. "A bizony�tv�nyok ad�sv�tel�vel k�nnyen egy�ttm�k�dhet egy �p�t�ipari v�llalkoz�s egy energiaszolg�ltat�val, hogy szigetelj�k a fogyaszt� lak�s�t" - mondta Bart Istv�n. �v v�g�n a c�geknek annyi bizony�tv�nyt kell beszolg�ltatniuk a szab�lyoz� hat�s�gnak, amennyi a megtakar�t�si c�ljuk. Ha elmarad�s van, a b�rs�g minimum 25 ezer eur�, de ak�r 155 milli� eur� is lehet.

Kev�s m�r az id� a j� megold�sra

"Az uni� nem jel�lt meg egyetlen k�vetend� modellt, �gyhogy Magyarorsz�gnak kell kiv�lasztania azt, ami a legink�bb�a hazai viszonyokra szabhat�" - mondta Bart Istv�n. �rthet�, hogy a szolg�ltat�k tartanak a k�zpontos�t� �llami rendszert�l, mert a v�llalatok rendszerint �gyesebbek az olcs� �s kedvez� �r-�rt�k ar�ny� takar�koss�gi m�dszerek megtal�l�s�ban - tette hozz� Pat� Zsuzsanna.

"Min�l kevesebb a k�telez� elem a rendszerben, ann�l kevesebbe ker�l a m�k�dtet�se. Az is fontos, hogy min�l t�bb �gazatra �s min�l t�bb energiahordoz�ra terjedjen ki a k�telez� takar�koss�g, ez�rt volt j� �tlet, hogy Franciaorsz�gban bevont�k az �zemanyag-forgalmaz�kat" - magyar�zta a REKK szak�rt�je. Pat� szerint sarkalatos k�rd�s, hogy a c�gek mennyit kapnak vissza a rendszerb�l, vagyis p�ld�ul egy �ramszolg�ltat� el tudja-e sz�molni a tarif�iban azt, hogy okos m�r��r�kat szerel fel az �gyfelein�l.

"Az sem mindegy, hogy az eg�szb�l mennyi jut a fogyaszt�ra, �s az sem, hogy mennyire sarkallja a rendszer a legolcs�bb beruh�z�sok megval�s�t�s�ra a c�geket. Ki kell sz�rni a tr�kk�z�seket, meg�rtem, hogy nem egyszer� dolog j� szab�lyoz�st kialak�tani" - mondta a REKK munkat�rsa. Szint�n az �llami hat�s�g feladata standardiz�lni a takar�koss�gi beruh�z�sokat, teh�t legyen vil�gos p�ld�ul, hogy ha egy fogyaszt�n�l 6 cm-r�l 20-re n�velik a padl�st�r szigetel�s�nek vastags�g�t, az mennyi energiamegtakar�t�sk�nt sz�molhat� el.

Egy ide�lis rendszerben az �llam a min�s�gbiztos�t�ssal �s�fel�gyelettel foglalkozik, �s a kivitelez�st a c�gek bonyol�tj�k le - �ll�totta egybehangz�an Bart Istv�n �s Pat� Zsuzsanna. "Az elektromos m�vek t�bb milli� �gyf�llel levelezik, k�nnyen kapcsolatba l�phet vel�k, hitelt k�zvet�thet nekik, aj�nlatokat tehet. Olaszorsz�gban p�ld�ul nagyar�ny� izz�csereprogramot val�s�tottak meg az �ramszolg�ltat�k" - mondta Bart Istv�n.

Az �sszes �rdekeltnek megfelel��megold�s kital�l�s�ra viszont kev�s m�r az a t�z h�nap, amely m�g h�travan 2013-b�l, mondt�k a szak�rt�k. Bart Istv�n lehets�gesnek tartja, hogy v�g�l t�nyleg �llami alapba ker�lnek a szolg�ltat�k energiatakar�koss�gi p�nzei, de ez szerinte nem jelentene gondot, ha a befizet�seket a c�gek�kiv�lthatn�k a�saj�t takar�koss�gi programjaikkal, illetve, ha a v�llalatok r�l�tn�nak, hogy mire k�ltik el az �ltaluk befizetett p�nzt.

Megk�rdezt�k a t�m��rt felel�s Nemzeti Fejleszt�si Miniszt�riumot, milyen terveik vannak, �s val�ban indul-e janu�r elsej�vel a k�telez� energiacs�kkent�s, �s arr�l is, hogy milyen egy�ttm�k�d�si hajland�s�got tapasztalnak a szolg�ltat�k r�sz�r�l a janu�rban bevezetett rezsics�kkent�s ut�n. K�rd�seinkre m�g nem kaptunk v�laszt.

A h�ztart�sokat vonja be a brit Green Deal

Megvannak a h�tr�nyai is annak, ha az energiatakar�koss�g�rt csak a nagy szolg�ltat�k, eloszt�k a felel�sek, �s a fogyaszt�k feje f�l�tt sz�letnek a d�nt�sek. Mivel a takar�koss�gnak is �ra van, megjelenik a tarif�kban, �gy felmer�l az a k�rd�s, hogy mi�rt dr�guljon n�lam is az�rt a f�t�s, mert a szolg�ltat� a szomsz�dn�l v�geztetett h�szigetel�st. Ez�rt �rdekes a Nagy-Britanni�ban id�n janu�rt�l indult�Green Deal(z�ld alku) rendszer, amelyben a h�ztart�sok, kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok, kisebb m�ret� k�zint�zm�nyek vesznek r�szt.

A szigetorsz�gban nagyon gyakori az �gynevezett�cavity wall, vagyis a dupla t�glafal, k�z�tte l�gr�ssel. Ezt viszonylag olcs�n fel lehet t�lteni szigetel�anyaggal. A z�ld alku folyamata azzal indul, hogy a h�z lak�ja felm�r�st k�r a egy akkredit�lt szak�rt�t�l a szigetel�sr�l. A Green Deal szolg�ltat� ezut�n kisz�molja, mennyi j�vedelme sz�rmazik a lak�nak, miut�n m�r kevesebb h�t vesz�t az ingatlan, vagyis h�ny fontot �r az energiamegtakar�t�sa.

Ezut�n j�n az alku: a szigetel�s t�rleszt�r�szleteit ennek a j�vedelemnek a terh�re sz�m�tj�k fel. Ha a lak�nak ez megfelel, akkor a felek szerz�d�st k�tnek, majd az energiaszolg�ltat� hozz�adja a havi sz�ml�hoz a t�rleszt�t. A rendszer fontos eleme, hogy a hitelt a m�r��r�hoz �s az ingatlanhoz k�tik, teh�t csak addig fizeti a lak�, ameddig ott �l. �gy azok is belefoghatnak a fel�j�t�sba, akik nem tudj�k pontosan, hogy meddig haszn�lj�k az adott ingatlant - der�l ki a REKK eur�pai energiatakar�koss�gi modelleket �sszehasonl�t�tanulm�ny�b�l.

"Nagyon fairnek tartom a rendszert, mert �gy havid�jat fizet a fogyaszt� cser�be az�rt, mert cs�kken a rezsik�lts�ge. Magyarorsz�gon is gond, hogy sokat szeretn�nek szigetelni, �j kaz�nt felszereltetni, de nincs egyben t�bb sz�zezer vagy milli� forintjuk, �s hitelhez jutni sem egyszer�. Viszont �rt�kelhet� tapasztalatok m�g nincsenek a Green Dealr�l, mert alig k�t h�napja indult" - mondta Pat� Zsuzsanna.